191987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfortartalmú amidvegyületek előállítására

31

191987

32

A B. műveletben kapóit 0,30 g (0,70 mmól) izocíanát és 0,27 g (0,70 mmól) -alanin-benzilészter-p-tozilát 10 ml vízmentes toluollal készült oldatához 0,1 ml (0,70 mmól) trietil-amint adunk. EzuLán a reakcióelegyet

12-16 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Az elegye! szilieium-dioxiddal töltött oszlopra visszük és a terméket etil-acetát, hexán és ecetsav 10:10:0,5 tf. arányú elegyével eluáljuk. Az oldószer elpárologtatósa után 0,22 g szilárd terméket kapunk. Olvadáspontja 55-57 °C.

Tömegspektruma: m/e 600 (M*), m/e 509 (M-C7H7)*.

24. példa

(l-Foszfonometil-2-fenil-etil)-amino-karbonil-oxi-ecetsav

A. A 23. példában leírt módon előállított 8 ml (2,6 mmól) izocianát 3,2 mólos toluolos oldatát és 0,47 g (2,8 mmól) benzil-glikolátot nitrogéngáz alatt 12-16 óra hosszat szobahőmérsékleten keverünk, az oldószert elpárologtatjuk, majd a maradékot szilicium-dioxidon etil-acetát és hexán 1:1,75 tf. arányú elegyével kromatografálva 0,40 g terméket kapunk. Tömegspektruma: m/e 588 (M+H)4.

B. Az A. műveletben kapott 0,25 g (0,4 mmól)

terméket 15 ml etanolban 25 mg 10%-os pallédiumszén katalizátor jelenlétében Parr készülékben nyomás alatt 2 óra hosszat hidrogénezzük. Ezután a katalizátort kiszűrjük, és az oldószert elpárologtatva 0,12 g cím szerinti terméket kapunk. Tömegspektruma: m/e 318 (M+H)*, m/e 242 bázis csúcs

(M-OCH2CO2H )4.

Az előző példákban leírtakkal analóg módon eljárva állítjuk elő a következő vegyületeket:

N-[2-(R,S)-(dietoxi-foszfinil-metil)-3-fenil-propanoil]-(S)-fenil-alanin, op. 141-142 °C; N-[(S)-2-(foszfono-metil )-3-fenil-propanoil]-glicin-kalciumsó-dihidrát, op.>220 °C; [oc]d25=+37,8° (c=l,56, 1 n sósavban);

N-[(S)-2-(foszfono-metil)-3-'fenil-propanoil]-4- -amino-vajsav-kalciumsó-hidrát, op.>220 °C, [ocId^+15,40 (c=1, n sósavban);

N-[(S)-2-(foszfono-metil)-3-fenil-propanoil]-(R,S)-alanin-kalciumsó-hidrát (diasztereomerek kb. 50:50 arányú keveréke), op.>220 °C, [oc]dz6=+9,5° (c=l, n sósavban);

N-[(S)-2-(foszfono-metil)-3-(4-klói—fenil )-propanoil]-/i-alanin-hidrát, op. 96-100 °C, N-[(S)-2-(foszfono-n:etil)-3-fenil-propanoil)-(R,S)-valin-kalciumsó-hidrát, op.>220 °C;

N-[ ( S )—2—( dietoxi-foszfinil-metil )-3-fenil-pro- I>anoil]~ ( R )-2-hídroxi-£>-alanin, ( o:]d26=+ 31,9Ú

(c=l, metanolban);

N-[ l-oxo-3-fenil-2-(S)-(foszfono-metil)-propil)-ő-alanin-(R,S)-glicerilészfer- kalciumsó, op.>220 °C, [oc]d26=+ 16,9° (c=l, n sósavban),

N-[ 1-oxo- 3-fen il-2-(S)-( foszfono-mel.il )-prol>ilj-(S)-leurin-tiináti'iumsó, op.>220 "C,

(ocLi2C=+7,2u c=l, vízben),

N-[ (R,S)-2-(foszfono-metil )-3-fenil- propánod J-ß-alanin-metil-eszter, op. 135 "C,

N-[ ( R,S)-2-(foszfono-metii)-3-fe nil-propánod ]-Ű-alanin-ciklohexilészter, op. 109-111 °G, N-[(R,S)-2-(foszfono-metil)-3-feniI-propanoil]-ß -alanin-izopropilészter, op. 136-137 °C, N-[(R,S)-2-(foszfono-metil)-3-fenil-propanoil]-/}-alanin-(pivaloiloxi-meti])-észter, op.

108-110 °C,

N~[ (R,S)-2-(foszfono-metil)-3-fenil-propanoil)-/?>-alanin-(c.iklopropil-metil)-észter, op. 113- -115 °C,

N-[ (R,S)-2-(foszfono-metil)-3-fenil-propanoil]-/j-alanin-(2-fenil-etil)-észter, op. 95-97 °C, N-((R,S)-2-(foszfono-metil)-3-fenil-propanoil]-3-alanin-(2,2-dimetil-l,3-dioxolan-4-il-metil--észter, op. 92-94 °C,

N-[ (R,S)-2-( foszfono-metil )-3-fenil-propanoi]]-/l-alanin-(ciklopenti]-metil)-észter, op. 100- -101 °C,

b-[(R,S)-2-(etil-foszfino-metil)-3-fenil-propanoil]-/j-alanin-kaleíumsó, színtelen szilárd anyag, op.>310 °C,

(R,S)-N-{[l-(fenil-metil)-2-foszfono-etil]-amino-karbonil)-B-a]anin-kalciusó-tribidrát, színtelen szilárd anyag, op.>300 °C; N-[(l-benzil-2-foszfono-etil)-amino-karbonil}-glicin-terc-butilészter-dikáliumsó-dihidrát, színtelen, szilárd anyag.

Az (I) általános képletü vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik enkefalináz A gátló hatásának meghatározására az alábbi kísérleti módszert alkalmaztuk.

Az enkevalint inaktiváló aktivitást Gorenstein és Snyder [Life Sei., 25, 2065

(1979)] eljárása szerint a következő három frakcióra választottuk szét: enkefalináz A (Gly3-Phe4), aminopeptidáz (TyrMlly2) és enkefalináz B (Gly^Gly3).

Az enzimaktivitás szétválasztását úgy végeztük, hogy Sprague-Dawley patkányok agyszövetét (minus cerebellum) 30 térfogat 50 mM trisz-pufferban (pH=7,4) Brinkmann Polytront használva homogenizáltuk. Az így kapott homogenizátumot 15 pex-cig centrifugáltuk (50 000 xg). A kis gömböket, amelyek a membránhoz kötött enzimanyagot tartalmazták trisz-pufferban újra szuszpendálva mostuk és négyszer ismét centrifugáltuk.

A mosás után a kis membrán-gömböket oldhatóvá tettük úgy, hogy 15 térfogat (az agy kezdeti súlyára számítva) 50 mM trisz-1%-os triton X-100 puffer (pH=7,4) jelenlétében 37 °C-on 45 percig inkubáltuk. Ezután 60 percig centrifugáltuk (100,000 xg) az anyagot, hogy a nem oldható részt eltávolítsuk. A triton -oldható felülúszó részt 1,5x30 cm-es DEAE Sephacel oszlopra rétegeztük, amit. eiözőleg 50 mM trisz-0,l%-os triton (pH = 7,4) pufferral egyensúlyba hoztunk. Az anyagot az oszlopról 1 liter lineáris 0,0-0,4 M nát rium-klorid gradiens alkalmaza-5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

17