191764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés iránymérő jelek automatikus kiértékelésére

1 191.764 2 mátodik tároló ZI, Z2 fokozat kimenete harmadik, illetve negyedik B3,B4 integráló fokozat bemenetére, a B3, B4 integráló fokozat kimenete és a negyedik, il­letve ötödik K4, K5 érintkező készlet álló érintkező­je második,illetve harmadik további Cl, C2 amplitú­dó komparátor egy egy bemenetére csatlakozik. A további Cl, C2 amplitúdó komparátorok kimenetel első, illetve második fázismérő i/>,, fokozat beme­netére csatlakoznak, amely utóbbiak kimenetei a ki­meneti erősítő E fokozat egy-egy bemenetére csat­lakoznak. A második II főrész áramkörei működé­sének időzítését vezérlő L egység végzi, amelynek egy-egy bemenetére csatlakozik az N nulla kompa­rátor, illetve a további A amplitúdó komparátor, egy­­-egy kimenete pedig a fázismérő , \pi fokozat jel-, illetve vezérlőbemenetére és a K3, ..., K5 érintkező készleteket működtető szervek vezérlőbemenetére csatlakozik. A vezérlő L egység a mutatott kiviteli alaknál tartalmaz — a működésmód ismeretében szakember által megtervezhető — logikai hálózatot, órajeladót, jelátviteli eszközöket stb. A találmány szerinti eljárást a találmány szerinti kapcsolási elrendezés mutatott kiviteli alakjával az alábbiak szerint foganatosítjuk. Az első I főrész Be bemenetére érkező vett jelek közül az első periódus jelét — az első KI érintkező készlet alapállása folytán — mindenképpen a késlel­tető T fokozat bemenetére kapcsoljuk. Amikor a má­sodik periódus vett jele beérkezik és az M amplitúdó komparátor egyik bemenetére kapcsolódik, az M amplitúdó komparátor másik bemenetére éppen az első periódusban vett jel kapcsolódik és ha a máso­dik periódusban vett jel a nagyobbszintű, akkor az első KI érintkező készlet alapállásban marad; ha az első periódusban vett jel volt a nagyobbszintű, ak­kor az M amplitúdó komparátor kimenőjele - pl.jel­fogó tekercsének gerjesztése révén — átkapcsolja a mozgó érintkezőt a másik állásba. Minden fázisban az egymást követő két periódusban azonos irányból vett jelek kapcsolódnak az M amplitúdó komparátor bemeneteire. Az alapkiépítésben mindenképpen az éppen az első KI érintkező készlet mozgó érintkezőjére kap­csolt jel jut a késleltető T fokozat bemenetére; a KI érintkező készlet egyik állásában tehát maga a Be jel­bemenetre éppen érkezett vett jel, a másik állásban egy korábbi periódusban érkezett és a késleltető T fokozat kimenetén éppen jelenlévő vett jel, attól füg­gően, hogy az M amplitúdó komparátor a két jel kö­zül melyiket találta nagyobbszintűnek. A bővített kiépítésben ugyanez a helyzet a K2 érintkező készlet egyik — az ábrán mutatott - állásá­ban. Ha azonban - manuálisan vagy valamely feltétel­től függően kiadott vezérlőjel folytán — a második K2 .rintkező készlet átvált a másik állásba, akkor a késleltető T fokozat bemenetére mindenkor a jel­­állagoió S fokozat pillanatnyi kimenőjele jut: a Be jelbemenetre éppen érkezett vett jel és a korábbi Eriódusban - nagyobbszintű vett jelként - a kés­tető T fokozatba beírt vett jel átlagát reprezentáló jel. Így az alapkiépítésben, illetve a bővített kiépítés egyik üzemmódjában a késleltető T fokozat bemene­tére mindenkor az egymást követő különböző perió­dusokban vett két jel közül az M amplitúdó kompará­tor ultal nagyobbnak talált jel jut, a bővített kiépítés másik üzemmódjában pedig a késleltető T fokozat bemenetére mindenkor az egymást követő különbö­ző periódusokban vett két jel átlagértékét reprezen­táló jel jut. A jelátlagoló S fokozat tehát nem szükségszerűen az egymást közvetlenül követő két periódus jeleinek átlagát képezi, hanem a korábban már nagyobbszintű­­nek talált vett jel és az éppen a Be jelbemenetre ér­kező vett jel átlagát: „összeválogatott”, maximális eredőt szolgáltató jelátlagot. Hasonlóképpen az M amplitúdó komparátor sem szükségszerűen az egy­mást közvetlenül követő két periódus vett jelei kö­zül választja ki a nagyobbat, hanem „csúcsdetektá­lási” működéshez hasonlóan, a megelőző mindenkori legnagyobb vet jel és az éppen vett jel közül a min­denkori nagyobb jelet. A bevezetőben tárgyalt zavaró feltételek mellett ez a találmány szerinti jelszűrési mód nagyobb valószí­nűséggel ad a tényleges irányszöget helyesen repre­zentáló jelalakot, három-négy periódusra kiterjedő válogatás esetén pedig már nagy valószínűséggel ki­alakul az az amplitúdómenet, amely egyértelműen az iránymérő antenna karakterisztikájának függvé nye. A mutatott kiviteli alaknál az első I főrész kimene­tére a késleltető T fokozat bemenetét kapcsoltuk, mert oda egy periódussal hamarabb érkezik az adott periódusszám alatti szűrt jel, mint a T foko­zat kimenetére. Természetesen - ha más ok eme! lett szól — a T fokozat jelkimenete is csatolható az első I főrész SzVJ kimenetével. A szűrt vett jelet a kiértékelő jelfeldolgozás előtt olyan jelformálásnak vetjük alá, amely alulvágás jel - legű, így az alkalmasan választott küszöbszintnél ki­sebb szintű jeleket már eleve nem visszük be a jel­­feldolgozó láncba és azt nem terheljük feleslegesen kiértékelésre nem alkalmas jelekkel. A második II főrészben végzett jelfeldolgozás menetét annak figyelembevételével választottuk, hogy a szűrt vett jel a vágás után is tartalmazhat még az antenna karakterisztika iránymaximuma (illetve irányminimuma) mellett egyéb eredetű maximumo­kat (minimumokat) is. pl. az antenna karakteriszti­ka mellékhurkaiból, modulációból eredő lokális szél­ső értékeket. Ezért kiválasztjuk a legnagyobb töltés integráló maximumot, mint legvalószínűbb irányjelet. A továbbiakban ismertetendő jelkiválasztó mec­hanizmus a vágási szint feletti legnagyobb területű jelet bocsátja a fázismérő áramkörre, a *pt, illetve fokozatra. A területtel arányos feszültségjelet az első, illetve második B1 és B2 integráló fokozatok szolgáltatják. Közülük a mindenkori maximális területű jelből leszármaztatott irányszög jel kiadását az N nulla komparátor, az első további A amplitúdó kompará­tor és az — alábbi működésmódra szakember által megtervezhető — vezérlő L egység közötti együtt­működés eredményeként engedélyezzük. A mindenkori — már vágott — szűrt vett jel első periódusának legelső szakasza a harmadik K3 érint­kező készlet alapállásában az első B1 integráló foko­zatot tölti mindaddig, amíg az N nulla komparátor kimenőjelének lefutó éle a terület végét nem jelzi. Ekkor e jel hatására a vezérlő L egység a másik állásba kapcsolja a harmadik K3 érintkező készletet és a következő szakasz (ha van) a második B2 integ­ráló fokozatot tölti. Mindkét B1 és B2 integráló fokozat kimenőjelei az első további A amplitúdó komparátor bemeneteire 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom