191964. lajstromszámú szabadalom • 7-amino-azolo[1,5-a]pirimidineket tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
2 191964 3 A találmány hatóanyagként 7-amlno-azolo[1,5-a]pirimidineket tartalmazó új gombaölőszerekre, valamint a hatóanyagok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. ismeretes, hogy 7-amino-azo!o[1,5-a]pirimldineknek farmakológia! tulajdonságaik vannak [2 448 542 számú francia szabadalmi leírás, 99 794 és 55 956 számú német demokratikus köztársaság beli szabadalmi leírások, J. pharm. Soc. Japan 84. (1964), 1113-1118]. Megállapítottuk, hogy az (I) általános képletű új 7-amino-azolo[1,5-a]pirimidineket hatóanyagként tartalmazó szereknek jó gombaóló hatásuk van, elsősorban Phycomycetes gombák ellen. Az (I) általános képletben R1 jelentése adott esetben 1-12 szénatomos alkoxl csoporttal szubsztituáit 1-14 szénatomos alkilcsoport vagy a fenilgyürűben adott esetben 1-4 szénatomos alkiscsoporttal szubsztltuált fenil-(1-4 szénatomos alkil)-csoport; R2 és R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; A jelentése nitrogénatom vagy -CH-képletü csoport. Az R1 Jelkép például adott esetben 1-12 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált 2-14 szénatomos alkilcsoport, így 4 szénatomos alkilcsoport, 5 szénatomos alkilcsoport, 6 szénatomos alkilcsoport, 8 szénatomos alkilcsoport; az alkilrészben 1-4 szénatomos fenll-alkilcsoport, így benzll-, p-butil-benzll-, 3-fenil-propil-csoport, amely a fenilgyürűben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal lehet szubsztituálva. Az R2, R3 és R4 jelképek például hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot, így metilcsoportot jelentenek. Az alkilcsoport, Illetve egy alkoxicsoport alkilrésze alatt a megadott szénatomszámoktól függően metil-, etil-, propll-, butiI—, pentil-, hexil-, heptil-, oktil-, nonil-, decil-, undecil-, dodecil-, tridecil-, tetradecil-csoportot és izomerjeiket értjük. Az (I) általános képletű 7-amino-azolo[1,5-a]pirimidineket úgy állítjuk elő, hogy (II) általános képletű szubsztituált béta-ketoésztert - a képletben R1 és R2 az előzőkben meghatározottak és R5 1-4 szénatomos alkilcsoport - (III) általános képletű amin-azollal - a képletben A, R3 és R4 az előzőkben meghatározottak - reagáltatunk, majd a kapott (V) általános képletű kondenzációs terméket - a képletben R1, R2, R3 és A az előzőkben meghatározottak - a hidroxilcsoport halogénezése után ammóniával reagáltatjuk. A béta-ketoésztereket az Organic Synthesis Coll. Vol. 1, 248. oldalán megadott módszer szerint állíthatjuk elő. A (II) általános képletű szubsztltuált béta-ketoésztereknek a (III) általános képletű amin-azolokkal való reagáltatását adott esetben oldószer jelenlétében valósíthatjuk meg. Előnyős, ha olyan oldószert használunk, amely a kiindulási anyagokra messzemenően közömbös, és amelyben a kiindulási anyagok teljesen vagy részben oldhatók. Oldószerként elsősorban alkoholt, például etanolt, propanolt, butanolt; glikolt vagy glikol-monoétert, diethén—glikölt vagy monoéterét; amldot, például dimetil-formamídot, dietil-formamidot, dibutil-formamidot, N,N-dimetil-acetamidot; kevés szénatomos al kán-karbonsavat, például hangyasavat, ecetsavat, proplonsavat, illetve az említett oldószerek és viz elegyét használhatjuk. A reakcióhőmérséklet 50-300 °C, előnyösen 50-150 °C, ha oldatban dolgozunk. A kapott (V) általános képletű kondenzációs termék a reakcióelegyból rendszerint tiszta formában válik ki és azonos oldószerrel vagy vízzel való mosás, majd szárítás után halogénezőszerrel, elsősorban klórozószerrel, például foszfor-kloriddal, előnyösen foszfor-oxi-trikloriddal 50-150 °C-on, előnyösen a foszfor-oxi-triklorid feleslegében viszszafolyatás közben klórozzuk. A foszfor-oxi-triklorid feleslegének elpárologtatósa után a maradékot jeges vízzel - adott esetben vízzel nem elegyedő oldószer hozzáadása mellett - kezeljük. A szárított szerves fázisból adott esetben a közömbös oldószer elpárologtatósa után elkülönített klórozott termék rendszerint nagyon tiszta, és az előző műveletet követően ammóniával közömbös oldószerben 100-200 °C-on az új 7-amino-azolo[1,5-a]pirimid'nné alakítjuk át. A reakciót előnyösen 1- -10 mól-egyenérték ammónia-felesleggel 1-100 bar nyomáson játszatjuk le. Az új 7-amino-azolo[1,5-a]pirimídint adott esetben az oldószer elpárologtatósa után vízzel eldörzsölve kristályos, rendszerint nagyon tiszta termékként különítjük el. Az (I) általános képletű 7-amino-azolo[1,5-a]pirimidinek úgy is előállíthatok, hogy (VI) általános képletű szubsztituált benzil-cianidot - a képletben R1 és R2 az előzőkben meghatározottak - (III) általános képletű amin-azollal - a képletben A, R3 és R4 az előzőkben meghatározottak - reagáltatunk. A reakciót adott esetben oldószer jelenlétében valósítjuk meg. Előnyös, ha a kiindulási vegyületekre nézve messzemenően közömbös oldószert használunk, amelyben a vegyületek részben vagy teljesen oldódnak. Oldószerként elsősorban alkohol, például, etanol, propanol, butanol; glikol vagy giikol-monoéter, dietilén-glikol vagy monoétere; am:d, például dimetil-formamid, dietil-formamid, dibutil-formamid, N,N-dimetil-acetamid; kevés szénatomos al kán-karbonsav, például hangyasav, ecetsav, propionsav, illetve az említett oldószerek vízzel alkotott elegye használható. A reakcióhömérséklet 50-300 °C, előnyösen 50-150 °C, ha oldószer jelenlétében do'gozunk. Az új 7-amino-azolo[1,5-a]pirimidineket adott esetben az oldószer elpárologtatósa 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
