191529. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolszámrazékokat tartalmazó fungicid és növényi növekedést szabályozó kompozíciók és elárás a hatóanyagok előállítására

1 191 529 2 nyezi, hogy nő a területegységre jutó virágzó hajtá­sok száma, következésképpen nő a területegységre jutó maghozam. Az (I) általános képletű vegyületek felhasználásával módosítható az egyszikű és két­szikű növények vegetatív és reproduktív részeinek aránya, ennek hatására — elsősorban gabonafélék, például búza, árpa, rizs és kukorica esetén — növel­hető a területegységre jutó virágzó hajtások száma, és a kalászokban lévő magvak méreteloszlása ked­vezően (terméshozam növekedésének irányában) befolyásolható. Rizsnövények és rizsföldek kezelé­sére az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen használhatjuk fel granulátumok - például késlelte­tett hatóanyag-felszabadulású granulátumok - for­májában; ezeket a készítményeket a talajra, az el­árasztáshoz használt vízbe, továbbá egyéb termesz­tőközegekbe vagy termőterületekre juttathatjuk. A pázsitkertészetben a bokrosodás fokozódása sű­rűbb, tömöttebb pázsit kialakulásához vezet, így a pázsit jobban ellenáll az igénybevételnek. Legelők kezelése esetén az (I) általános képletű vegyületek hatására nő a fűhozam és javul a takarmány minő­sége (például emészthetősége és élvezhetősége). Az (I) általános képletű vegyületek meggátolhat­ják vagy legalábbis késleltethetik a cukorrépa virág­zását, ami a cukorhozam növekedéséhez vezet, és számos egyéb haszonnövény virágzási jellemzőit is módosíthatják. Az (1) általános képletű vegyületek csökkenthetik a cukorrépa méreteit, anélkül azon­ban, hogy észrevehető mértékben csökkentenék a cukortartalmat; ennek következtében a cukorrépa sűrűbben ültethető. Ugyanezen hatás következtében egyéb gyökémövények (például fehérrépa, karó­répa, paszternák, cékla, yarn és kasszava) ültetési sűrűsége is növelhető. Az (I) általános képletű vegyületek visszaszorítják a gyapot vegetatív növekedését, ami a terméshozam fokozódásához vezet. A terméshozam a betakarítási index (betakarított termés a teljes szárazanyag-meny­­nyiséghez viszonyítva) növelésével is fokozható, a szárazanyag-megoszlás módosítása révén. Ez a meg­állapítás a korábban felsorolt gyökér-, gumó-, gabo­na-, fás szárú, ültetvényi és dísznövények mindegyi­kére érvényes. Az (I) általános képletű vegyületek fokozhatják a növények ellenálló képességét a mostoha kör­nyezeti körülményekkel szemben; a hatóanyagok ugyanis késleltetni tudják a növények kikelését, csökkentik a szárhosszat és késleltetik a virágzást. Ezek a hatások előnyösen hasznosíthatók a fagy­károk megelőzésére olyan területek;.;;, ahol télen a növényeket megfelelően vastag hótakaró borítja, a növények ugyanis a hideg időszak alatt a hótakaró alatt maradnak. Az (I) általános képletű vegyületek egyes növények szárazság- vagy hidegtűrő képessé­gét is növelhetik. Ha az (I) általános képletű vegyületeket kis meny­­nyiségben magvak kezelésére használjuk fel, a ható­anyagok serkenthetik a növények növekedését. A növekedésszabályozó kezeléshez szükséges hatóanyag-mennyiség több tényezőtől, köztük a kezelendő növény fajtájától és a hatóanyag jellegé­től függően változik; a hatóanyagokat azonban rendszerint 0,1—15 kg/hektár, célszerűen 0,1-5 kg/ hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő terü­letre. Amennyiben a hatóanyagokból biológiailag lebontható polimerek felhasználásával nyújtott hatóanyag-felszabadulású granulátumokat készí­tünk, 1—10 g/hektár hatóanyag-mennyiséggel is megfelelő eredményeket érhetünk el. Elektrodina­mikus permetezéssel tovább csökkenthetjük a keze­léshez szükséges hatóanyag-mennyiséget. Egyes növényeken a hatóanyagok a fent közölt mennyi­ségben nemkívánt fitotoxikus hatásokat idéznek elő; ezért előnyösen úgy járunk el, hogy minden egyes vegyület esetén rutin előkísérletekkel meghatároz­zuk az adott cél eléréséhez legalkalmasabb felviteli arányt. Az (I) általános képletű vegyületeket a mező­­gazdaságban (és adott esetben az iparban) kompo­zíciók formájában használjuk fel. A találmány sze­rinti, fungícid és/vagy növényi növekedést szabá­lyozó hatású kompozíciók (I) általános képletű ható­anyagot, továbbá hígító-, hordozó- és/vagy segéd­anyagot tartalmaznak. Gombairtó kezelés esetén a találmány szerinti kompozíciókat a növényekre, a magvakra vagy a növények vagy magvak környezetébe visszük fel. Növekedésszabályozó kezelés esetén a találmány szerinti kompozíciókat a növényekre, a magvakra vagy a növények vagy magvak környezetébe visz­­szik fel. A találmány szerinti kompozíciókat közvetlenül a növények leveleire juttathatjuk, bokrok vagy fák fás szárára vihetjük fel, a kompozíciókkal magvakat kezelhetünk, a kompozíciókat a magvak vetésterü­letére vagy a növények, bokrok és fák növekedésé­nek helyére juttathatjuk. A kompozíciókat perme­tezéssel, porlasztással, krémszerű vagy pépes készít­mény formájában vagy gőz alakban juttathatjuk a kezelendő területre. A kompozíciókkal a növény bármelyik részét (például levélzetét, szárát, ágait vagy gyökereit), a gyökereket körülvevő talajt vagy a vetőmagvakat egyaránt kezelhetjük. A kompozí­ciókat a talajba, az elárasztáshoz felhasznált vízbe vagy a vízkultúrás termesztőközegbe egyaránt be­adagolhatjuk. A kompozíciókat egyes esetekben növényekbe vagy fákba injektálhatjuk, vagy elektro­dinamikus permetezési módszerekkel a növények vegetatív részeire permetezhetjük. A „növény” megjelölést a leírásban és az igény­pontsorozatban a lehető legtágabb értelemben hasz­náljuk; ezen a megjelölésen a palántákat, bokrokat és fákat is értjük. A találmány szerinti kompozí­ciókkal végzett fungicid kezelés megelőző, védő, gyógyító és gombairtó kezelés egyaránt lehet. A kompozíciók például beporzásra alkalmas por­készítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül szilárd hordozó- vagy hígító­anyagot, például töltőanyagot, így kaolint, bentoni­­tot, szilikagélt, dolomitot, kalcium-karbonátot, tal­­kumot. porított magnézium-oxidot, fullerföldet, gip­szet, Hewitt-földet, diatómaföldet és/vagy porcelán­­földet is tartalmaznak. A granulátumok talajra köz­vetlenül felvihető készítmények lehetnek. A granu­látumokat úgy állíthatjuk elő, hogy a hordozóanyag­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom