191253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorrépaszelet tejsavós kezelésére, a kezelt tartósított szelet egész éven át történő megfelelő tárolásának biztosítására
1 191 253 2 Betárolásnál, három oldalról határolt tárolótér esetében a szelet lebillentését a hátsó fal vonalában, 4—5 m-es szélességben kezdjük. Ezután két bálasort helyezünk el, amelyet külső oldalán répaszelettel megtámasztunk. A bálasorokból a válaszfalakat 5 úgy alakítjuk ki, hogy három-négy bálát helyezünk egymásra téglakötésben. A kialakított bálasor felett átemeljük a szeletet a rakodógéppel, amíg a 2,5 m-es vagy annál valamivel nagyobb rakmagasságot el nem érjük. Ha a tárolótér szélessége a 8 m-t 10 meghaladja, bálasorral megfelezzük a térközt. A tárolótér szélén a betonfaltól számítva legalább 1 m-re a szelet lerakását befejezzük és a bálákat többsorosan rakva, esetleg a bálákat összekarózva és erős faoszlopokkal ferdén megtámasztva támfa- 15 lat képezünk. Így nem következik be a szelet „megindulása”. Ennél a lezáró bálasornál kell a műanyag takarófóliát rögzíteni. Áthajtó silótérnél a betárolást a tárolótér közepén lehet elkezdeni. A 4 —5 m-es szélesség elérése 20 után mindkét oldalról folytatjuk a kívülről szelettel megtartott bálasor kiképzésével a szakaszolást. A szakaszokat úgy fejezzük be, hogy felszínüket lehetőleg egyenletesre alakítjuk ki, hogy a műanyagfólia ezáltal kellőképpen rásimuljon az anyag- 25 ra. A prizmákba rakott anyag szélein mintegy 1 m-rel túlnyúló fólia rögzítését célszerűen súlyokkal végezzük. A fólia anyaga víztaszító műanyag a fóliatakarást pedig úgy kell kialakítani, hogy az az Q időjárás viszontagságainak kellően ellenálljon saJ tárolt szeletet megvédje. A műanyag ponyvataka- j rőt a tárolás folyamán célszerű időnként ellenőrizni. a fólia esetleges sérülésein át az összegyűlő csa- 3g padékvíz a tárolt anyagba beszivárog, ami helyileg egy káros erjedési folyamatot indíthat meg. Sérülés észlelésekor lehetőleg azonnal gondoskodni kell a romlásnak indult répaszelet-mennyiség eltávolitásáról és a takarás épségének helyreállításáról. 4Q Egy három oldalról zárt tárolótér célszerű geometriai méreteit és a betárolás módját az 1. ábra illusztrálja. A tartósított és szakszerűen betárolt nedves répa- 45 szelet azonnal etethető, várakozási (erjedési) idő nincs. Etetési kísérletsorozatot végeztünk, amelynek tanúsága szerint a szeptember, november, illetve január hónapban betárolt, tejsavóval kezelt szelet május végén egyaránt kellemes szagú, fehér szí- 50 nű és darabos konzisztenciájú volt, s az állatok szívesen fogyasztották. A tárolási veszteség mindössze 5—10% volt. A kísérletek során többszáz vagon répaszelet tárolását és hasznosítását oldottuk meg a találmány szerinti eljárás segítségével. 55 Találmányunk alkalmazása különösen ott előnyös, ahol egy-egy cukorgyár körzetében olyan nagyüzemi szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó gazdaságok találhatók, amelyek a találmány szerinti répaszelet-tárolás megvalósításához szükséges 60 betonaljzatú silótérrel már rendelkeznek. Természetesen gazdaságossági számításokkal dönthető csak el, hogy az ilyen silóterek létesítési költsége egy adott helyen kifizetődő-e. Különösen fontos a __ ob nagy tápértékkel rendelkező répaszelet teljes értékű hasznosítása olyan helyeken és időszakokban, ahol és amikor elegendő mennyiségű szálastakarmány nem áll rendelkezésre, ill. csak nehezen szerezhető be. A nedves cukorgyári répaszelet alapára 7 % (6,51 — 7,50%) szárazanyagtartalom mellett 2,50 Ft/100 kg. Minden további 1 % szárazanyagtarta!om-emelkedés 0,30 Ft/100 kg áremelkedést jelent. Hozzávetőleges számításaink szerint a találmány szerinti tejsavós kezelésnél 100 kg kiindulási anyagra számítva a tartósítószer ára (0,40 Ft) a szállítás költsége (kb. 0,30 Ft) és a kezelési költség (0,30 Ft) összesen mintegy 1,00 Ft-al emeli meg a répaszelet árát. 16 % szárazanyagtartalom esetén a 100 kgonkénti 3,50 Ft-os árhoz a szárazanyagtartalom nagyobb értéke folytán még 2,70 Ft járul. A 6,20 Ft/100 kg nyersanyagár a megnövelt tárolási időtartamot figyelembevéve, más tartósítási módokhoz képest igen kedvező. Az alábbi kiviteli példákon keresztül a találmány szerinti eljárás gyakorlatát mutatjuk be, és az általa elérhető megtakarításokat szemléltetjük. J. példa 500 tonna, 15 %-os szárazanyagtartalomig préselt, 0,4- 0,8 % cukortartalmú, 40 °C hőmérsékletű répaszeletre a kihordólánc végén 2000 ml/tonna í 5 % szárazanyagtartalmú tejsavót megfelelő áteresztőképességű szórófejeken keresztül filmszerűe i rápermetezünk. A tejsavót hetenként tankkocsival szállítjuk a tejüzemből a gyártelepre. A cukorgyárban egyenként 15 m3 befogadóképességű tartályokba lefejtjük, ezekből a tartályokból folyadékszivattyú továbbítja szűrőn keresztül a szórófejekhez. A tejsavóval kezelt cukorrépaszeletböl a napi 500 tonnás, összesen 2—3000 tonna mennyiséget az á lattartó telephez épített, három oldalon zárt, 0 5 — 1 %-os lejtéssel kiépített, cellákra osztott silótérbe szállítjuk, ahol 3 méter emelőmagasságú önjáró kanalas rakodógéppel 2,5 m magasságra egyenletesen elterítve prizmába rakjuk, hogy a felrí kott anyag a prizma közepétől a szélek felé lejtsen. Egy-egy cella vagy szakasz 400-500 t befogadóképességű legyen. A tárolás tömörítés nélkül történik. A betárolt tétel felszínét egyrétegben színtelen vagy fekete műanyag fóliatakaróval borítjuk le, amelyet szalmabálákkal rögzítünk. A fóliát az oldalfalon kívülre átvezetjük a csapadékvíz levezetése céljából. A felhasználás megkezdésekor csak akkora felületen távolítjuk el a műanyagtakarót, amennyi a telepen levő állatok egynapi takarmány szükséglete. A találmány 2. példa szerinti megvalósításával 100 tehénre, egy évre, 350-400 tonna kezelt nedvesszelet betárolására és tartósítására van szükség. A tejsavóval kezelt, tárolt és tartósított nedvesszelet használatával 100 tehenenként 400 tonna tömegtakarmány és ennek megfelelően 15 hektár 3
