191368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,4-triazin- és pirazin-származékok előállítására

1 191 368 2 lezésével állíthatjuk elő. A 3-tiolok a benzil-származékok tioszemikarbaziddal történő kondenziójával állíthatók elő. Például a 4,4'-diklór-benzi! reakciója tioszemikarba­ziddal 5,6-bisz-(4-klór-fenil)-l,2,4-triazin-3-tiolt eredmé­nyez, ami a 3-metiltio származékká alakítható. Más úton a 3-metil-tio-5,6-diaril-l,2,4-triazinok a benzil-származé­kok S-metil-tioszemikarbaziddal történő kondenzációs reakciójával állíthatók elő. A 2-3 szénatomszámú alkiltio prekurzorok hasonló eljárással állíthatók elő. A pirazin vegyületek hasonló módon állíthatók elő. Yolanda T. Pratt, a Heterocyclic Compounds, Vol. 6, Part 2, John Wiley and Sonc, Inc., New York, N. Y., 1957, Chapter 9, pp. 377454, az 5,6-diszubsztituált-2- -hidroxi-pirazinok előállítását írja le a megfelelően szubsztituált dionokból és glicin-amidból kiindulva, ugyancsak leírja a 2-hidroxi-pirazinok megfelelő 2-klór analógokká történő átalakítását foszforoxikloriddal vég­rehajtott reakció segítségével. A 2-klór- közbenső termé­keket aminokkal reagáltatjuk nukleofil szubsztitúciós reakciókkal ugyanolyan eljárás szerint, amint ezt a triazi­­nok esetében leírtuk. A triazin és pirazin intermedierek előállításához szük­séges benzil-származékokat benzoinok oxidációjával lehet előállítani, amely benzoinokat aromás aldehidek cianid ionnal végrehajtott ún. benzoin kondenzációs reakciójával lehet előállítani (lásd: Organic Reactions 4, 269/1948/). A kapott benzoinokat rézszulfát segítségével piridinben végrehajtott oxidációval lehet benzilekké oxi­dálni Clarke és Driger, Organic Synthesis, Coll. Vol. I., 87 (1941) módszerével. Aszimmetrikus benzilek nyerhe­tők kevert benzoinokból, amennyiben eltérő aldehideket kondenzálunk. A triazinok, illetve pirazinok kiindulási anyagához szükséges benzil vegyületeket a (VII) általá­nos képletben tüntettük fel, ahol R1 és R2 jelentése a fent megadott. Amennyiben R1 és R2 jelentése eltérő csoport, a leírt benzil aszimmetrikus. A nem szimmetri­kus benzil kiindulási anyag alkalmazása izomer triazin és pirazin keverék keletkezését eredményezheti. Például a 4-metil4'-klór-benziI tioszemikarbaziddal végrehajtott kondenzációja az 5-(4-mctil-fenil)-6-(4-klór-fenil)-l ,2,4- -triazin-3-tiol és a 6-(4-inetil-fenil)-5-(4-klór-feniI)-l ,2,4- -triazin-3-tiol keverékét adja termékként. A szakirodalomból ismert, hogy a triazinok és pirazi­nok izomereinek keveréke frakciónak kristályosítással vagy kromatográfiával elválaszthatók egymástól. Az izo­merek elválasztása megtörténhet a közbenső termékek szintjén vagy a végső termék állapotáig is halasztható. A reagensként alkalmazott aminok a (III) általános kép­letei vegyületcsoportba tartoznak, ahol Q és W jelentése a fent megadott, és e vegyületek nagy része a kereske­delemben kapható. Más reagensek a kereskedelemben kapható aminok származékai, és az irodalomban leírt szokásos származék előállítási módszerekkel, mint acile­­zés, alkilezés, aminolízis, észterezés, hidrolízis stb., belő­lük előállíthatok. Habár néhány esetben a származék-ké­szítés már a triazin közbenső termékkel való konden­záció előtt elvégezhető, de az irodalmi adatok alapján kitűnik, hogy az amin származékká történő átalakítását célszerűbb a triazin közbenső termékkel való konden­záció után elvégezni, mert a másodrendű amin funkció jelenléte gátolhatja a kívánt származék-készítést. Egyéb aminokat is előállítottak az irodalomban leírt módsze­rekkel, például ammónia alkilezésével, cianidok