191840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémből vagy nemfémből készült üreges tárgyak belső felületén bevonat létesítésére
2 191840 3 A találmány tárgya eljárás fémből vagy nemfémből készült üreges tárgyak belső felületén bevonat létesítésére kémiai vagy elektrokémiai úton, a bevonandó felület előkezelésére, öblítése, egy vagy több bevonat kialakítása, majd a bevonat(ok) öblítése és utókezelése útján, ahol a kezelófürdő(ke)t, valamint az öblítő gázt vagy folyadékot a kezelési technológia által megkívánt sorrendben és időtartamig vezetjük a bevonandó tárgy bevonni kívánt felületére. A találmány tárgya továbbá berendezés fémből vagy nemfémből készült tárgyak felületén bevonat létesítésére. Ismeretes, hogy a fém- vagy műanyagtárgyakat olyan módon látják el fém- vagy nemfém-bevonattal, hogy a bevonandó tárgyakat több kádból álló műveleti soron kézi vagy gépi átemeléssel vagy programvezéreit szállitószerkezettel viszik végig. A kádsorok kémiai, elektrokémiai és öblítő műveletek elvégzésére szolgáló kádakból állnak. Az elektrolitkádakhoz peremelszivók és légtechnikai vezetékrendszerek tartoznak, mig az őblitókádak frissvíz-bevezető és szennyvízelvezető hálózatba vannak csatlakoztatva. A hatékonyabb bevonatképzés érdekében általában a tárgyat mozgatják. Az elektrolitkádakból kikerülő alkatrészek öblétéséhez egy- vagy többrekeszes öblítőket alkalmaznak. Az ismert eljárásokban az elektrolitkádakból a kezelt alkatrészek felületén sok értékes fürdősót és adalékanyagot hordanak ki, amelyek az öblítővízbe kerülnek. A bevonattal ellátott tárgyakat alaposan le kell öblíteni, ilyen módon nagy mennyiségű szennyvíz keletkezik. Ismeretes, hogy a nehézfémionok, így a cink-, réz-, nikkel-, króm-, ezüst- stb. ionok erősen mérgező hatásúak, amiatt a képződött szennyvizekből azokat el kell távolítani. Egyes szennyvizek tisztítása különleges nehézségekkel jár. így például a krómsavas szennyvizek hatértékű krómionjait három-értékűvé kell redukálni, ezalatt króm(III)-hidroxid keletkezik, és ez szűréssel távolítható el a szennyvízből. Az ismert galvanizálási eljárásokról jó ismertetést ad Orgován László .Felületvédelmi Zsebkönyv" című könyve (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1979), valamint Losonci-Pető-Tihanyi .Galvanotechnikai Zsebkönyv' című könyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982). A 2 643 910. sz. német közrebocsátási irat olyan eljárást és berendezést ismertet felületek folyadékkal való kezelésére, ahol a kezelő folyadékokat tárolótartályokból vezetékeken keresztül vezetik egy kezelökamrába. Az ismert eljárások fő hátránya, hogy nem alkalmasak üreges testek, például palackok belső felületén kielégítő minőségű bevonat létesítésére. Emellett az öblítővízbe soi; értékes fürdősó, vagyis környezetet szenynyezó fémion kerül. Az igy képződött szennyvizek kezelése nagyon költséges, és a szelektív iszapkinyerés legtöbb esetben nem megoldható. A találmány célja az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésével olyan eljárás kidolgozása, amely fémből vagy nemfémből készült üreges tárgyak belső felületén zárt rendszerben, gyakorlatilag szennyvizmentesen, a bevonandó tárgy mozgatása nélkül, kádon kivül teszi lehetővé bevonat létesítését. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fémből vagy nemfémből készült üreges tárgyak belső felületén fém vagy nemfém bevonat kialakításának műveletét - beleértve az előkezelést, a bevonat leválasztását, az utókezelést és a közbenső öblítéseket is - el lehet végezni, ha a kezelőteret a munkadarab belső üregéből alakítjuk ki. A fentiek alapján a találmány eljárás fémből vagy nemfémből készült üreges tárgyak belső felületén bevonat létesítésére kémiai vagy elektrokémiai úton, a bevonandó felület előkészítése, adott esetben előkezelése, majd öblítése, egy vagy több bevonat kialakítása és a bevonat(ok) utókezelése útján, ahol a bevonandó üreges tárgyat a kezelőfürdőktől elkülönített kezelötérben kezeljük, a kezelőiürdó(ke)t, valamint az öblítő gázt vagy folyadékot a kezelési technológia által megkivánt sorrendben és időtartamig vezetjük a bevonandó tárgy bevonni kívánt felületére. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kezelőteret a bevonandó üreges tárgy belső üregéből alakítjuk ki. A találmány tárgya továbbá berendezés a fenti eljárás foganatosítására, amelynek a bevonandó tárgy rögzítésére szolgáló befogó eleme vagy elemei, a befogó elem(ek)hez csatlakozó kezelötere, a kezelófürdőket és az öblítő közegeket bevezető és elvezető, befogó elem(ek)ben elhelyezett csatlakozói és adott esetben elektromos csatlakozói vannak. A berendezésre az jellemző, hogy a bevonandó tárgy belső üregéből kialakított kezelötere van. A fentebbi kifejezések egyértelművé tétele érdekében az alábbiakban megadjuk, hogy mit értünk felúletelókószitésben, felületelőkezelésen és utókezelésen. Felületelőkészítésen azt a tisztítási műveletet vagy műveletsort értjük, amellyel a képződött és a tapadó szennyeződéseket csökkentjük vagy eltávolítjuk annak érdekében, hogy a felületet alkalmassá tegyük a védőbevonathoz alapnak. Felületelőkezelésen azt a technológiai műveletet értjük, amelynek során az alkatrészek felületét mechanikai, kémiai vagy elektrokémiai úton kezeljük, ami által az alapanyagot, illetve annak felületét alkalmassá tesszük a bevonat felvitelére. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
