191498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akridinon-származékok előállítására

1 191 498 akban ismertetésre kerülő módon állítjuk elő és adott esetben izolálás nélkül, közvetlenül alakítjuk tovább. A (X) általános képletű vegyületeket célszerűen savaddíciós sóik (pl. hidrokloridjaik vagy hidro­­bromidjaik) alakjában alkalmazhatjuk. A reakciót savmegkötőszer jelenlétében végezhetjük el. E célra előnyösen nátrium-karbonátot, kálium-karboná­tot, nátrium-hidrogén-karbonátot, kálium-hidro­­gén-karbonátot, nátrium-acetátot vagy kálium­­acetátot alkalmazhatunk. Oldószerként pl. kis szénatomszámú alkoholokat (pl. metanolt, etanolt stb.) vagy az adott reakciókörülmények között inert szerves oldószereket (pl. dimetil-formamidot, acetonitrilt stb.) használhatunk. A reakciót célsze­rűen szobahőmérséklet és a reakcióelegy forrás­pontja közötti hőfokon hajthatjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületeket kívánt eset­ben gyógyászatilag alkalmas savaddíciós sóikká alakíthatjuk. A savaddíciós sók előállítása önma­gában ismert módon történik. A sók gyógyászati­lag alkalmas szervetlen vagy szerves savakkal képe­zett sók (pl. hidrokloridok, hidrobromidok, szulfá­tok, citrátok, acetátok, szukcinátok, metán-szulfo­­nátok, p-toluol-szulfonátok stb.) lehetnek. Az R5 helyén hidrogénatomot tartalmazó (XVI) általános képletű kiindulási anyagokat a (VIII) ál­talános képletű vegyületekből, az A-reakciósémán bemutatott módon állíthatjuk elő. A képletekben R1 és R41 jelentése a fent megadott. A (VIII) általános képletű kiindulási anyagok ismertek vagy e vegyületcsalád ismert képviselőivel analóg módon állíthatók elő. A (XVIa) általános képletű vegyületeket egy (VIII) általános képletű vegyület és H2N—NR41—CS—NH2 általános képletű tio­­szemikarbazid-származék (ahol R41 jelentése a fent megadott) reakciójával állíthatjuk elő. A reakciót a b) és c) eljárásnál ismertetett körülmények között végezhetjük el. A kiindulási anyagként felhasznált (IX) általá­nos képletű vegyületeket, valamint az R! helyén kis szénatomszámú alkil-, kis szénatomszámú alkenil­­vagy kis szénatomszámú alkoxicsoporttal helyette­sített kis szénatomszámú alkilcsoportot tartalmazó (XVI) általános képletű vegyületeket a (XIII) álta­lános képletű vegyületekből kiindulva a B-reakció­­sémán feltüntetett módon állíthatjuk elő. A képle­tekben R1, R41 és X jelentése a fent megadott. A (XIII) általános képletű vegyületek ismert vegyü­­letcsaládhoz tartoznak. Az X helyén halogénatomot tartalmazó (IX) ál­talános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XIII) általános képletű vegyü­­letet inert szerves oldószerben halogénezőszerrel kezelünk. Halogénezőszerként előnyösen oxalil­­kloridot vagy foszfor-oxi-kloridot, míg oldószer­ként halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén­­kloridot, kloroformot, 1,2-diklór-etánt stb.), aceto­nitrilt vagy a halogénezőszer fölöslegét alkalmaz­hatjuk. A fenti módszerrel X helyén klóratomot tartalmazó (IX) általános képletű vegyületeket ka­punk. A reakciót előnyösen szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Az X helyén halogénatomtól eltérő kilépő cso­portot ‘artalmazó (IX) általános képletű vegyülete­ket a megfelelő halogén-vegyületekből állíthatjuk elő. így pl. a halogénatomot önmagában ismert módon kis szénatomszámú alkoxicsoportra cserél­hetjük le. A (IX) általános képletű vegyületek kvaterner ammóniumsók. Néhány (IX) általános képletű ve­gyület - mint már említettük - nem különösebben stabil és ezeket célszerűen előállításuk után közvet­lenül továbbalakítjuk. Az Y“ jelzésű anion jellege a megfelelő (IX) általános képletű vegyület előállí­tásának módjától függ. így pl. X helyén klóratomot tartalmazó (IX) általános képletű vegyületeknek oxalil-klorid halogénezőszer segítségével történő előállítása esetén Y” helyén klorid-aniont tartal­mazó vegyületeket kapunk. Amennyiben halogéne­zőszerként foszfor-oxi-kloridot alkalmazunk, Y helyén P02C12 csoportot tartalmazó (IX) általános képletű vegyületeket kapunk. A (XVIb) általános képletű vegyületeket a (IX) általános képletű vegyületekből állíthatjuk elő, és­pedig a megfelelő, az akridinon-nitrogénatomon hidrogénatommal helyettesített vegyületeknek a (VIII) általános képletű vegyületekből történő elő­állításával analóg módon. Az (I) általános képletű akridinon-származékok és gyógyászatilag alkalmas savaddíciós sóik hasz­nos farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek és különösen értékes schistosomicid tulajdonságo­kat fejtenek ki és ezért schistosomiasis kezelésére és megelőzésére alkalmazhatók. A találmányunk tárgyát képező eljárással előál­lítható új vegyületek schistosomicid hatását az alábbi állatkísérletekkel igazoljuk : 15-18 g testsúlyú albínóegereket 60 ±5 db, a Liberia törzshöz tartozó Schistostosoma mansoni törzs cercáriáival szubkutáns megfertőzünk. Az ál­latokat 46 nappal a fertőzés után a teszt-vegyülettel orálisan egyszer kezeljük. Minden teszt-vegyület­­hez és dózishoz 5-10 állatot alkalmazunk. Kont­rollként 10 kezeletlen állat szolgál. Az állatokat 60 nap múlva felboncoljuk, majd a mezentéria véná­ban, kapuérben és májban levő féregpárokat és egyes férgeket kipreparáljuk és megszámláljuk. A teszt-vegyület hatékonyságát az mutatja, hogy a kezelt állatokban levő élő paraziták száma kisebb, mint a kontroll állatok esetében. Az értékelést oly módon végezzük el, hogy kiszá­mítjuk a kezelt állatokban levő paraziták számának a kezeletlen kontrolihoz viszonyított százalékos csökkenését. A VDS0 értéket a probit-módszerrel számítjuk ki. VDJ0 értéknek a férgek számának 50%-os csökkenését előidéző dózist tekintjük. Az I. táblázatban az (I) általános képletű vegyü­letek egyes képviselőivel kapott eredményeket tün­tetjük fel. A Táblázatban a VD50 [mg/kg, p.o.] és DL50 [mg/kg, egyszeri orális adagolás egéren] érté­keket tüntetjük fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom