191253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorrépaszelet tejsavós kezelésére, a kezelt tartósított szelet egész éven át történő megfelelő tárolásának biztosítására
1 191 253 2 takarmánytermő terület takarítható meg, ami egyenértékű avval, hogy az 1 liter tejre jutó takarmányozási költség mintegy 0,3 Ft-al csökken. 3. példa Az 1—2. példákban leírt technológiával kezelt, tárolt és tartósított nedves cukorrépaszeletet különböző genotípusú, egyhosszú, hústipusú tehénállomány takarmányozására is eredményesen használtuk fel. A hústípusú tehenek takarmányozásában a nedves cukorrépaszelet 1983-ban jelent meg először az aszály sújtotta megyékben keletkezett tömegtakarmány-hiány pótlására. Átlagos csapadékviszonyok között a hústehenek évi takarmányszükségletét a legelő fühozama biztosítja. 1983. évben a legelőterületek fűhozama a szükséglet alatt maradt; a keletkezett hiányt tejsavóval tartósított nedvesszelettel pótoltuk, amelyet a következőképpen illesztettünk bele a takarmány összeállításba: napi takarmányadag egy állatra: 15 kg kukoricaszárból készített szilázs 4 kg fűszéna 12 kg nedves cukorrépaszelet. A nedves, biológiailag kezelt cukorrépaszelet a tomegtakarmány-szükséglet 50—70 %-át alkotja; ennek megfelelően egy állat 1 évi így betárolt nedvesrépaszelet-szükséglete 4,8 —5,6 tonna. Az eljárás alkalmazásával - figyelembevéve, hogy egy állat táplálására évente hozzávetőleg 1,2 ha tömegtakarmányt termő területre van szükség a takarmánytermő szántóföld szükséglet 0,6-0,4 hektárral csökkenthető. Egyidejűleg az 1 kg testtömeg gyarapodásra fordított összeg 6 — 10 Ft-al csökkenthető, a nagyüzemi kísérletek tanúsága szerint. 2. példa 500 tonna (egynapi szükséglet) 15 % szárazanyagtartalomig préselt 40 °C hőmérsékletű nedves cukorrépaszeletet az 1. példában leírt módon tejsavóval kezelünk, majd közvetlenül vasúti kocsikba rakunk, elsősorban a 30 km-nél nagyobb távolságban lévő gazdaságok részére. A répaszeletet a felhasználó gazdaságokban az 1. példában leírt módon kiképzett silóterekben betároljuk és letakarjuk. A tartósított répaszeletet zárt-kötött vagy szabad tartási rendszerben üzemelő tehenészetekben használjuk fel. Az eltérő intenzitású tejtermelő tehenészeti telepeken alkalmazott takarmányozási technológiába a találmány szerinti eljárással előállított tartósított répaszeletet úgy illesztjük be, hogy a tcmegtakarmány szárazanyagtartalmának 35-40 %-át a kezelt, nedves szelet alkossa. 5 A téli takarmányozási időszakot (6 hónap, 180 nap) vesszük figyelembe, ennek megfelelően egy állatra 2,2 tonna kezelt szeletet tárolunk be. Kísérleteink adatai szerint a tejhozam növekménye naponta és állatonként átlagosan 1,37 liter volt. 10 Szabadalmi igénypontok 15 1. Eljárás cukorrépaszelet tejsavós kezelésére, a kezelt, tartósított szelet egész éven át történő megfelelő tárolásának biztosítására azzal jellemezve, hogy a préselt, legalább 14 % szárazanyagtartalmú, 20 üzemi fertőtlenítőszerrel nem szennyezett répaszeletet 1 tonnára számítva 2 — 3 liter tejsavóval lepermetezzük, s az igy kezelt szeletet földretárolás, valamint átrakás mellőzésével közvetlenül szállítójárműre rakjuk, majd 36 órán belül betonaljzatú, sza- 5 kaszolt silótérre betároljuk, s a tárolóteret rögzített fcliatakarással látjuk el. 2. Az 1. igénypont szerint eljárás azzaljellemezve, hogy a célszerűen 16-20 % szárazanyagtartalmú 30 préselt répaszeletet a sajtgyártás melléktermékeként keletkező, 4 —7 % szárazanyagtartalmú tejsavoval célszerűen a kihordólánc végén permetezzük le 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal 35 jellemezve, hogy a kezelt répaszeletet olyan betonaljzatú, célszerűen 300-500 t befogadóképességű cellákra osztott silótérre tároljuk be, amely célszerűen három oldalról beton támfalakkal körülvett, vagy adott esetben két oldalról határolt, áthajtó 4o rendszerű, mintegy 1000-2000 t befogadóképességű tárolótér, amelynek szélességét célszerűen 8-16 m-nek, magasságát 1,5 —2,5 mAiek, hosszúságát pedig a szükségletnek megfelelően választjuk. 4. Az 1 - 3- igénypontok bármelyike szerinti eljá- 45 rás azzal jellemezve, hogy a répaszelet betárolását minimálisan 2,8 m emelőmagasságú önjáró kanalas rakodógéppel, a kitárolást pedig célszerűen olyan ve rtikális univerzális silómaróval végezzük, amelynek munkamagassága eléri a 2,5 m-t. 50 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a répaszeletet a szalmabalasorokkal megfelelő nagyságú térközökre osztott tárolótér elkülönített szakaszaiba tároljuk be, majd müanyagfóliával — amelynek anyaga például 55 polietilén, polipropilén, PVC vagy más e célra szokásosan használt víztaszító műanyag, színe, átlátszósága közömbös - oldalt 1-1 m ráhagyással letakarjuk, s a fóliát megfelelően, például súlyokkal re gzítjük. 4 db ábra 4