reduk­ciójával, nitrocsoportok és oximok redukciójával, reduk­tív alkilezéssel, Curtius reakcióval, Gabriel amin szinté­zissel, Hofmann reakcióval, Leuckart reakcióval, Schmid reakcióval stb., amit kondenzáció és/vagy származék-ké­szítés kövei, a korábban leírt megfelelő sorrendben. A (II) általános képletű közbenső termék és a (III) általános képletű amin közötti reakciót a két reagens 80—150 °C, előnyösen 100—150 °C hőmérsékleten való elegyítésével végezhető el. A reakciót általában legelő­nyösebben visszafolyatás melletti forrás hőmérsékletén lehet végrehajtani. Amennyiben az amin forráspontja 100 °C alatti, a reakciót előnyösen zárt rendszerben hajt­juk végre és így a hőmérséklet a megfelelő értékre emel­hető, ah >1 a reakció gyorsabban zajlik le. Amennyiben kívánt, a reakció nem reaktív szerves oldószerben, mint alkoholban, benzolban, dioxánban, piridinben, toluol­­ban, kloroformban, xilolban és hasonlókban is végre­hajtható. A nukleofil aminokat ekvimoláris mennyiség­ben vagy feleslegben alkalmazzuk. Amennyiben az R3 lehasadc csoport halogénatom, előnyösen feleslegben alkalmazzuk a nukleofil amint, ugyanis az amin, mint halogén:av megkötő is szerepel. A (III) általános képletű amin és a (II) általános képletű termék jellemző mól­aránya 1:1 —5:1 közötti érték lehet. Amennyiben az alkalmazott amin mennyisége gazdaságossági problémát vet fel, szerves vagy szervetlen savkötőket, mint piridint, trietilamint, nátriuinkarbonátot és hasonlókat lehet erre a célra alkalmazni az aminfelesleg helyett. Mint korábban említettük a (III) általános képletű amincsoport származékká történő átalakítását előnyösen a triazinnal vagy pirazinnal való kondenzáció után végez­zük el. A jelen találmány szerinti eljárásban például az (I) általános képletű vegyület, amelyben W jelentése hidroxilcsoport, észterezését vagy alkilezését hajtjuk végre. A nukleofil szubsztitúció olyan termékeinek, ame­lyekben W jelentése hidroxilcsoport, alkilezését vagy észterré alakítását az irodalomban leírt módszerek alkal­mazásával végezzük. Például az alkilezést erős bázis, mint nátriumhidrid, jelenlétében RioL képletű alkilező ágens, ahol L jelentése lehasadó csoport, például halogéngyök, mint például jódgyök, Rio jelentése 1-3 szénatomszámú alkilcsoport, segítségével végezhetjük. Bármely, a reagen­sekkel nem reagáló szerves oldószer alkalmazható oldó­szerként. Például szénhidrogén oldószer, mint toluol alkalmazható erre a célra. Az észterezést megfelelő monokarbonsav vagy annak aktivált származéka, például észter, savhalogenid, elő­nyösen savklorid vagy anhidrid származék segítségével lehet végrehajtani. Általában az erre a célra alkalmazott reagensek a (VIII) általános képletű vegyületek, ahol A jelentése a fent megadott, Z jelentése hidroxilcsoport, halogénatom, -ORu csoport, ahol Ru jelentése 14 szénatomszámú alkilcsoport, vagy O CO-A csoport. A találmány szerinti eljárás magában foglalja az (I) álta­lános képletű alkoholok szulfonsav-származékokkal, mint például A-S02 -M, ahol A jelentése a fent meg­adott . M jelentése Ichasadócsoport, mint például halo­génatom, lejátszódó reakcióját is. így például az olyan (I) általános képletű vegyületek, ahol W jelentése hidroxilcsoport, reagáltathatók 2-5 szénatomszámú savak anhidridjével, mint például ecetsavanhidriddel, vagy savhalogenidekkel, mint például pivaloilkloriddal, bcnzoilkloriddal vagy fenil-klórformiáttal, illetve szul­­fonil halogeniddel, mint például metán-szulfonsavklorid­­dal, ’agy tozilkloriddal, reagáltathatók és így olyan (I) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom