191764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés iránymérő jelek automatikus kiértékelésére

1 191,764 2 kapcsolódnak; ennek kimenőjele úgy vezérli a vezérlő l. egységet, hogy az N nulla komparátor következő nuliaátmeneti lefutó éle csak akkor idézhesse elő a harmadik K3 érintkező készlet átkapcsolását, ha a második B2 integráló fokozat kimenő jelének szint­je meghaladta az első B1 integráló fokozat kimenő­jelének szintjét. Ha a mérési időtartam egymást követő több ilyen mérési ciklusra ad lehetőséget, jobban közelíthető a statisztikus átlag, az integrálási sorozatot többször ismételhetjük úgy, hogy a vezérlő L egység, az N nulla komparátor és az A amplitúdó komparátor mindenkori jelzéseitől függően történjék a harma­dik K3 érintkező készlet átkapcsolása, a bemenő­jelnek az első vagy a második Öl, B2 integráló foko­zatra kapcsolása. Minden integrálás az N nulla kom­parátor felfutó élétől a lefutó éléig tart. Ha az integ­ráló áramkör kimenőjelének szintje a lefutó élnél kisebb, mint az előzőleg feltöltött második integráló áramköré, akkor ez az integráló áramkör nullázódik és a következő felfutó élnél újra kezdi az integrálást. Ha a periódus bármely részében az éppen töltődő integráló áramkör kimenőjelének szintje meghalad­ja a másik integráló áramkör kimenőjelének szintjét, az N nulla komparátor lefutó éle kiváltja a harmadik K3 érintkező készlet átkapcsolását, a másik integráló áramkör nullázódik és fogadja a következő szakasz­ban a szűrt és vágott vett jelet. Ezzel elérhető,hogy akárhány integrálási szakaszra kiterjeszthető a vizsgálat, bontható a bemenő jelsereg úgy, bogy mindenkor az egyik integráló áramkörben az eddig érkezett legnagyobb területű szakasz integ­rálját reprezentáló jel van jelen és az kerülhet a kime­netre, miközben a másik integráló áramkör méri az újabb periódusú vett, szűrt, vágott jel értékét. Az így kiválasztott legnagyobb töltésintegrálú vett jelekből az irányszöget úgy határozzuk meg, hogy meghatározzuk a kiválasztott terület súlyvonalát. Ehhez nteg kell határozni az integrál jelének felező­pontját. Az első B1 integráló fokozatban meghatáro­zott terület felező súlyvonalának meghatározására szolgáló áramköri láncot az első tároló Z1 fokozat, a harmadik B3 integráló fokozat, a 2:1 arányú FO fe­­szültségos/tó és a negyedik K4 érintkező készlet al­kotja, az utóbbinak egyik álló érintkezőjével és a har­madik B3 integráló fokozattal csatolt második továb­bi Cl amplitúdó kompaktorral ; a második B2 integ­ráló fokozathoz rendelt lánc elemei megfelelően a má­sodik tároló Z2 fokozat, a negyedik B4 integráló fo­kozat, a megfelelő 2:1 arányú FO feszültségosztó, az ötödik K5 érintkező készlet és a harmadik további C2 amplitúdó komparátor alkotják. Amíg a mindenkori szűr* és vágót tjei, mint beme­nőjel az első B1 integráló fokozatot tölti, az egyidejű­leg az első tároló Z1 fokozatba is betárolódik. Ami­kor az első BJ integráló fokozatban befejeződik az integrálási művelet, a bemenőjel az első tároló Z1 fo­kozatból átíródik a harmadik B1 integráló fokozatba, 8 negyedik K4 érintkező készlet átkapcsolásával az első Bl integráló fokozat jele -2:1 arányú leosztással - a második további Cl amplitúdó komparátor egyik bemenetére, 8 moát folyamatosan töltődő harmadik B3 integráló fokozat állapotjele pedig a Cl amplitúdó kömjWátöi másik bemenetére kapcsolódik. Amikor a harmadik B3 integráló fokozat pillanatnyi állapotát renté/énfííló kimenőjel szintje eléri az első B1 integ­ráló fokozat kimenőjele szintjének a felét, a Cl amp­litúdó komparátor kimenete állapotot vált, átbillen. Hasonlóan működik a másik oldallánc. A fázisszög mérését a vezérlő L egység vezérli, amely a teljes mérést periódus vezérlőjelein kívijl szolgáltat start, stop, óra- és fázishelyzet referencia­­jeleket. A vezérlő L egység a soronlévő, pl. az első Bl integráló fokozat műveletének befejezésekor a pil­lanatnyi fázishelyzetet beírja az (első) fázismérő y?i fokozatba. Ez a terület végpontját jelzi. Innen visz­­sza kell léptetni a digitális fázisaiéra <£, fokozatot a fél területnek megfelelően, hogy a súlyvonal fázis­helyzetét megkapjuk. Ezt a helyzetet a második to­vábbi Cl amplitúdó komparátor kimenő állapotának átváltása jelzi: addig léptetjük vissza a fázismérő i fokozatot a logikai L hálózatból érkező órajelekkel, an íg a Cl amplitúdó komparátor kimeneti állapotá­nak átbillenése nem jelzi, hogy a vö fázisaiéra fiko­­zaíban elért pillanatnyi állapot az első Bl integráló fokozatban meghatározott terület súlyvonalát rep­rezentáló szöghelyzetet mutatja. Az együttműködő áramkörök iúvatkozási jeleit azért írtuk itt zárójel­ben, mert a másik oldallánc (a második B2 integráló fokozat) üzeme esetén a megfelelő másik áramkö­rökre értelmezett az együttműködés, vagyis a má­sodik fázismérő yh fokozatban analóg módon hatá­rozzuk meg a súlyvonalat reprezentáló szöghelyzet € rtékét. Amint tehát a Bl, illetve B2 integráló fokozatok mindenkor egyikében megtalálható az addig mért legnagyobb területtel arányos feszültségszint, s a pár­tiban folyik a következő fázis szerinti integrálás, ugyanúgy az egyik fázismérő ipt vagy y>2 fokozatban mindig megtalálható lesz a legnagyobb terület súly­vonalát reprezentáló fázis és a párjában folyik a következő fázisban mért terület súlyvonalának meg­határozása . A teljes mérési ciklus végén az érvényes súlyvonal fázishelyz.etének az értékét a második II főrész JK jel­kimenetére is a vezérlő L egység vezérlőjelével adott utasítás szerint kapcsolja a kimeneti E erősítő fokozat vagy az első vagy a második fázismérő vh vagy yi2 fo­kozatból. Külön előnye a találmánynak, hogy a fentiekben leírt kapcsolási elrendezés egyes egységeinek funkció­ját mikroprocesszor és vezérlőprogram veheti át,ame­lyet a fentiek ismeretében a szakember ismert módon kidolgozhat. A diszkrét áramkörök kiváltása külön­böző terjedelemben történhet. Maximális kiváltás ese­tén a kapcsolási elrendezésnek van — digitalizáló funkciót (is) teljesítő — bemeneti illesztő egysége, az E erősítő funkcióját (részben) is teljesítő kimeneti il­lesztő egysége és — aritmetikájával, illetve operatív vagy háttér táljával - a funkcionális áramkörök fel­adatát ellátó mikroprocesszora. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás iránymérő jelek automatikus kiértékelé­sére, amelynek során a vett jeleket a jelalaktól és a rendelkezésre álló mérési időtartamtól függő módon szűrjük és a szűrt jeleket tovább feldolgozzuk, azzal jellemezve, hogy a szűrt vett je­let referendaszint szerint komparáljuk és a kotnps­­rálási szint fel? ti jelszakaszokat energiájuk szerint szelektáljuk, majd a legnagyobb energiájú jelmlnta területének súlyvonala alapján határozzuk meg aZ irányszőget és a kapott elemi irányszög jelet - szűk* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom