191779. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés állásos követőszabályozású inverter kialakítására
191.779 2 A kapcsolási helyeket meghatározó 4 komparátor bemeneti jelét több visszavetett jel eredője határozza meg. A 2 első különbségképző a vezetőjel és a követőszabályozású berendezés r kimenetén lévő jel különbségét állítja elő, míg a 3 második különbségképző a 2 első különbségképző kimeneti jeléből, a 9 harmadik különbségképző és a 8 érzékelő egység ni másik kimenetének jeléből állítja elő a 4 komparátor bemeneti jelét. A 9 harmadik különbségképző p egyik bemenetére a 11 második integrátor kimeneti jele kerül, míg az n másik bemenetére a 10 első integrátor kimeneti jele csatlakozik. A 11 második integrátor bemeneti jelét a 12 kiválasztó logika kimenete adja, míg a 10 első integrátor bemeneti jele a követőszabályozású berendezés r kimenetén lévő jel. A 4 komparátor kimenete az 5 vezérlőáramkört h bemenetén keresztül vezérli. Az 5 vezérlőáramkör feladata, hogy egyrészt a 6 főáramköri áramirányító célszerűen félvezetős kapcsolóelemeinek vezérlését i egyik kimenetén keresztül biztosítsa, illetve bizonyos terhelési állapotokban a működőképesség biztosítására kapcsolási szám korlátozást is végezzen, illetve j másik kimenetén keresztül vezérelje a 12 kiválasztó logikát. A 7 szűrő alapvetően aluláteresztő tulajdonságú, feladata, hogy kimenetén a 6 főáramköri áramirányító kimenetén lévő jel alapharmonikusát állítsa elő. A találmányunk szerinti berendezés a 12 kiválasztó logika kivételével csak olyan önmagukban ismert elemeket tartalmaz, amelyeknek működésmódja és gyakorlati megvalósítása közismert. A 12 kiválasztó logika egy olyan logikai hálózat, amelyik a vezérlőjelekből kapuzza össze a 6 főáramköri áramirányító kimeneti jelének időbeni lefolyását másoló jelet. Ezt a jelet bizonyos esetekben azért célszerű így előállítani, mert ez a jel a berendezés vezérlő-szabályzó áramkörében közvetlenül előállítható és nem igényel egyenfeszültség, vagy egyenáram átvitelére is alkalmas szigetelt leválasztást. Ha a 9 harmadik különbségképző kimenetét nem csatlakoztatnánk a 3 második különbségképző f további bemenetére illetve a 8 érzékelő egység m másik kimenetét nem kötnénk a 3 második különbségképző e másik bemenetére berendezésünk elvben működőképes maradna, de követési tulajdonságai statikus és dinamikus pontossága igen rossz lenne. Ez könnyen belátható, mert a 6 főáramkörí áramirányítónak adott meghatározott irányú kapcsolási parancsot követően a 6 főáramköri áramirányító kimenetére csatlakozó többtárolós 7 szűrő, illetve a 7 szűrőre a 8 érzékelő egységen keresztül csatlakozó terhelés eredője miatt a követőszabályozású berendezés r kimenetén lévő jel a vezetőjelet csak nagy eltéréssel tudja követni, hiszen a kimeneten lévő jel tovább lenghet. így a minőségi jellemzők rosszak, és nagymértékben függnek a terhelés jellegétől. A 9 harmadik különbségképző q kimenetét a 3 második különbségképző f további bemenetére csatlakoztatva a követési tulajdonságok, illetve a statikus és dinamikus pontosság nagymértékben javul. A 8 érzékelő egység m másik kimenetét a 3 második különbségképző e másik bemenetére kötve a statikus és dinamikus pontosság tovább javul, hiszen a 4 komparátor bemenetére jutó eredő jel kialakulását feszültséggenerátoros kimenet esetén a terhelőáram, áramgenerátoros kimenet esetén a kimeneti feszültség is meghatározza. E kör felnyitott hurku erősítését változtatva a berendezés kimeneti jelleggörbéje pozitív, nulla és negatív kimeneti ellenállásúvá is tehető. A 2. ábrán a találmány szerinti követöszabályozásű berendezés második változatának blokkvázlata látható. Az 1 vezetőjelgenerátor kimenete egy 2 első különbségképző a egyik bemenetére csatlakozik, 4 komparátorának kimenete pedig egy 5 vezérlőáramkör bemenetére van kötve. Az 5 vezérlőáramkör kimenete egy 6 főramköri áramirányító kimenete pedig egy 7 szűrő bemenetére van kötve. A 6 főramköri áramirányitó. A másik bemenetére a betáplálás csatlakozik. A 2 első különbségképző c kimenete egy 3 második különbségképző d egyik bemenetére, a 3 második különbségképző g kimenete pedig a 4 komparátor bemenetére kapcsolódik. A 6 főáramköri áramirányító kimenetére egy 11 második integrátor bemenete csatlakozik, míg a 11 második integrátor kimenete egy 9 harmadik különbségképző p egyik bemenetére van kötve. A 7 szűrő kimenete, egy 8 érzékelő egység k bemenetére van kötve, és a 8 érzékelő egység 1 egyik menete egyrészt a követőszabályozású berendezés r kimenetére, másrészt egy 10 első integrátoron keresztül a 9 harmadik különbségképző n másik bemenetére, továbbá a 2 első különbségképző b másik bemenetére csatlakozik. A 9 harmadik különbségképző q kimenete a 3 második különbségképző f további bemenetére van kötve, és a 8 érzékelő egység m másik kimenete a 3 második különbségképző e másik bemenetére csatlakozik. A berendezés 1 vezetőjelgenerátora a követendő jelformát állítja elő, amelyhez a működés során hasonló, - de amplitúdóban általában eltérő- jel jelenik meg a követőszabályozású berendezés r kimenetén. A berendezés leggyakrabban terhelésre dolgozik, a terhelést értelemszerűen a követőszabályozású berendezés r kimenetére kell csatlakoztatni. A 6 főáramköri áramirányító kimenetén tehát a beavatkozás mértékét a többi áramköri egység olyan mértékben változtatja, hogy a 7 szűrőn és a 8 érzékelő egységen keresztül a kimeneti jel az 1 vezetőjelgenerátor kimeneti jeléhez legyen hasonló. Másképpen fogalmazva a 7 szűrő bemeneti jelét (gerjesztő függvényét), amelyet a főáramköri áramirányító állít elő, a működés során a követőszabályozású berendezés r kimenetén lévő jel pillanatértéke, az 1 vezetőjelgenerátor kimenetén lévő jel (vezetőjel) pillanatértéke a terhelés áramának, vagy feszültségének pillanatértéke a többi áramköri egység segítségével úgy határozzák meg, hogy az optimálási kapcsolási szám, illetve követési tulajdonságok biztosítva legyenek. A kapcsolási helyeket meghatározó 4 komparátor bemeneti jelét több visszavezetett jel eredője határozza meg. A 2 első különbségképző a vezetőjel és a követőszabályozású berendezés r kimenetén lévő jel különbségét állítja elő, míg a 3 második különbségképző a 2 első különbségképző kimeneti jeléből, a 9 harmadik különbségképző és a 8 érzékelő egység m másik kimenetének jeléből állítja elő a 4 komparátor bemeneti jelét. A 9 harmadik különbségképző p egyik bemenetére a 11 második integrátor kimeneti jele kerül, míg az n másik bemenetére a 10 első integrátor kimeneti jele csatlakozik. A 11 második integrátor bemeneti jele a 6 főáramköri áramirányító kimeneti jele. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
