191761. lajstromszámú szabadalom • Folyamat beszabályozási eljárás
1 191.761 2 (palántáknál) az azonos paraméterek vonatkozásában a szabályozási értékek azonosra vannak beállítva (tehát fokozat nőkül találkoznak), csupán egy harmadik szabályozási paraméter egy átállítási értékével különböznek. Példánkban az egyik térrészbe azonos paprikafajta van kiültetve, melynél az N és K műtrágyák dózisát változtatjuk, két egymásra merőleges irányban palántánként (soronként) egy-egy átállítás értékkel növelve, majd fokozatosan csökkentve, mig a P műtrágya dózisát állandó értéken tartjuk. A csatlakozó egyik területrészen a P dózisának értékét egy átállítási értékkel növelve megismételjük az előző kombin ádósorozatot (tehát egy ingadoztatási periódust), majd a következő területrészen ismét P dózis-értékét növeljük eggyel. (Ezzel megvalósítottuk tehát azt az eljárási jellemzőt, hogy a szabályoztatási paramétereket összehangoltan ingadoztatjuk, az egymást követő szabályozási paraméterek átállítási értékét úgy választva meg, vagy azok a tartományidővel egyezőek, vagy akkor egészszámú többszörösei legyenek. Az elrendezést két térrész bemutatásával a következő sémával szemléltetjük: NKP NKP NKP NKP NKP NKP NKP NKP NKP 000 010 020 030 031 021 011 001 002 100 110 120 130 131 121 111 101 102 200 210 220 230 231 221 211 201 202 300 310 320 330 331 321 311 301 302 ahol 0,123 az N,KP műtrágyák négy eltérő dózisértékét jelöli. Ez az elrendezés — melyet az adott szakterületen alkalmazott, random elnevezésű, véletlenszerű elrendezéssel szemben sajátos rendezettsége miatt antirandomnak nevezünk — biztosítja, hogy az egymással kölcsönhatásban lévő szabályozási paraméterek minimális értékkel zavarják csak egymást. (Gyakorlatilag zavarmentes a kezelési tér, szemben a random rendszerű kísérletekkel.) Továbbá a mérési eredmények gyakorlatilag hibamentesen értékelhetők, hiszen mindenegyes kezelési-mérési ponthoz (palánta) egyértelműen hozzárendelhető a hozzá tartozó bemenő szabályozási paraméterérték kombináció, az ún. fítotronok és kísérleti növényházak esetében. Jó] alkalmazható például az 1. ábrán bemutatott elrendezés, melynek mikroprocesszoros 1 vezérlő-szabályozóegységének 11 bemenetére a műtrágya dózisának átállítási értékeit, 12 bemenetére azt az utasítást adjuk, hogy soronkőrt egy-egy értékkel kell változtatni a dózist megfelelő rendnek (ingadoztatásnak) megfelelően. Ennélfogva a 2 illesztő egység példánkban a műtrágyát adagolja a megfelelő kezelési-mérési pontokra, és végzi az egyes fajták automatikus kiültetését a növényházakban, és betakarító gépekhez csatlakoztatott automata termésmérő mérlegek alkalmazásával a terméseredmények a 4 csatolóegységen kérésziül az 5 szűrőegységre jutnak, mely az 53 bemenetén megadott optimum-feltételek alapján kiválasztja a megfelelő kimenő értőt (terméseredmény) adatokat, és azokat a mikroprocesszoros 1 vezéríő-szabályozóegységre juttatja, majd a 6 rendező egységen keresztül a numerikus bemenetű 8 analizátorra jutnak, melyek segítségéve] a 181.604. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett módon meghatározhatók - az azonos viszonyok létrehozására alkalmas nevelőterekre is kiterjesztve - az optimális beállítási értékek. A leírt módszer analóg módon alkalmazható bármely olyan rendszerekben Is (például növényházakban, fototranokban), ahol mesterséges fűtést, világítást, páratartalmat, C02 tartalmat stb. kívánnak alkalmazni, és segítségével beállítható a fényerő, világítás időtartama, COa% stb. optimális értáce, illetve meghatározható ezen optimmértékekhez tartozó toleranciasáv. 3. Példa A találmány szerinti eljárás és az alkalmazásra szolgáló rendszer különösen alkalmas különböző motorok (belső égésű, gőz- stb.) különböző, a hatásfokot és élettartamot meghatározó beállításainak kikísérletezésére és optimális beszabályozására. Például egy belső égésű motornál a következő paraméterek szabályozóit állíthaljuk be a változó üzemanyagokhoz, terhelésekhez, a motor egyes alkatrészei elhasználódása miatt változó viszonyokhoz: A szabályozási paraméterek: 1. benzin mennyiség, 2. levegő mennyiség, 3. előgyújtás, 4. áttétel a motor és a gépkocsi hajtott kerekei között, 5. gyorsulás. Az alkalmazott átállítási értékek száma:-, 1., 2., 3.,4. paraméternél nyolc fokozat, az 5 paraméternél 4 fokozat. A tartományidők sorrendje a következőképpen alakul: a legrövidebb a 3., majd 2 ,1., 5. és 4. A motor beszabályozása — ismert módon — alapvetően mikroprocesszorokkal, a sebesség, gyorsulás és szénmonoxid mérések adatainak táblázatokkal való összehasonlítása alapján történik,normál üzemmenetnél. Utazás közben elsősorban az 1-3. paraméterek automatikus újrabeállítása lehet szükséges, a változó terhelési és üzemanyag viszonyok következtében, így a szabályozást célszerű kiegészíteni az 1-3. paraméter szabályozóit újrabeállító egységekkel. A beszabályozás fentiekben részletezett ismertetése helyett csupán utalunk arra, hogy az 1—5. parantéterekre is megvalósítható az 1. ábra szerinti automati kus rendszer. (A beszabályozást végző megoldások közismertek: fékpad, különféle szabályozó készülékek.) Minthogy - és ez a találmány szerinti beszabályozási eljárás és a foganatosítására szolgáló berendezések egyik fő előnye - az optimum kereső próba-beállításoknál lényegében folyamatosan változtatjuk a sok paraméter ellenére beállításainkat, az átállítások nem okoznak észrevehető tranziens zavarokat a beállítás alatt lévő rendszerben, ill. megfelelő paraméter tartományok esetén, zavar, zökkenőmentesek az egyes átállítások. 4. Példa A találmány szerinti eljárással gyorsan és hatékonyan vizsgálhatjuk és beszabályozhatjuk az állattartási, etetési technológiákat is. Ez esetben a tartási- és etetési technológiát paraméterekre bontjuk, meghatározzuk ezek szóbajöhető megváltozási tartományait. A tartási technológiából kiválasztjuk a térben realizálható változókat (pl. hőfok, fény, páratartalom, oxigén tartalom stb.), és célszerűen 2 változós Inhomogén tereket alakítunk Id, amelyeknél az egyes térhatárok az azonos paraméterek vonatkozásában fokozat nélkül csatlakoznak (a 2. példához hasonlóan). A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
