191508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új klórmetil-kinolin-származékok előállítására
1 191 508 zett szénhidrogén vagy foszforoxiklorid jelenlétében klórozunk. Abban az esetben, ha az I általános képletü vegyületek szűkebb körét képező VII általános képletű vegyületek előállítására törekszünk, valamely III általános képletű vegyületet, előnyösen 150-220 °C-on foszfortrihalogeniddel és klórgázzal klórozunk, oldószerként halogénezett szénhidrogén jelenlétében, adott esetben túlnyomáson. A fenti két eljáráshoz oldószerként mono-, divagy triklór-benzolt, vagy széntetrakloridot alkalmazhatunk. Abban az esetben, ha célunk az I általános képletű vegyületek szűkebb körét képező VIII általános képletű vegyületek előállítása, valamely IX általános képletű vegyületet foszforpentakloriddal klórozunk 120-150 °C hőmérsékleten, előnyösen halogénezett szénhidrogén jelenlétében. Ebben az esetben is előnyös a klórozott benzolok alkalmazása oldószerként. A találmányunk szerinti c) eljárás szerint előnyösen állíthatjuk elő az I általános képletű vegyületek szűkebb körét képező XI általános képletű kinolin származékokat. Ekkor úgy járunk el, hogy valamely IV általános képletű kinolin származékot alumíniumkloriddal reagáltatunk, előnyösen oldószerként széndiszulfid, nitrobenzol vagy acetilklorid jelenlétében. A találmányunk szerinti d) eljárás az I általános képletü vegyületek szűkebb körét képező XII általános képletű vegyületek előállítására előnyös. Ekkor valamely V általános képletű vegyületet foszforoxikloriddal reagáltatunk. Eljárhatunk úgy is, hogy 20-100 °C hőmérsékleten foszforpentakloriddal klórozunk. Az e) eljárás szerint a XIII általános képletű kinolin származékok előállítására előnyösen úgy járunk el, hogy valamely V általános képletü vegyületet 110-150 °C hőmérsékleten foszforpentakloriddal reagáltatunk oldószerként klórozott szénhidrogének, előnyösen klórozott benzol jelenlétében. Az I általános képletű klórozott kinolin származékok újak, ha R2 és R3 egyidejűleg nem jelent hidrogénatomot. Az I általános képletű kinolin származékok gyógyszerek és növényvédőszerek szintézisére alkalmasak. A reakciókban felhasznált kiindulási kinolin származékokat az irodalomból ismert, általánosan alkalmazott módszerekkel állítottuk elő. így 2-metil-4-oxi-kinolin származékokat Hauser-Reynold (J. Am. Chem. Soc. 70 2402 /1948/) által módosított Conrad-Limpach szintézissel, míg a megfelelő 2-trifluormetil-4-kinolint A. S. Dey; M. M. Joullie (J. Hét. Chem. 2 113 /1965/) által közölt módszerrel szintetizáltuk. Ebből a megfelelő 2-trifluormetil-4- halogén származékot foszforoxi-halogenidben melegítve nyertük. Eljárásunk részleteit a példákban ismertetjük. Példák 1. 2-Triklórmetil-4,8-diklórkinolin 1.9 g 2-metil-8-klór-4-kinclinói, 9,0 g foszforpentaklorid elegyét 20 ml monoklórbenzolban 130-135 °C-ra melegítjük, és ezen a hőfokon kevertetjük 2 óra hosszat. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a maradékot 20 ml metanolból kristályosítjuk. Kitermelés: 2,01 g 64,5% , op.: 126-128 °C. 2 2-Triklórmetil-6-metil-4-klórkinolin 1.9 g 2,6-dimetil-4-klór-kiriolin, 6,5 g foszforpentaklorid elegyét 20 ml foszforoxikloridban keverés mellett forraljuk 3 óra hosszat, majd az elegyet jeges vízzel keverjük, a kivált terméket szűrjük. Kitermelés: 2,81 g; 95,1% , op.: 85-88 °C. 3. 2- Triklórmetil-8-trifluormetil~4-klór-kinolin 14,5 g 2-metil-8-trifluormetil-4-kinolinolt 70 ml foszforoxikloridban 20 percig kevertetés közben forraljuk. Vízzel hűtjük 70 °C-ra, 10 ml PCl3-ot adunk hozzá, és klórgázt buborékolta tunk át az elegyen 95-100 °C-on, 90 percen át, majd bepároljuk a reakcióelegyet csökkentett nyomáson, a maradékot jeges vízzel kezeljük, a kivált terméket kiszűrjük. Kitermelés: 22,1 g ; 99,1% , op.: 88-90 °C. 4. 2-Monoklórmetil-8-metil-4-klór-kinolin és 2-diklé>rmetil~8-metil-4-klór-kinolin 1.9 g 2,8-dimetil-4-klórkinolin, 2,1 g foszforpentaklorid elegyét 5 ml széntetrakloridban kevertetés mellett forraljuk 2,5 órán át. Vízzel hütjük szobahőfokra, majd egy éjszakai állás után a kivált kristályos anyagot kiszűrjük, ami a kiindulási anyag (30 mól%), és 2-monoklórmetil-8-metil-4-klórkinolir, (25 mól%) hidroklorid sójának elegye. A szürletet vákuumban bepároljuk, a maradékot oszlopkromatografáljuk (szilikagél, eluens ciklohexán). Az első frakcióban a 2-triklórmetil-8-metíl-4- klór-kinolin (10 mól%), majd a 2-diklórmetil-8- metü-4-klór-kinolin eluálódik (23 mól%). Utolsóként a 2-monoklórmetil-8-metil-4-klór-kinolint (10 mol%) kapjuk meg. Op.: 104-107 °C. 5. 2-Triklórmetil-8-monoklórmetil~4-klór-kinolin 1,92 g 2,8-dimetil-4-klór-k:inolin, 15 ml monoklórbenzol és 12,5 g foszforpentaklórid elegyét 100 órán át kevertetés közben forraljuk. 1. példa szerint feldolgozzuk. Kitermelés: 2,3 g; 69,7%, op.: 108-110 °C. 6. 2-Triklórmetil~4,6,8-triklór kinolin 24,8 g 2-metil-4,6,8-triklór-kinolint feloldunk 100 ml monoklórbenzolban, majd az elegyet 80 °C-ra melegítjük. Hozzáadunk 1 ml foszfortribromidot és intenzív kevertetés közben klórgázt vezetünk át a rendszeren, közben 100 °C-ra melegítjük, majd ezen a hőfokon kevertetjük 2 óra hosszat. Vákuumban bepároljuk az elegyet, a maradékot az 1. példa szerint dolgozzuk fel. Kitermelés: 31,3 g; 92,1%, op.: 102-104 °C. 7. 2-Triklórmetil~8~trifluormetU-4-bróm-kinolin 3,4 g 2,8-bisz(trifluormetil)-4 bróm-kinolint, 1,5 g 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
