191300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fém, különösen alumínium féltermékek és termékek joule-hővel történő folyamatos hőkezelésére

1 191 300 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés fém, külö­nösen alumínium féltermékek és termékek Joule­­hővel történő folyamatos hőkezelésére. A javasolt eljárás szerint hükczclcndü anyagot folyamatosan mozgatunk és eközben áramforrásra csatlakoztatott fémolvadékkal hozzuk érintkezésbe, míg a berendezés hőkezelendő anyagot mozgató egységekkel és a moz­gatás útjában elrendezett, fémolvadékot befogadó, áramforrásra csatlakoztatott több tartállyal van ki­alakítva. A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével megfelelő hőmérsékletű fémolvadék fel­­használásával a különösen huzal- és szalagszerű fél­termékek és termékek folyamatos hőkezelése hatéko­nyan, kis energiaveszteséggel valósítható meg. A ja­vasolt eljárás és berendezés alkalmazása elsősorban alumíniumból készült anyagok esetében célszerű. A hőkczclcsi eljárások lényege, hogy kemencében, örvényárammal, indukcióval vagy álamátfolyást kí­sérő Joule-hővel a munkadarabot felhevítik a kívánt hőmérsékletre és ezzel mechanikai tulajdonságait megfelelő módon befolyásolják. A kemencében történő, az örvényáramos cs az in­dukciós hőkezelés hatásfoka viszonylag nem nagy, továbbá sok cselben a hőkezelés során nem megfelelő a hőmérséklet egyenletessége. A Joule-hővel történő hőkezelést az egyszerűség és a nagy hatásfok jellemzi. Mint ez a 8 86 605. sz. NSZK-beli, vagy a 12 81 150. ugyancsak NSZK-beli szabadalmi leírásból megis­merhető, a Joule-hővel történő hőkezelés legkénye­sebb pontja a hevítésre szolgáló áram becsatolása. Erre az említett szabadalmi leírások görgők használa­tát javasolják. Ez azonban még folyadékba merülő görgők esetében is a hőkezeléndő anyag mechanikus deformációjának, vagyis a hőkezelés eredményét ká­rosan befolyásoló szerkezeti változások, továbbá az elektromos átütés miatt kialakuló szikrázás, tehát felületet lepusztító beégés veszélyével jár. A javasolt eljárások során az alumíniumból készült termékeket hőkezelés után többször is meghajlították, ami vissza­­keményedést okoz. A találmány célja a Joule-hővel történő hőkezelés ismertetett hiányosságának megszüntetése. Felismer­tük, hogy áramának a hőkczclcndő termekre cs külö­nösen alumíniumból készült fém termékekhez való eljuttatására az ellenállásos izzításban már ismert fém­­olvadékos megoldás jól alkalmazható, ha a munka­darab és a fémolvadék kapcsolatát a munkadarab teljes felületén biztosítjuk. Felismertük továbbá, hogy ez a kapcsolat jól létrehozható, ha a fémolvadékot megfelelő mértékű mozgásba hozzuk. Ellenkező eset­ben ugyanis a fémolvadék rá tud ragadni a hőkezelen­dő anyagra és felületét egyenetlenné teszi, ami külö­nösen a kábeliparban, huzalok készítésekor megen­gedhetetlen. A találmány feladata az ismertetett felismerés hasz­nosításával olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amellyel a Joule-hővel történő hőkezelés a felület ká­rosítása nélkül, nagy megbízhatósággal hajtható vég­re. A kitűzött feíadat megoldására egyrészt eljárást, másrészt berendezést dolgoztunk ki. A javasolt eljá­rásban fém, különösen alumínium féltermékek cs ter­mékek Joule-hővel történő folyamatos hőkezelésére hőkezelendő anyagot folyamatosan mozgatunk és eközben áramforrásra csatlakoztatott fémolvadékkal hozzuk érintkezésbe, amikoris a találmány szerint a célszerűen előzőleg elektromosan vezető porral be­vont hökezclcndő anyag környezetében a hőkezelést biztosító hőmérsékletű l'émolvadékból a hökezclcndő anyagot körbevevő hullámot hozunk létre. A hullám célszerűen vagy merőleges, vagy ellentétes a hőkeze­lendő anyag mozgásának irányával. Igen előnyős megoldás, ha a hullámot a hőkezelendő anyag mozga­tásának iránya, mint tengely körül forgó mozgásba hozzuk. A kitűzött feladat megoldására kidolgozott beren­dezés hőkezelendő anyagot mozgató egységekkel, a mozgatás útjában elrendezett, fémolvadékot befoga­dó és áramforrásra csatlakoztatott több tartállyal van kialakítva, ahol a találmány szerint a tartály a fémol­vadékot mozgásba hozó egységet tartalmaz. Célszerűen a tartály fedőlappal van ellátva, amely­ben a hőkczclcndő anyag mozgatásának iránya men­tén a hőkezelendő anyagnál szélesebb kivágás van. A kivágás felett előnyösen zárt, körcikk keresztmet­szetű burkolatot hozunk létre, amelynek körfelületére szög alatti bcáramoltatás lehetőségével szivattyú il­leszkedik. Érintésvédelmi szempontból különösen előnyös és a kóboráramok keletkezését kizárja, ha a tartályok deltakapcsolásban csatlakoznak a transz­formátorként kialakított áramforrás szekunder olda­lára és a tartályok előtt, valamint után a hőkezelendő anyag földpotenciálon van. A fémolvadékban célszerűen ón, cink, kadihium és ezek valamilyen ötvözete van. A femolvadeknak a tartályból való kihordását lé­nyegesen korlátozni lehet, ha a hőkezelendő anyagot előzetesen a fémolvadékkal szemben semleges, abban nem oldódó és elektromosan vezető porral bevonjuk. A találmány tárgyát a továbbiakban példakénli kiviteli alak, illetve foganatositási mód kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az I. ábra a találmány szerinti berendezés vázlata, a 2 ábra a berendezésben alkalmazott tartály oldal­nézetei a 3. ábra a 2. ábrán látható tartály A —A keresztmet­szete, míg a 4. ábra a 2. ábrán látható tartály egy további lehet­séges keresztmetszeti kialakítása. A találmány szerinti eljárás foganatosításakor meg­felelő méretű tartályokban ónból, cinkből és kadmi­­umból alumínium hőkezelésére szolgáló fémolvadé­kot hozunk létre. Természetesen más fémek esetén más hőmérséklettartományt átfogni képes, a hőkeze­lendő anyagot nem, vagy csak korlátosán oldó fémol­vadékra van szükség. A fémolvadékot befogadó tartá­lyokat áramforrásra csatlakoztatjuk és a hőkezelendő anyag bevezetése után bennük a fémolvadékot moz­gásba hozzuk. Ezzel a fémolvadék felszínén hullámo­kat keltünk, amelyek körbefogják a hőkezelendő anyagot cs így az áramot abba bevezetik. Az áram a hőkezelendő anyag révén az egyik tartályból a másik­ba halad át. Célszerűen a fémolvadékot az áthaladás irányával ellentétes irányban hozzuk mozgásba, bár célszerűnek bizonyult az is, amikor a hullám hőkeze» lendö anyag mozgásirányára merőlegesen terjed Különösen kedvező az a megoldás, amikor a fémol­vadékból kisebb keresztmetszetű áramlást hozunk lét­re és azt a mozgatott hőkezelendő anyag mentén, azt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom