191848. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként aminoketálszámazékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás aminoketál-származékok előállítására

7 191848 8-amin vagy piperidin, továbbá erősen poláros oldószerek, Így dimetil-szulfoxid és hexame­­til-foszforsav-triamid. Az eljárás során adott esetben savmegkö­­tőszert alkalmazunk. Erre a célra bármely szerves vagy szervetlen bázis használható. Előnyösen alkálifém-hidroxidokat vagy -kar­bonátokat, például nátrium-hidroxidot, nátri­um-karbonátot vagy kálium-karbonátot, to­vábbá trietil-amint vagy piridint alkalmazha­tunk. A kiindulási anyagként alkalmazott (III) általános képié tű bázis feleslege is szol­gálhat oldószer és savmegkötőszer gyanánt. Adott esetben a reagáltatást katalizátor jelenlétében végezzük. Előnyös katalizátorok az alkálifém-jodidok, például kálium-jodid. A reakcióhőmérsékletet széles tartomá­nyon belül változtathatjuk. Általában 50 °C és 250 °C közötti, előnyösen 80 °C és 200 °C közötti hőfokon reagáltatjuk a komponense­ket. A reagáltatást légköri nyomáson vagy emelt nyomáson végezzük. Általában mintegy 250-260, előnyösen 250-400 KPa nyomáson dolgozunk. Az eljárás során 1 mól (II) általános kép­­letű szubsztituált dioxolánra előnyösen 1-30 mól (III) általános képletű amint számí­tunk, attól függően, hogy az amint oldószer és/vagy savmegkötőszer gyanánt is használ­juk. A végtermékeket a szokásos módon kü­lönítjük el. A sók anionjai előnyösen az alábbi sa­vakból származtatható anionok: hidrogén-ha­­logenid-savak, például sósav és hidrogén­­-bromid, továbbá foszforsav, salétromsav és kénsav. A hatóanyagokat a szokásos készítmé­nyekké, így oldatokká, emulziókká, oldható porokká, szuszpenziókká, porkészitményekké, porozószerekké, habokká, pasztákká, granu­látumokká, aeroszol-készítményekké, szusz­­penziós és emulziós koncentrátumokká, vető­magkezelésre alkalmas porokká alakíthatjuk. Természetes és szintetikus anyagokat im­pregnálhatunk velük, polimer anyagok és ve­tőmagvak burkolására alkalmas anyagok se­gítségével mikrokapszulákat készíthetünk be­lőlük, készíthetünk a hatóanyagokból továbbá éghető töltettel ellátott készítményeket, így füstpatronokat, -dobozokat és -spirálokat, valamint az ULV eljárással alkalmazható, me­legen vagy hidegen elködösíthető készítmé­nyeket. A készítményeket önmagában ismert mó­don állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyé­kony oldószerekkel, nyomás alatt lévő csepp­folyós gázokkal és/vagy szilárd hordozó­­anyagokkal összekeverjük, amikoris adott esetben felületaktív anyagokat, azaz emulge­­álószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegyhez. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk fel, segédoldószer gyanánt szer­ves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyé­kony oldószerként lényegében az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyületek, igy xilol, toluol vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, to­vábbá alkoholok, így butanol vagy glikol va­lamint azok éterei és észterei, ketonok, pél­dául aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil­­-keton vagy ciklohexanon, erősen poláris ol­dószerek, így dimetil-formamid, dimetil-szulf­oxid és víz. Cseppfolyósított gáz-hordozó­anyagokon olyan anyagok értendők, amelyek például aeroszól-hajtógázok, igy halogénezett szénhidrogének, bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóanyagokként ter­mészetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgít, montmorillo­­nit vagy diatómaföld, valamint kicsapatással nyei-t ásványi töltőanyagok, így nagydisz­­perzitásü kovasav, aluminium-oxid és sziliká­­tok kerülnek felhasználásra. Granulátumok szilárd hordozóiként tört és frakcionált ter­mészetes kőzetek, így kalcit, márvány, hor­zsakő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, valamint szerves anyagokból, így fürészpor­­ból, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból készült granulátumok, alkal­mazhatók. Emulgeálószerként és/vagy hab­képző anyagként nemionos és anionos emul­­geátorokat, így poli(oxi-etilén)-zsírsav-étere­­ket, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, pél­dául alkil-aril-poliglikol-éter, alkil-szulfoná­­tokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat és fehérjehidrolizátumokat, diszpergálószerként pedig lignint, szulfitszennylúgokat és metil­­cellulózt alkalmazhatunk. A találmány szerinti készítmények a tapa­dást elősegítő anyagokat, igy karboxi-metil­­cellulózt, természetes és szintetikus, porala­kú, szemcsés vagy latex-szerű polimereket, például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot tartalmazhatnak. A találmány szerinti készítmények továb­bá színező anyagokat, így szervetlen pig­menteket, például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket és szerves színezékeket, így alizarin-, azo-fém-ftálocianin-színezékeket, továbbá nyomtápanyagokat, igy a vas, man­gán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sóit tartalmazhatják. A készítmények általában 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tőmeg% hatóanyagot tartal­maznak. A hatóanyagokat a kereskedelmileg kisze­relt készítmények és/vagy az azokból előállí­tott felhasználási formák alakjában alkalmaz­zuk. A kiszerelt készítményekből előállított felhasználási formák hatóanyagtartalma széles határok között változhat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom