191176. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás 4-(triklór-metoxi)-benzoil-klorid előállítására

1 191176 2 A találmány tárgya eljárás 4 - (triklór - inetoxi) - bcnzoil - kloridnak 4 - metoxi - bcnzoil - klorid köz­vetlen klórozásával történő előállítására. Az eljárás során sem katalizátort, sem iniciátort nem haszná­lunk. Az így előállított termék szerves vegyületek szin­tézisénél intermedierként felhasználható. L. M. Yagupol’skii, Doklgdy Akad. Nauk S.S.S.R. 105, 100- 102 (1955) a 4 - (triklór - metoxi) - bcnzoil - klorid szintézisét írja le, mely foszforpentaklorid jelenlétében 4 - metoxi - bcnzoil - klorid klórozásával megy végbe. Ugyanez a vegyidet Hempel és Klauke 3 935 258 sz. amerikai szabadalmi leírása szerint oly módon is előállítható, hogy a klórozási reakciót vala­mely gyök-képző szer, például ultraibolya sugár vagy egy peroxid, jelenlétében végzik. A találmány szerinti eljárás szempontjából Louvv és Franken Chem, and Ind., 127 (1977. 02. 05.) közlemé­nye is fontos. Eszerint a metoxi-benzol klórozása leg­nagyobb részt györű-klórozás és nem oldallánc-klóro­­zás, de a metoxi-benzol klórozása ultraibolya sugár jelenlétében a szabad-gyökös reakciókörülmények következtében a metoxiesoporton történik. A találmány tárgya tökéletesített eljárás a 4 - (trik­lór - metoxi) - benzoil - klorid előállítására, melynek során a metoxi - benzoil - kloridot magas hőmérsékle­ten molekuláris klór segítségével klórozzuk 150 °C és 225 ”C közötti hőmérsékleten. Az eljárásnál a tökéle­tesítés azt jelenti, hogy a reakciót gyök-képző intenzi­tású fém alkalmazása nélkül végezzük. Mint már említettük, az eddigiekben a címbeli ve­gyidet előállítására a szakemberek már alkalmazták a direkt klórozást, de oly módon, hogy a reakciónál vagy egy klórozásra alkalmas katalizátort, általában foszfor-pentakloridot, vagy egy szabad gyök-képzőt, főleg erős ultraibolya fényt használtak. Az iniciátorként alkalmazott fény drága és azért sem megfelelő, mivel az erős fény létrehozásához nagy energia szükséges. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a foszfor-pentaklorid alkalmazása is előnytelen, mivel ez hajlamos arra, hogy a reaktor kondenzátorát eltömje. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával az említett hátrányok kiküszöbölhetők. A találmány szerinti eljárás kivitelezését 150 °C és 225 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Előnyös, ha a műveletet 170 °C és 210 °C közötti hőmérsékleten végezzük és legelőnyösebb, ha a klórozás kezdetekor a hőmérséklet 150°C és 170 °C közötti érték és a hőmérsékletet fokozatosan vagy lépésenként növeljük az említett hőmérséklettartomány felső határáig, mégpedig oly módon, hogy a maximális hőmérsékle­tet az eljárás végén érjük el. A találmány szerinti eljárás kivitelezése tisztán, azaz oldószer, katalizátor vagy hígítószer nélkül tör­ténik. A kiindulási vcgyülctct egy megfelelő reaktorba helyezzük, melyen melegítő berendezés és keverő van, majd a fentiekben elmondottak szerint a kívánt hő­mérsékletre melegítjük és molekuláris klórt buboré­­koltatunk át rajta. A klórt olyan mennyiségben ada­goljuk, ahogyan az a reakció során elhasználódik. A reakció normál vagy magasabb nyomáson is kivitelezhető. Magasabb nyomás esetén nagyobb le­het a klórfclhasználás, valamint a reakció sebessége is növekedhet. Ha a reakció során a klórt feleslegben alkalmazzuk, a kiindulási anyag teljes mértékben átalakul. Egy mól kiindulási vegyüld klórozásához három mól klór szükséges, így egy mid termék és három mól hidrogén­­klorid gáz keletkezik. A klórozás előrehaladása lép­csőzetes, a reakció megindítása után már hamarosan kimutatható bizonyos mennyiségű termék jelenléte. A klórt tehát nem szükséges feleslegben alkalmazni, mivel bizonyos mennyiségű termék akkor is keletke­zik, ha kevesebb, mint elméleti mennyiségű klórt ada­golunk a kiindulási vegyülethez. Legelőnyösebb azon­ban az, ha 20-100 %-os feleslegben használjuk a klórt. Az, hogy a kiindulási anyaghoz mennyi klórt adunk, függ a reakciósebességtől és a reaktorban lévő elegy állapotától. Eszerint, ha a reakciót magasabb hőmérsékletnél végezzük, akkor megnő a reakció üte­me és az adagolható klórmennyiség, továbbá, ha a reakcióedény olyan, hogy abban hatásos elegyítés ér­hető el, akkor szinte n megnő ez a mennyiség. Általá­ban a klóradagolás teljes ideje körülbelül 3—12 óra, ha a reakció kivitelezése olyan, hogy hatásos a klórfel­használás és amelynél a kiindulási anyag lényegileg teljes mértékben átalakul. A reakciónál az anyagveszteség csak a hidrogénklo­­rid, mely a reakcióelegyből gázként távozik, azzal a klórral együtt, amely a reakció során nem reagált. Ez a gáz célszerűen felfogható, és szokásos pára-tisztító berendezésben kimosható, ha például gázmosó folya­dékként nátriumhidroxid-oldatot használunk. A klórgáz kinyerése teljesebbé tehető, ha az említett mosófolyadék egy redukálószert, például nátrium­­tioszulfátot vagy hidrogénszulfátot is tartalmaz. Az eljárásnál alkalmazott kiindulási vegyüiet az irodalomból ismert. Az eljárás terméke egy intermedi­er vegyidet, mely antimonpentafluoriddal vagy hidro­­gcn-fluoriddal reagáltatvti 4 - (triíluor-meíoxi) - ben­zoil - fluoriddá átalakítható. Ez a vegyüiet azután ammóniumhidroxiddal reagáltatva 4 - (trifiuor - me­toxi) - benzamiddá, majd foszfor-oxikloriddal reagál­tatva 4 - (trifluor - metoxi) - benzonitrillá átalakít­ható. Végül, a berizonitrilből izopropilrrsagnézium­­kloriddai vagy bromidda! az izopropil 4 - (trilluor - metoxi) - feni! - keton állítható elő, melyet gombaölő és növényi növekedést szabályozó szerek előállításá­nál használnak fel, mégpedig a 4,110.099 számú Ame­rikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban is­mertetett eljárás szerint. A találmány szerinti eljárás­sal előállított vegyidet átalakítását a továbbiakban egy-egy példa kapcsán ismertetjük. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárás szem­léltetésére szolgálnak. A terméket gőz-fázisú kroma­­tográfiával analizáltuk oly módon, hogy 4 - (triklór - metoxi) - benzoil - klorid egy standard mintájával hasonlítottuk össze, és így az alábbi mágneses magre­zonancia görbe maximumokat nyertük: 8(CDCI3): 7.35-8.30 (4H, 7.82 5-ná! quartet kö­zéppontja). Ä kromatográfiás vizsgálatot egy 2 mm átmérőjű, 1,85 méteres oszlopon, mely 3 %-os SE—30 Va­­port —30-on hordozóval volt töltve, 25 ml/perc-es héliumáramnál végeztük. I. példa 85,3 g 4 - (metoxi ■ benzoil) - kloridot helyezünk egy 250 ml-es 3-nyakú lombikba, mely 4 liter 5 oátri-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom