191892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárnyashús alapanyagú szárazáru előállítására

1 191 892 2 Ismeretes, hogy szárazárut, így szalámi és kolbász tí­pusú termékeket elsősorban nagy vágóállatok, így szarvasmarha, sertés vagy birka húsából állítanak elő. Szárnyashús alapú szárazáruk előállítása már jóval nehe­zebb a szárnyashús fiziko-kémiai tulajdonságaira tekin­tettel. A szárnyashúsokra ugyanis általában az jellemző, hogy a nagy vágóállatoknál magasabb %-os víztartalmu­kat a kívánatosnál gyorsabban elvesztik, így az. eddig a szárazáruk előállítására alkalmazott technológiákkal igen nehéz az ilyen húsokat szárazáruvá feldolgozni. A gyors és a hússúlyhoz viszonyított nagyobb vízvesztés miatt ugyanis a belőlük előállított szárazáru nein lesz. vágás­érett, azaz a szárazáru morzsalékos állományú, széteső. Ismeretes továbbá az is, hogy a nagy vágóállatok húsa zsírtartalmát és kötőszövettarfnlmát illetően eltérő össze­tételű a száriiyaslnístól, mégpedig az emészthetőség szempontjából kevésbé kedvező. így elsősorban a fejlett ipari országokban napjainkban előtérbe került táplálko­zásélettani szempontból a szárnyashúsok fogyasztási arányának növelése. A szárnyashús alapú termékek iránti kereslet annak következtében is fokozódik, hogy számos nép vallási előírásai tiltják a nagy vágóállatok húsának fogyasztását. A 2 036 531 számú nagy-britanniai közrebocsátási iratból ismert olyan megoldás, hogy például pulykahús­ból készíthető a felhasználás során például főzéssel fo­gyasztásra alkalmassá tehető húskészítmény, amelynél a belső húsmag folyékony zsiradékból álló réteggel van be­vonva. Az ilyen készítmény jellegében sem szárazáru, hátránya pedig a zsiradékból készült bevonat. A 3 219 005 számú NSZK-beli közrebocsátást iratban olyan megoldást ismertetnek, amelynél a prádhoz növé­nyi olajat adnak zsiradékként, starterkultúrát azonban nem alkalmaznak. E megoldás hátrányát a későbbiekben ismertetésre kerülő 3. példában láthatjuk. A 3 008 650 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban olyan megoldást ismertetnek, amelynél ugyan alkalmaz­nak starterkultúrát, azonban az érlelésnél nem alkalmaz­nak eltérő páratartalmú és hőmérsékletű tereket, ame­lyek lehetővé teszik az érlelési eljárás lényeges gyorsítá­sát, azaz 3 héten belüli végrehajtását, szemben a hagyo­mányos szalámigyártásnál szükséges 3 hónappal. E meg­oldás hátrányait a későbbiekben ismertetésre kerülő 4. példában láthatjuk. Célul tűztük ki teliát olyan megoldás kidolgozását, amely a szárnyashús említett hátrányos feldolgozásbeii tulajdonságai ellenére lehetővé teszi a szárnyashús jó minőségű szárazáruvá feldolgozását. Felismertük, hogy a kitűzött cél elérése érdekében a szárazáru érlelését olyan körülmények között kell végre­hajtanunk, amelyek biztosítják, hogy a szárnyashús emlí­tett hátrányos tulajdonságai ne tudjanak érvényesülni. Felismertük továbbá, hogy - ellentétben a nagy vágó­állatokból történő szárazáru-előállítással — a szárnyas­húst nem kell alávetnünk előzetes szikkasztásnak és szá­rításnak, hanem ezek nélkül a műveletek nélkül közvet­lenül dolgozzuk fel. Felismertük továbbá, hogy a szárnyashús alapú szá­razáru vágásérettsége adott esetben előnyösen befolyá­solható úgy, hogy a gyártás során a termékhez marha­­faggyút adagolunk. A találmány tárgya tehát eljárás szárnyashús alap­anyagú szárazáru előállítására, amelynek során a húst töl­tőpasztává dolgozzuk fel, a töltőpasztához 0,5—1,5 % starterkultúrát és szokásos fűszereket adagolunk és a töl­tőpasztát töltés útján termékké alakítjuk, majd érleljük. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a töltőpasz­tához súlyára vonatkoztatva adott esetben 20—30 % marhafaggyút adagolunk, továbbá az érlelést három sza­kaszban 22-13 °C-on végezzük, az első szakaszban az 1-4. napokon át 94-95 %-os páratartalmú térben a hő­mérsékletet 22 °C-ról 13 °C-ra csökkentve, a második szakaszban az 5-10. napokon át 90—92 %-os páratar­talmú térben 13 °C-on és a harmadik szakaszban a 10— 21. napokon át 85—87 %-os páratartalmú térben 13 °C­Oll. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvalósítása során például a következőképpen járunk el. A szárnyashúst csontozás, bőrözés és zsírtalanítás útján előkészítjük, a nem hús jellegű alapanyagokat clőaprítjuk. Az előkészített szárnyashúshoz hozzáadjuk a felaprított zsiradékot, a starterkultúrát és a fűszereket, majd az így kapott keveréket célszerűen 3—4 mm szem­cseméret eléréséig aprítjuk. Az így kapott töltőpasztát az előállítani kívánt termék jellegétől függően megfelelő méretű bélbe töltjük, kötözzük. Az így kapott nyers ter­meket adott esetben a szokásos módon füstöljük, majd a találmány szerinti érlelési eljárásnak vetjük alá. Az utóbbi két művelethez szokásos klímaberendezést alkal­mazunk. Starterkultúraként az Országos Húsipari Kutató Inté­zet által szállított szabványos starterkultúrát hasznosít­juk. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a követke­zőkben foglalhatók össze. 1. A találmány szerinti eljárással megvalósítható a tar­tós másodlagos feldolgozottsági fokú szárnyashús alap­anyagú termékek előállítása. 2. A találmány szerinti eljárással a szárnyashús azon része is értékes, szárazáru jellegű termékké dolgozható fel, amely korábban csak alacsonyabb piaci értékű ter­mékként volt értékesíthető. A találmányt közelebbről a következő kiviteli pél­dákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa Libahúsból előállított 5 cm átmérőjű kolbász ipari szalonna felhasználásával. 40.86 kg ipari szalonnát 5 cm átmérőjű darabokra előaprítunk. Kutterbe beadagoljuk az előaprított sza­lonnát 76 kg kicsontozott, bőrtelenített és zsírtalanított libahússal. 0,8 kg starterkultúrával és 5,5 kg fűszersóke­­verékkel (amely főleg borsot, szegfűborsot, mustárma­got. szerecsendióvirágot, nitrites sót, nátrium-glutamátot és szacharózt tartalmaz) együtt. Ezután a berendezés működtetésével a keveréket homogenizáljuk és 3—4 mm szemcseméretre aprítjuk. Az így kapott töltőpasztát 5 cm átmérőjű műbélbe töltjük, majd rudakká klipszel­jük. A rudakat klímaszekrényben helyezzük el, majd a szekrényben a hőmérsékletet 13 °C-ra csökkentjük és ez­után az érlelést 4 napon át 94-95 %-os páratartalom mellett es 11 napon át 87 %-os páratartalom mellett vé­gezzük. Az így kapott késztermék vágásérett, kellemes ízű. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom