191761. lajstromszámú szabadalom • Folyamat beszabályozási eljárás
1 191.761 2 összehangolt változtatásával (ingadoztatásával) kezdjük: 1. lú;; konoentráció: 2,5 -25 tömeg% tartományban 1,5'í-os átállítási értékeket (fokozatokat) alkalmazva 2. sav koncentráció: 2,5 25 tömeg% tartományban, l^'/f-os átállítási értékeket (fokozatokat) alkalmazva 3. lúg hőfoka: 20 99 °C tartományban,20 °C-tól 90 vC-ig kb. 10 °C-os átállítási értékeket, majd 90 °C-tól 99 °C-ig 1 °C-os átállítási értékeket (fokozatokat ) alkalmazva 4. mosóvíz hőfoka: 20-99 °C tartományban, 90 °C-ig kb. 10 °C-os átállítási értékeket, majd 1 °C-os átállítási értékeket alkalmazva. Az átállítási idők meghatározása után az ún. Tm tartományidők sorrendje a következőnek adódott: 4., 3., 2. majd az. 1. szabályozási paraméter. A beszabályozás műveletét a 4. szabályozási paraméter változtatásával kezdjük, az előzőekben meghatározott 1,5%-os átállítási értékekkel 2,5%-os lűgkoncentrádótól 25%-os értékig növelve azt, míg a további három szabályozási paraméter értékét azok első fokozatánál, tehát 1 571-os savkoncentráción és 20 “C-os lúg, ill. mosóvíz hőfokon tartjuk, majd a 25%-os lúgkoncentrádót elérve, ezt az értéket ugyancsak 1,5%-os átállítási értékekkel csökkenteni kezdjük, és a minimum elérése irtán a szabályozási értékek átállítását periodikusan ismételjük, miközben a visszafelé léptetéssel egyidőben megkezdjük a 3.szabályozási paraméterek értékének egy átállítási értékkel való növelését is. Amikor a 3. szabályozási paramétert is végigszabályoztuk szabályozási tartályon két szélsőértékre között, az előre meghatározott átállítási értékekkel, megkezdjük a 2., majd ennek végigszabályozása után az 1. szabályozási paraméter átállítását, ill. végigsza bályozását, miközben most már együttesen mind bárom, majd mind fi négy szabályozási paramétert összehangoltan, periodikusan ingadoztatok mindaddig, míg legalább a bezabályozási művelet kezdetekor beállított paraméter — kombinádó — újra ismétlődik. (Így minden kezelési variádót kétszer alkalmaztunk.) A közben gyártott palackok minőségellenőrzésével meghatározzuk, melyek felelnek meg a szabálynak és a gyártási folyamat adatainak (a/. 1—4. szabályozási paraméterek értékeit) ismerve meghatározzuk, hogy a jónak minősített palackok milyen kezelési beállításhoz tartoznak. Végezetül bemérve az egyes konoentrádó-szabályozók, hőfok szabályozók pontossági (szabályozási pontosság) adatait meghatározzuk az optimum-beállítás határadatait mind a négy szabályozási paraméter vonatkozásában. F.nnek meghatározásához célszerűen alkalmazható a 181.604. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett elrendezés. A továbbiakban elvégezzük a beszabályozást a találmány szerinlJ eljárás alkalmazásával az ismertetett módon, a b) és c) folyamats/akaszokhoz tartozó szabályozási paraméterekkel is, meghatározva azok optimális értékeit, illetve az optimumra állítás határadatait. (A lx-állítási toleranciákat ) Célszerű az eljárás során a lehető legkevesebb palackon végezni a vizsgálatot. (Az említett példánál pl az iii rabé állításkor a további szabályozási paramétereknél mindössze 56 palackot kellett nézni, illetve kezelni, 3 7 szabályozási paraméter optimumra szabályozásához. és 30C palack vizsgálatával a hőkezelő kemence beszabályozása is megtörtént. így az egész vizsgálat kevesebb, mint fél műszak ideje alatt lefolytatható volt, a palackok jórésze hibátlan minősítést kapott, s minthogy roncsolásmentes (röntgen) vizsgálattal történt a minőségellenőrzés, értékesítésre kerülhettek. 2. Példa A feladat fóliasátras (paprika) palánta nevelésénél a kiültetés optimális időpontjának megállapítása, a kiültetendő paprikafajták szerinti beállítása és a talaj - előkészítésnd alkalmazott műtrágyák optimális dóziskombin ációjának megállapítása, tenyészedényes, illetve ún. mikroparcellás, kézi műveletekkel beállított kísérletben. A növénytermesztési tedmológiát befolyásoló „szabályozási” paraméterek példánkban a következők: 1. N (nitrogén) műtrágya dózis 2. K (kálium) műtrágya dózis 3. P (foszfor) műtrágya dózis 4. fajta 5. kiültetési időpont. A beszabályozás feladata: beállítandó az az optimális paraméter kombinádó, amelynél a palánták kiültetése a legnagyobb hozammal jár szántóföldi továbbnevelés esetén. Példánkban a „szabályozási” paraméterek átállítási fokozatainak száma: 1. N — 5 2. K — 3 3. P - 3 4. fajta - 4 5. kiültetési időpont -4 Az ún. Tm tartományidők sorrendje pedig a köve tkezőképpen alakul: legrövidebb az 1., 2., 3. azonos tartományit!őkkel, majd a 4. és 5 . paraméterek. A beszabályozási feladat jellegéből adódó alapvető jellemzője, hogy az egyes egymástól eltérően beállított szabályozási paraméter értékekhez nem csupán időben, hanem térben is reprezentánsán elkülönülő mérési eredmény tartozik, hiszen jelen példában egy-egy kiültetett palántában testesülnek meg az adott szabályozási paraméterkombinációhoz (műtrágya dózis adagok, fajta, kiültetési időpont) rendelhető kimenő értékek (palánta minőségi jellemzői). Az adott beszabályozási, optimumkeresési feladatot, a találmány szerinti eljárás alkalmazásával célszerűen úgy oldhatjuk meg, hogy egy lényegében - folyamatosan, illetve az előre meghatározott átállítási értékekkel fokozatosan változó kezelési-mérési teret alakítunk ki. E kezelési-mérési térben mindenegyes kiültetett palántára nézve (tehát az egyes kezelésimérési pontokra nézve) teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy bármelyik szomszédos palántától (kezelési-mérési ponttól) csupán egy-egy szabályozási paraméter egy-egy átállítási értékével különbözzön. Ezzel biztosítjuk - minthogy itt az egyes beállítási értékekhez eltérő térbeli pontok tartoznak —, hogy az egyes szabályozási paraméterek egymással összehangoltan, minimális fokozatok alkalmazásával folytonosan változnak Ezt az elrendezést célszerűen két változó paraméterű inhomogén térrészek kialakításával és ezen térrészek olyan módon történő csatlakoztatásával érhetjük el, melyeknél a térrészek csatlakozása mentén elhelyezkedő kezelési-mérési pontokban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
