191292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ribavirin előállítására

9 191 792 10 olvasztó kezelés, lioíílizálás, légszárítás, acetonos szá­rítás, savas vagy alkálikus körülmények közötti mele­gítés, őrlés, ultrahangos kezelés, ozmotikus kezelés és hasonló, vagy kémiai vagy biokémiai kezelés, mint enzimes kezelés zizozimmal, enzimek sejtfal oldása stb., kontakt kezelés oldószerekkel, mint toluollal, xilollal, butil-alkohollal vagy felületaktív szerekkel; (2) Mikrobás sejtek cxtraktumán egyszerű vagy kombinált enzimelválasztás és tisztítás alkalmazása, mint amilyen a kisózás, izoelektromos ponton történő lecsapás, szerves oldószerekkel való lecsapás, külön­böző kromatográfiás kezelés, dialízis és mások ; vagy (3) Intakt mikrobás sejtek, mikrobás sejtextraktu­­mok vagy ezek tisztított termékeinek rögzítése, mint sejtzárvány készítése, térhálósító kezelés, adszorpciós kezelés hordozóanyagra és hasonlók. A találmány szerinti enzimatikus reakcióban reak­­ciószubsztrátum az !,2,4-triazoi~3-karboxamid és a ribóz donor. Az l,2,4-triazo!-3-karboxamidot lehetséges szabad vagy só formában, mint nátriumsó formában alkal­mazni. A jelen találmányban a ribóz donor egy ribóz szár­mazékot jelent, mely a találmány szerint alkalmazott mikroorganizmus enzimforrásának hatására a D- ribóz-maradék l,2,4-triazol-3-karboxamidra történő átvitelre képes, és magában foglalja azokat az anya­gokat, amelyeket külön adagolunk és azokat is, ame­lyeket az enzimforrásként használt mikroorganizmus sejtjei már mint sejten belüli komponenseket tartal­mazzák; ezek vagy a jelen találmány szerinti reakció­ban résztvevő enzim reakciószubsztrátumai lehetnek, vagy a jelen találmány reakciókörülményei között mint prekurzor anyagok, az előbbi reakció szubsztrá­­tumává alakulhatnak. Ilyen anyagokként különböző ribonukleozidok, vagy a D-ribóz, vagy ezek különbö­ző foszforészterei emlithetök meg. A jelen találmány felöleli az alkalmazott enzimfor­rásban jelenlevő, vagy az enzimatikus reakcióban „in situ” képződött ribóz donor hasznosítását, de egy előnyös megvalósítási forma magába foglalja a reak­ciórendszerhez külön hozzóftdott ribóz donor haszná­latát is. A ribóz donor, mint ahogy az előzőekben leírtuk, bármilyen ribonukleozid, vagy D-ribóz, vagy ezek különböző foszforészterei lehetnek. Másszóval, lehet­séges bármilyen ribonukleozid alkalmazása, melynek egyik alkotórésze vagy purin-típus, vagy pirimidin­­típus, függetlenül attól, hogy ez a ribonukleozid egy természetben előforduló termék, vagy kémiai szinté­zisből származik. A ribonukleozidok vagy a D-ribóz foszfátjai monofoszfát, difoszfát vagy trifoszfál részt tartalmaznak a 2-, 3- és 5-hclyzcl bármelyik egy, két vagy mindegyik helyzetén. Ezek a foszfátok vagy sza­bad formában, vagy szokásos alkálisók formájában, mint nátrium, kálium, kalcium, magnézium, ammoni­um, trietil-ammóníum és hasonló sók formájában le­hetnek. A ribóz donor jellemző példái magukba fog­lalják a ribonukleozidokat, ilyen az inozin, adenozin, guanozin, xantozin, uridin és á citidin; a ribonukleoti­­dokat, ilyen az 5'-ionozinsav, 5'-adeni!sav, 5'-guanil­­sav, 5'xantilsav, 5'-uridilsav, 5'-citidilsav, 2'(3')-ino­­zinsav, 2'(3/)-adenilsav, 2'(3')-guanilsav, 2'(3')-xantil­­sav, 2'(3')-uridilsav, és a 2'(3')-citidilsav; továbbá a D-ribóz, D-ribóz-1-foszfát és hasonlók. A jelen találmány szerinti enzimatikus reakcióhoz használt reakciószubsztrátum oldat alapjában egy vi­zes folyadék, mely az előbb említet reakciószubsztrá­­tumot vizes közegben oldva vagy szuszpendálva tar­talmazza. A vizes folyadék, az előbb említett reakciószubszt­­rátumon túlmenően, tetszés szerint az enzimatikus reakció serkentéséhez, a reakciószubsztrátum oldha­tóságának javításához, vagy az enzim és a rcakció­­szubsztrátuin közötti érintkeztetés elősegítéséhez kü­lönböző anyagokat tartalmazhat, mint amilyenek a foszfátion donorok, a szerves oldószerek, a felületak­tív anyagok. Icmsók. koenzimek, savak, bázisok, cuk­rok és hasonlók. Az enzimatikus reakciókhoz vizes közeg, előnyösen a víz, vagy különböző puffer lehet [például foszfát­­puífer, imidazoI-(hídrogén-klorid)-pufTer, veronál­­(hidrogén-klorid)-puffer, trisz-(hidrogén-klorid)­­pufTcr], mely foszfáliont átadó forrást, és kívánt eset­ben különböző anyagokat is tartalmazhat. A jelen találmány szerinti enzimatikus reakciót fő­leg nuklcozid-foszforilázzal katalizáljuk, ezért a reak­cióközegben a foszfáton jelenléte szükséges. Követke­zésképpen, ha a közeg foszfátiont nem tartalmaz, akkor az enzimatikus reakcióközeghez foszfátiont átadó anyagot kell hozzáadni. Foszfátiont átadó anyagok közül bármelyik, vizes közegben foszfátionra disszociálható vegyület alkal­mazható, mint amilyen maga a foszforsav, szervetlen foszfátok, mint az alkálifémsók, például a nátrium, kálium és hasonlók; az alkáliföldfémsók, például a kalcium, magnézium és hasonlók; vagy az ammóni­­umsók. Ugyancsak, foszfátiont átadó anyagok közül olyan rendszer is használható, mely az enzimreakció oldatában foszfátionok felszabadítására képes, mint amilyen a különböző foszforészterek alkalmazása foszfatázokkal kombinálva, és a ribonukleotidok nukleotidázokkal kombinálva. Az ilyen rendszerben az enzimeket, jelen találmányban alkalmazott enzim­­forrás tartalmazza, vagy az ilyen enzimatikus aktivi­tással rendelkező más enzimek, mikrobás sejtek vagy módosított mikrobás sejtek, külön is hozzáadhatok a reakcióközeghez. Az ilyen foszfát átadó rendszer a reakció közben vagy külön, vagy az alkalmazott en­­zímforrás komponenseként adható a rendszerhez. Vagyis, amennyiben az előbbi anyagok az enzimatikus reakció szempontjából hasznosítható formában van­nak, akkor vagy egyedül, vagy két vagy több anyag kombinációjából álló rendszer, vagy a fenti anyago­kat tartalmazó mikrobás sejtek, vagy módosított sejt­jeinek formájában külön adhatók a reakciórendszer­hez az enzimatikus reakció közben, vagy más változat szerint, az alkalmazott mikroorganizmusban sejt­­komponensként ilyen alkotórészeket tartalmazó anyagok is hozzáadhatok. Szerves oldószerként használható például a meta­nol, etanol, propanol, butanol, pentanol, aceton, me­­til-etil-keton, etil-acetát, toluol, tetrahidrofuráo, dio­­xán, dimetil-szulfoxid, dimeíil-acetamid, dimetil­­formamid, 2-mctoxi-etanol, 2-etoxi-etanol, és az 1,2- dimetoxi-etán. A jelen találmány szerinti reakció az előbb meg­adott enzimforrás és a reakciószubsztrátum érintkez­­tetésével vizes közegben, az adott mikroorganizmus nem szaporodó körülményei között végezhető el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom