191640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas biológiai értékű takarmánykomponens illetve takarmány előállítására
1 191 640 A találmány tárgya eljárás magas biolótai értékű takarmánykomponens, illetve takarmány előállítására, melynek során a folyékony tejipari termékkel és pépesített burgonyával előállított szuszpenziót amilolitikus és/vagy proteolitikus enzimmel lndrolizáljuk, majd - szükség szerint állati és/vagy növényi zsiradékkal kiegészítve — szárítjuk. Mint ismeretes, ahhoz, hogy a világ népességének éves étkezési célú állatifehérje-szükségletét kielégítsük, ehhez évente mintegy 250—260 millió tonna takarmányfehérjére van szükség. Ezt a mennyiséget a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerekkel már nem lehet megtermelni. Ezért valamennyi érdekelt kormány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a takarmányfehérje-bázist ipari módszerekkel bővítse. A takarmányfehérje abszolút mennyiségének biztosításán túl nem kisebb a jelentősége a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásának sem. Ugyanis a takarmányfehérje-felhasználás hatékonyságának — a fehérjetranszformációnak — a jelenlegi világátlaga 12—13%, az optimálisnak tekinthető 24—26%-kal szemben. A kellő mennyiségű és megfelelő minőségű fehérjeellátást szolgáló ipari technológiák közül nagy a jelentősége az élelmiszergazdaság egyes szárított termékeinek. így például a teljes-, vagy fölözött tejből készült tejpornak, a savóból gyártott savópornak, az íróból előállított írópornak, tejfehérje-koncentrátumnak stb. A tejpor úgyszólván valamennyi haszonállat keveréktakarmányában, a takarmánykoncentrátumában 2-20%os arányban komponensként szerepel. Még nagyobb arányban akár 60%-kal is — tartalmazhat tejport a fiatalkorú haszonállatok takarmánya. így a kolosztrum itatása után adott tejpótló tápszerek és az ún. indító -és nevelőtápok jelentős mennyiségű tejport tartalmaznak. A korszerű állattenyésztés élettani és gazdasági megfontolások alapján a boíjúnevelésben a teljes -tej helyett — az emberi táplálkozásra jutó mennyiség növelése érdekében is — tejpótló tápszereket használ. Ezek a tejporon és speciálisan feldolgozott szójafehérjén kívül, állati és növényi zsiradékokat, különböző biológiailag aktív anyagokat (vitaminokat, antibiotikumokat stb.) és ásványi anyagokat tartalmaznak s optimális összetétel esetén a teljes-tej fehérjét, zsírját és egyéb alkotórészeit, illetve hatóanyagait pótolni képesek: mégpedig a natív tejfelhasználásnál lényegesen kisebb költséggel. A szóban forgó termékek meleg vízzel egalizálhatok. A jó egalizálhatóság érdekében fontos követelmény, hogy a tejpor instant jellegű legyen. A növendék állatok takarmányozásában használt indító- és nevelőtápok — malac-, bárány-, borjúindító és nevelőtápok — a tejporon kívül már különböző cereáliák és növényolajipari magvak daráját, lucernalisztet stb. is tartalmazhatnak. A tejfehérjék — összetételüknél fogva — kiváló biológiai értékűek, ezért a fiatalkorú haszonállatok korszerű takarmányozásában fontos szerepet töltenek be. Ennek ellenére kizárólagos felhasználásukat egyrészt a magas előállítási költségük, nagy energiaszükségletük, másrészt egyoldalú szénludráttartalmuk korlátozza. Monodiétikus jellegű felhasználásuk esetén további hátrány, hogy a tejfehérjék biológiai felértékelőképessége és más forrásokból eredő fehérjék komplettáló képessége nem érvényesülhet. A jelenlegi tejpor-gyártás (savópor, írópor stb.) magas i előállítási költségében jelentős hányadot képvisel az energiaköltség. Amennyiben például a mintegy 90,9% víztartalmú fölözött tejből 100 kg 95,5% szárazanyagtartalmú sovány tejport akarunk gyártani, úgy —850 kcal/1 kg vízelpárologtatás fajlagos hőigénnyel számolva — 80,7 kg fűtőolaj kell a szárításhoz. A nagy energiaigényű technológiából adódóan - világpiaci áron értékelve — a sovány tejporban 1 kg fehérje mintegy 260 US. cent. Ugyanakkor a szójaizolátumban 170 US centbe, a burgonya-szárítmányban 100 US centbe kerül 1 kg fehérje. A tojás fehérjéjének biológiai értékét (BÉ = Biológiai Érték = Biological Value) 100-nak véve, a burgonyafehérje biológiai értéke 98, a tejfehérjéjé 94, a babfehérjéjé 72, a búzafehérje biológiai értéke 57. Az egyes fehérjehordozók megfelelő arányú keverésével a biológiai érték növelhető. így például 75% tejfehérje + 25% búzafehérje keverékének biológiai értéke 105, a 65% burgonyafehérje + 35% tojásfehérje keverékének biológiai értéke 135, a 70% laktalbumin + 30% burgonyafehérje keverékének biológiai értéke 134. A nélkülözhetetlen aminósav indexe (Essential Amino Acid Index = EAA—I) — a tojásfehérjéhez viszonyított aminósav-százalékok mértani középértéke — a kazeinnel 83, a burgonyánál 91, a szójánál 83, a tejnél 86, a babnál 72, a búzalisztnél 60. A kémiai érték (Chemical Score) — a legkisebb menynyiségben jelenlevő korlátozó aminósav százalékos aránya a tojásfehérje viszonyhoz — a burgonyánál 50, a tejnél 42, a szójánál 42, a babnál 38, a búzalisztnél 27, a kazeinnél 17. (Minél nagyobb a hiány valamelyik eszszenciális aminósavból, annál kisebb a kémiai érték, s így annál kisebb értékű a fehérje.) Az előbbiekben ismertetettekből kitűnik, hogy a burgonya fehérjéje — az aminósavak értékelésén alapuló módszerek szerint — magasabb értékű, mint a tejfehérje és a szóban forgó két fehérjeforrás keveréke további btológiai értéknövekedést biztosít. Már igen alacsony arányú burgonya-felhasználás is növeli a tejfehérje — aminósav-összetétel szerinti értékelés alapján számított biológiai értékét. így például a 75% s.r. soványtejet és 25% s.r. burgonyazúzalékot tartalmazó szuszpenzió szárításával nyert terméknél — amikor is a szárazanyagra vonatkoztatott tejfehérje: burgonyafehérje arány, 4:5 — az EAA-Index 89, a kémiai érték pedig 44, a kizárólagos tej 88, illetve 42 értékével szemben. E számszerűsített értéknövelés mellett a fehérjék szerkezetileg is szélesebb spektrumúak a tej-burgonya száritmányban. Ugyanis a tejfehérjék (tehéntej) kazein (80%) — albumin (20%), a burgonyafehérjék pedig albumin — globulin jellegűek. Nem tudni, hogy az idézett tényeknek van-e jelentősége abban, hogy a tejburgonya-por gyártása napjainkban több helyen is realizálódott. így például a Molocsnaja Promüslennoszt 1982. 5. sz. 15 — 16. p. ismerteti a SZU-ban étkezési és takarmányozási célra történő tejburgonya-por gyártást. Az állatok nem kellően fejlett emésztőrendszeri enzimgarnitúrával jönnek a világra. Életük első heteiben ezért a cukrokat, a gabonaféléket és az egyéb növényi takarmányokat rosszul is emésztik. Hathetes korukig például a borjak emésztőszervében nem képződik szacharáz-enzinr, s emiatt a diszacharid répacukrot nem tudják hasznosítani. De ugyanígy nyolchetes ko2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
