191341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoil- és alfa-hidroxi-benzil-feanil-glikozid származékok előállítására

5

i 91 341

6

származékot kapunk, amelynek olvadáspontja 90 °C. A kapott anyagot felvesszük 100 ml metanolban, amely 0,1 g nátrium-metilátot is tartalmaz. Az elegyet 1 órán keresztül keverjük, majd Ambcrlitc IR 120 H gyantán átengedjük, szűrjük, és az oldószert lepároljuk. Metanolból átkristályosítva 5 g (kitermelés 65 %) rím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 120 °C, optikai forgatóképesség : l«Jo ” - -38° (c = 0,05, metanolban).

V. példa

[4-(4-Klór-benzoil)-fenil] -3,4,6-tri(ammónium-szulfát)-2-N-acetil-/0-D-glükózaniin (358 kódszámú vegyület, 67. példa) előállítása

—10 °C-on, nitrogénatmoszférában összekeverünk 15 g [4-(p-klór-benzoil)-fenil]-2-N-aceti!-i3-D-glükózamint, 29,6 ml piridint és 150 ml dimetil-formamidot. A keverékhez cseppenként hozzáadunk 12,3 ml szulfonil-kloridot, majd a reakcióclcgyct szobahőmérsékleten (15-25 °C-on) keverjük 12 órán át, ezután pH-jál nátrium-hidrogén-karbonáttal 9-re állítjuk be. Etil-acetátos extrakció után a vizes fázist legfeljebb 35 °C hőmérsékleten bepároljuk, a terméket felvesszük 400 ml vízzel és szűrjük. A szűrletet háromszor engedjük át Lewatit OC 1031 jelű adszorbens gyantán (a BAYER AG kísérleti terméke, polisztiro! alapú, kémiai szempontból közömbös gyanta). Az alkoholos fázist bepároljuk, a maradékot felvesszük butanol:etanol: víz:ammónia = = 40:12:10:1 térfogatarányú elegyében és az oldatot átengedjük egy semleges alumínium-oxid oszlopon. Az oldószer lepárlása után 16,5 g cím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 200 °C (bomlik), optikai forgatóképessége:

Mjj °<~ = 2,1° (c =* 0,26, vízben).

VI. példa

[4-(4-Nitro-a-hidroxi-benzil)-fenil]-/3-D-xilopiranozid (265 kódszámú vegyület, 97. példa) előállítása

10 g (26,6 mmól) [4-(4-nitro-benzoil)-fenil]-/3-xilopiranozidot (163 kódszámú vegyület, 1. példa, előállítható a II. példa szerint) szuszpendálunk 200 ml metanolban, majd a szuszpenzióhoz 1,56 g (26,6 mmól) KBH^-ot adunk. A reakcióelegyet 2 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten (15-25 °C-on), miközben a reakció előrehaladását CCM-mel (oldószer toluol és metanol 3:1 térfogatarányú elegye) ellenőrizzük. A metanolt csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékot fclveszszük etil-acetátban, majd háromszor mossuk 50-50 ml vízzel, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk, az oldószert lepároljuk, és a maradékot átkristályosítjuk metanol és víz 3:7 térfogatarányú elegyéből ; 6,5 g (65 %) cím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 142 °C, az optikai forgatóképesség:

[< °c = —17° (c = 0,05, metanolban).

VII. példa

[4-(4-Nitro-a-hidroxi-benzil)-fenilJ-2,3,4-tri(<)-acc(il)-/ï-D-xilopiranozid (96. példa) előállítása 5

Fénytől elzárt és kalcium-kloridos csővel felszerelt lombikba2,45g4-(4-nitro-a-hidroxi-benzil-fcnolt,3,4g acetil-bróm-xilózf, 2,4 g frissen készített ezüst-oxidot és 200 ml acetonitrilt teszünk. Az elegyet fél órát kever- 10 jük szobahőmérsékleten, majd zsugorított üvegszűrőn szűrjük. A szűrlet hidrolizálása után a terméket etil-acetáttal extraháljuk és vízzel mossuk. A szerves fázist szárítjuk, szűrjük és az oldószert bepároljuk. A kapott olajat szilikagél oszlopon tisztítjuk és toluol és etil-acetát 15 4:1 térfogatarányú elegyével eluáljuk. 2 g cím szerinti

terméket kapunk (40 %), amelynek olvadáspontja 80 °C. Az optikai forgatóképesség:

[aj20 c — —25° (c = 0,05, metanolban).

20

Vili. példa

A VII. példa szerint kapott terméket metanolban, magnézium-mctilát jelenlétében visszafolyatás közben 25 forraljuk, a mclanolos oldalból a [4-(4-nitro-«-hidroxi-benzi!)-fenil]-/3-D-xi!opiranozidot a VI. példa szerint nyerjük ki.

30

IX. példa

A [4-(4-Nitro-a-hidroxi-benziI)-fenil]-/3-D-xilopiranozid szétválasztása jobbraforgató diasztereomer- 35 jére (390. kódszámú vegyület, 98. példa)

és balraforgató diasztereomerjére (391. kódszámú vegyület, 99. példa)

40 g, a 97. példa szerinti termeket (265. kódszámú 40 vegyület) feloldunk 400 ml 1:1 térfogatarányú métáról : víz elegyben és az oldatot állandó forgatóképességig átkristályosítjuk. 16 g jobbraforgató diasztereomert kapunk, amelynek olvadáspontja 162 °C, optikai forgatóképesség:

45 [«]^)°c= —50° (c = 0,048, metanolban).

Az előbbi kristályosításból visszamaradó szűrletet 300 ml 1:2 térfogatarányú metanol, vízelegyben vesszük fel és az oldatot állandó forgatóképesség eléréséig krissályosítjuk. 15 g balraforgató diasztereomert kapunk, amelynek olvadáspontja 158 °C, optikai forgatóképesf égé :

[a]^° °c = —50° (c = 0,048, metanolban).

55

X. példa

[2-(4-Nitro-benzoiI)-fenil]-2,3,4-tri(0-acetil)' -/3-D-xilopiranozid (141. példa) előállítása

100 ml-es lombikba 120 mg nátrium-hidridet és 10 ml dimetil-szulfoxidot teszünk. Az elegyhez 15 perc múlva 2xl0~3 mól (486 mg) 2’-p-nitro-benzil-fenolt, majd 4xlü"3 mól (1,3 g) acetil-bróm-xilózt és 5 ml dimetil-4