191529. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolszámrazékokat tartalmazó fungicid és növényi növekedést szabályozó kompozíciók és elárás a hatóanyagok előállítására

1 191 529 2 spp.~, Ustilago spp.- és Helminthosporium spp.­­fertőzéseinek, gyapot Rhizoctonia solani-fertőzései­­nek és rizs Corticium sasakii-fertőzéseinek megelő­zésére és kezelésére. Az (I) általános képletű vegyületek akropetális vándorlásra képesek a növényi szövetekben, és egyes képviselőik kellően illékonyak ahhoz, hogy a növényeken élősködő gombákkal szemben gőzfázis­ban is kifejtsék hatásukat. Az (I) általános képletű vegyületeket ipari fun­­gicid készítmények hatóanyagaiként is felhasznál­hatjuk, például a fa, szőrme, bőr és elsősorban a festékfilmek gombásodásának megelőzésére. Az (I) általános képletű vegyületeket candidiasis és humán dermatophyta-fertőzések kezelésére is felhasználhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek és korábban felsorolt származékaik a fentieken túlmenően növé­nyi növekedést szabályozó hatással is rendelkeznek. A vegyületek növekedésszabályozó hatása például abban nyilvánulhat meg, hogy visszaszorítják egyes fás szárú és lágy szárú egy- és kétszikű növények vegetatív növekedését. A vegyületek ilyen irányú hatását előnyösen hasznosíthatjuk például a földi­­mogyoró, gabonafélék (így búza és árpa), olajrepce, zöldbab, napraforgó, burgonya és szójabab termesz­tésében; ekkor ugyanis a szárhossz csökkenése révén (amihez esetenként egyéb kedvező hatások is járulhatnak, például a szár megvastagodása, meg­erősödése és megrövidülése, a csomóközök meg­rövidülése, fokozott gyökérfejlődés, egyenesebb szár- és levélelrendeződés stb.) csökken a gabona megdőlésének veszélye, és nagyobb mennyiségű műtrágya vihető fel a termőterületre. A fás szárú növények növekedésének visszaszorítása például a távvezetékek alatt elhelyezkedő növények növeke­désének szabályozására hasznosítható. A csökkent mértékű növést vagy törpenövést előidéző vegyüle­teket a cukornád szárnövekedésének módosítására is felhasználhatjuk, ezáltal nő a cukornád betakarí­táskori cukortartalma. Cukomádültetvényekben az (I) általános képletű vegyületeket a virágzás és az élés szabályozására is felhasználhatjuk. A földi­mogyoró növekedésének visszaszorítása megköny­­nyíti a termés betakarítását. A fűfélék növekedésé­nek lassítása révén csökkenthetők a füves pázsitok kezelési munkái. Az (I) általános képletű vegyüle­tek többek között a következő fűfélék növekedését lassítják: Stenotaphrum secundatum, Cynosurus eristatus, Lilium multiflorum, L ilium perenne, Agrostis tenuis, Cynodon dactylon, Dactylis gio­­merata, Festuca spp. (így Festuca rubra) és Poa spp. yígy Poa pratense). Egyes (I) általános képletű ve­gyületek úgy gátolják a fűfélék növekedését, hogy eközben a kezelt növényekre semmiféle fitotoxikus hatást nem fejtenek ki, és nem rontják a kezelt terület küllemét (elsősorban színét). Ezeket a vegyü­leteket előnyösen használhatjuk fel díszpázsitok és füves sétányok kezelésére. Az (1) általános képletű vegyületek egyes képviselői a fűfélék virágfejlődését is befolyásolják. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői a fűfélék között élő gyomnövények, például sásfélék (így Cyperus-fajták) és kétszikű gyomnövények (így százszorszép, gombvirág, ló­sóska, útifű, aggófű, veronika és bogáncs) növeke­dését szelektíven gátolják. A nem termesztett nö­vényzet (például fű és aljnövényzet) növekedésének lassítása révén csökkenthetők a kertészeti munkák. A gyümölcsösökben - elsősorban a talajeróziónak nagymértékben kitett helyeken - alapvetően fontos, hogy a talajt megfelelő aljnövényzet borítsa; az alj­növényzet túl gyors növekedése azonban jelentős fenntartási munkát tesz szükségessé. Az (I) általá­nos képletű vegyületek ezen a területen igen jó ered­ménnyel hasznosíthatók, ugyanis lassítják az alj­növényzet növekedését, anélkül azonban, hogy ki­irtanák az aljnövényzetet, ami talajerózióhoz ve­zetne. Az aljnövényzet növekedésének lassítása révén ezek a növények kevesebb tápanyagot vonnak el a talajból, ami a gyümölcshozam növekedéséhez vezethet. Egyes vegyületek bizonyos fűfélék növe­kedését jobban gátolják, mint más fűfélékét; ezeket a szelektív hatású vegyületeket a pázsitok küllemé­nek és minőségének javítására használhatjuk fel. Az (I) általános képletű vegyületek törpenövést előidéző hatását különféle dísznövények, konyha­kerti növények, kerti növények és gyógynövények (például Mikulásvirág, krizantém, szegfű, tulipán és nárcisz) miniatürizálására is hasznosíthatjuk. Miként korábban közöltük, az (I) általános kép­letű vegyületek fás szárú növények növekedését is visszaszoríthatják. Ezt a hatást elsősorban a sövé­nyek növekedésének szabályozására, továbbá gyü­mölcsfák (például alma-, körte- és cseresznyefák, szőlő stb.) alakjának módosítására és a metszési munkák csökkentésére hasznosíthatjuk. Az (I) álta­lános képletű vegyületek egyes tűlevelű fák növeke­dését nem befolyásolják számottevő mértékben; ezeket a vegyületeket a fenyőfacsemeték környe­zetében élő nemkívánt növények növekedésének visszaszorítására használhatjuk fel. A fentiekből megállapítható, hogy az (I) általános képletű vegyületek növényi növekedést szabályozó hatása egyes esetekben a terméshozam (gyümölcs-, gumó- vagy maghozam) növekedését eredményez­heti. Burgonya kezelése esetén csökkenthetjük a nö­vény indázását, és megakadályozhatjuk a gumók tárolás közbeni csírázását. Az (I) általános képletű vegyületek más típusú növekedésszabályozó hatásokkal is rendelkeznek, így például megváltoztatják a levelek által bezárt szöget és módosítják a levelek morfológiáját (mind­két hatás azt eredményezheti, hogy a növényhez több fény jut, és a növény jobban hasznosíthatja a fényt), továbbá elősegítik az egyszikű növények bokrosodását. A fénybehatolás fokozódása az összes alapvető haszonnövény, például búza, árpa, rizs, kukorica, szójabab, cukorrépa, burgonya, üitetvényi növények és dísznövények szempontjából rendkívül kedvező. A levelek szögének megváltozása a levelek elrendeződésének megváltozásához vezet, ami bur­gonya esetén például azt eredményezi, hogy több fény juthat a növényhez, fokozódik a fotoszintézis és nő a gumók súlya. Az egyszikű növények (pél­dául rizs) bokrosodásának serkentése azt eredmé­5 10 ; 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom