191840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémből vagy nemfémből készült üreges tárgyak belső felületén bevonat létesítésére
4 191840 5 Utókezelésen a bevonás után alkalmazott műveleteket értjük, amelyek javítják a bevonat értékét, A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés vázlatát arra az esetre, amikor a bevonandó tárgyon belül alakítjuk ki a kezelöteret, az 1. ábrán mutatjuk be. Itt az 1 kezelótérben a 2 befogóelemmel rögzítjük a 6 anódot. A 3 katódot maga a bevonandó tárgy képezi. A kezelófürdőket a 4 bevezető csatlakozáson keresztül vezetjük az 1 kezelötérbe, és az 5 elvezető csatlakozáson át vezetjük el. A találmány szerinti eljárás főbb előnyeit az alábbiakban foglaljuk óssze: a) Lehetővé teszi tárgyak belső üregében a bevonatképzést, igy például lehetővé válik palackok belső felületének a bevonása is. b) Az eljárás megvalósításához szükséges berendezés helyigénye töredéke az ismert eljárások esetében szükséges berendezésének. c) Lényegesen kevesebb berendezést igényel, mert nincs szükség sem kezelőkamrára, sem öblitőkádakra, illetve a hagyományos módon alkalmazott elektrolitkádakra. d) Kisebb a beruházási költség. e) Kisebb a karbantartási igény. f) Kisebbek az üzemeltetési költségek. g) Az eljárásban felhasználandó víz mennyisége egy teljes nagyságrenddel csökkenthető. h) Az eljárásban gyakorlatilag nem képződik szennyvíz, igy a vízvisszanyeréshez nincs szükség költséges víztisztító, például ioncserélő berendezésre. Az öblítővíz mennyisége úgy szabályozható, hogy a távozó szennyvíz nehézfémion-tartalma a hatóságilag megengedett érték alatt legyen, igy az eljárásban nincs szükség a környezetvédelmi szempontból általában igen nagy gondot okozó szennyvízkezelésre. i) Az elektrolit-tároló tartályok tetszőleges sorrendben, hely szempontjából gyakorlatilag kötetlenül állíthatók fel, ami kedvező feltételeket teremt az elhelyezéshez és az esetleges bővítéshez. j) A zárt rendszer alkalmazása miatt az üzemben elektrolit-elcsepegés következtében nem lép fel Bem elektrolitszennyezés, sem légszennyeződés. k) A munkadarabot nem kell mozgatni, aminek következtében mind szállítási, mind árumozgatási téren nagy megtakarítás érhető el. l) A kedvező áramkihasználás és kisebb fűtési igény folytén jelentős energiamegtakaritást tesz lehetővé. m) Kis fémion-koncentrációjú elektrolitok alkalmazását teszi lehetővé. n) Egyenletes és szabályozható bevonatképzést tesz lehetővé. o) Az elektrokémiai fémleválasztás (rétegképzés) sebessége többszöröse az ismert módszerekkel elérhetőnek. p) A bevonandó alkatrészek körülhatárolt kisebb vagy nagyobb belső felületén is lehetővé teszi bevonat kialakítását, vagyis a tampon-galvanizálás helyettesítésére is alkalmas. q) Néhány milliméteres anód-katód távolság mellett is jó minőségű bevonatképzést tesz lehetővé. r) Egyszerűen és könnyen automatizálható, mikroprocesszoros vezérléssel is kivitelezhető. s) Mozgatható galvanizáló egységként is megvalósitható, aminek révén a galvanizálási munka kiléphet az üzemi kötöttség kereteiből, igy a bevonás más üzemrészben, az alkatrészgyártás helyszínén is elvégezhető. t) Kevesebb munkást igényel, mint az ismert eljárások. u) Az elektrolit-tartályok méretezése, valamint a kezelő oldatok térfogata gyakorlatilag független a kezelendő alkatrész méreteitől. A találmány szerinti eljárást és berendezést az alábbi kiviteli példákban részletesen ismertetjük. 1. példa Vastagrétegű kemény krómozás 500 mm hosszú és 8 mm átmérőjű csőben krómozunk az alábbi műveleteket végrehajtva: a) Krómsavas előmaratás elektrolit-áramoltatással 140 g/1 krómsavat és 1,4 g/1 kénsavat tartalmazó, 50 °C hőmérsékletű elektrolittal, 2 mm anód-katód távolság mellett. Az anódos áramsűrűség 35 A/dm2, a kezelési idő 2 perc. b) Öblítés 4 bar nyomású, 45 °C hőmérsékletű tisztított levegővel a 11 tartály felé. A kezelési idő 30 másodperc. c) Krómozás a 21 tartályból elektrolit áramoltatással az a) alatti összetételű, de 78 °C hőmérsékletű elektrolittal, 2 mm anód-katód távolság mellett, 120 A/dm2 katódos áramsűrűség gel. A kezelési idő 50 perc. A krómréteg 2,5 pm/perc sebességgel válik le. d) Öblités 4 bar nyomású, 45 °C hőmérsékletű tisztított levegővel a 21 tartály felé. A kezelési idő 30 másodperc. e) öblités hálózati nyomású, 45 °C hőmérsékletű víz áramoltatásával a közcsatorna felé. Az öblítővíz-felhasználás 0,12 1/dm2. f) Öblités 4 bar nyomású tisztított levegővel a közcsatorna felé. A kezelési idő 30 másodperc. A fenti műveleteket a 2. ábrán vázlatosan bemutatott berendezésben az alábbi módon végezzük: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
