191443. lajstromszámú szabadalom • Keményvakoló szigetelőhabarcs és eljárás annak előállítására
1 191 443 2 A találmány tárgya fokozott gáztömörséget biztosító kéményvakoló szigetelőhabarcs-keverék és eljárás annak előállítására. Ismert a szakirodalomból, hogy a füstgáz-kéményekkel szemben támasztott egyik legalapvetőbb követelmény a kémény falának tömörsége, gázzáró tulajdonsága. A tüzelőberendezésből származó füstgázok jelentős része a kémény hiányos tömörsége esetén nem a kémény tetején távozik, hanem a kémény falazatán átszivárogva az építmények belső terébe kerülhet és belégzéskor — főleg kéndioxid, és szénmonoxid tartalma miatt — életveszélyes mérgezéseket okozhat/A probléma azután került egyre inkább előtérbe, mióta a hagyományos fafűtést szén- és olajtüzelés, illetve gáztüzelés váltotta fel. A szenek és fűtőolajak kéntartalma miatt az égésnél keletkező kénessav és kénsav vízoldható szulfát és szulfát-típusú vegyületekké alakítja át a kémények hagyományos belső vakolatának mésztartalmát, annak kioldódása, és a vakolat elporladása után pedig rések nyílnak a kémény falazatában, amelyeken keresztül jelentős gázszivárgás indulhat meg. A probléma megoldására általában a kémények belső betétcsövezését javasolják, illetve alkalmazzák. A betétcsövek anyaga eternit vagy mázatlan, vagy mázas kerámia. Ezek alkalmazásával megfelelően gáztömör zárás biztosítható, de gyakorlatilag csak új kémények építésénél kerülhetnek alkalmazásra. A már meglévő kéményekben a betétcsövezés igen körülményes, vagy hosszabb kémények esetében nem is lehetséges. Az eternit egyébként a hirtelen hő terheléseket, hőingadozásokat nem viseli el, repedezik, törik. A betétcsövek alkalmazása ezen kívül eléggé költséges is. A kémények utólagos belső vakolására szolgáló, a szabadalmi- és szakirodalomban eddig ismert szigetelési módszerek, főleg a hőszigeteléssel foglalkoztak és kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a kémények falazata gáztömör is legyen. A találmány célja olyan habarcskeverék összetétel kidolgozása, valamint eljárás ennek előállítására, amellyel a fenti hiányosságok kiküszöbölhetők. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy többszörös hatást biztosító vegyi adalékanyagok jelenlétében, kémiailag ellenálló .töltő- és kötőanyagokból olyan bevonatrendszer állítható elő, amely a hőterhelésnek és a mechanikai igénybevételnek is ellenáll olyan mértékben, hogy a néhány milliméteres vastagságú réteg is megtartja eredeti, kiváló gázzáró sajátságait, és megakadályozza a füst- és gázszivárgást a kéményfalon keresztül. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a habarcsadalék komponenseinek az alábbi következő sajátságokkal kell rendelkezniük: erősen higroszkóposak legyenek, a füstgázkémények üzemének megfelelő hőmérsékleten bomlás nélkül megolvadva üveges fázist képezzenek, vízoldhatóak legyenek, valamint növeljék a jelenlévő hidraulikus kötőanyag, a cement kötési erősségét, szilárdságát. A higroszkóposság azért is lényeges, mert megakadályozza a vékony bevonat gyors kiszáradását és ezzel csökkenti repedezési hajlamát. Ezt a követelményt, azaz a higroszkóposság követelményét kielégítik például a kalcium-klorid, a kálium-karbonát, a kálium-acetát stb. A második 2 követeimén) nek eleget tesznek, azaz 200-300 °C hőmérsékleten megolvadnak és üveges fázist képeznek a kalcium-acélát, a nátrium-acctát, a kálium-acetát, a börax, slb. Jó vfzoldhatósággul bír, ugyanakkor a cement kötését szilárdítja a kálium-acetát, a nátriumklorid stb. Ezek az adalékanyagok külön-külön is alkalmazhatók, azonban előfordulhat, hogy egymás hatását lerontják. Meglepő módon a2:t találtuk, hogy a kívánt célt egyetlen típusú adalékkal, mégpedig kálium; illetve nátrium-acetáttal el tudjuk érni. A fentiek alapján a találmány fokozott gáztömörségét biztosító kéményvakoló száraz szigetelőhabarcskevérékre vonatkozik, amely • 71—75 tömeg%, 0,1—3,0 mm szemcseméretű kvarchomokot, 5—8 tömcg% cementet, előnyösen portlandcementet, 12-16 tömeg% mészhidrátot, 5—8 tömeg% 0,1 —0,8 mm szemcseméretű dolomitőrleményt, és 0,2—5 töineg% kálium-acetátot és/vagy nátriumacetátot tartalmaz. A találmány továbbá eljárás fokozott gáztömörséget biztosító kéményvakoló szigetelőhabarcs előállítására, melynek során 71—75 tömeg%, 3,1— 3,0 mm szemcseméretű kvarchomokot, 5-8 tömcg% cementet, előnyösen portlandcementet, 12—16 tömeg % mészhidrátot, 5—8 tömeg % 0,1—0,8 mm szemcseméretű dolomit-őrleményt, 0,2—5 tömeg % kálium-acctátot és/vagy nátriumacetátot összekeverünk, és az így kapott száraz keverékből 1 tömegrésznyit 0,3-0,5 tömegrésznyi vízzel sűrű péppé keverünk. A találmány szerinti habarcskeverék egy előnyös előállítási módja szerint az adott szilárd komponenseket tetszőleges sorrendben szárazon összekeverjük, amit majd végül a megfelelő mennyiségű vízzel jól kezelhető péppé keverünk. A szigetelőhabarcs-keverék legfőbb komponensei, így a cement, a homok, a mész már önmagában ismertek. Az egyik töltőanyag a durva szemcséjű kvarchomok, mely anyagát tekintve tökéletesen ellenáll a füstgáz agresszív hatásának, szemcseméretének felső határát pedig előnyösen úgy választjuk meg, hogy az megfeleljen a felhordani kívánt bevonat vastagságának. A bevonat vastagságát a habarcsban lévő, legdurvább szemcsézetű komponens szemcsemérete határozza meg. Ennek megfelelően a kvarchomok töltőanyag célszerű szemcseméret tartománya 0,1-3,0 mm, előnyösen 0,4—2,0 mm. A hidraulikus kötőanyag lehet közönséges portlandcemcnt is, előnyösen használhatunk úgynevezett szulfátálló cementet, mivel ez fokozott ellenállóképességgel rendelkezik a füstgázokban lévő agresszív kénessav, kénsav és mis, szulfit- és szulfát-jellegű komponensek korrozív hatásával szemben. Ez a cement-5 10 15 ;o 2.5 30 35 40 45 50 55 50 55
