191148. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-hidroxi-etil-azol-származékokat tartalmazó a növények széndioxid-fixálását stimuláló és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 191 148 10 koncentrálása. Ezzel megteremthetjük az előfeltételét annak, hogy a dohányt, paradicsomot vagy kávét teljesen mechanikus vagy manuális úton egyetlen munkamenetben betakarítsuk. A növekedésszabályozó anyagok ezenkívül alkalmasak a magok vagy a rügyek nyugalmi állapotának befolyásolására, úgy, hogy a növények, így például az ananász vagy a citrusfélék a kertészetekben olyan időpontban csírázzanak, hajtsanak vagy virágozzanak, amikor erre normális körülmények között nem mutatnak készséget. A rügyek kibotnlásának vagy a magok csírázásának gátlása különösen fagyveszélynek kitett területeken lehet kívánatos, ahol ily módon elkerülhetők a késői fagyok okozta károsodások. Végül a növekedésszabályozó hatású anyagok alkalmasak arra, hogy fokozzák a növények ellenállóképességét a faggyal, szárazsággal vagy a talaj magas sótartalmával szemben. Ennek következtében lehetőség nyílik növénytermesztésre olyan területeken is, amelyek erre a célra normál körülmények között nem alkalmasak. A találmány szerint előállítható hatóanyagok erős mikrobieid hatást is mulatnak, és a gyakorlatban felhasználhatók nemkívánatos mikroorganizmusok elpusztítására is. A hatóanyagok ezért felhasználhatók növényvédőszerek aktív komponenseiként. A fungicid készítmények a növényvédelemben, például Plasmodiophoromycetcs, Omycctes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Asomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes ellen alkalmazhatók. Miután a hatóanyagok a növényi megbetegedések gyógyítására szükséges koncentrációval a növények számára jól elviselhetők, alkalmasak a talaj feletti növényi részek, növények, vetőmagok és a talaj kezelésére. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat tartalmazó növényvédőszerek különösen sikerrel alkalmazhatók olyan gombák elpusztítására, amelyek a különböző lisztharmat megbetegedések okozói. Ilyenek például az Erysiphe-fajták, így például az árpa és a gabona Iis7.tharmat okozója az Erysiphe graminis. Külön ki kell emelni, hogy a találmány szerint előállítható hatóanyagok nemcsak protektiv hatásúak, hanem szisztematikusan is hatnak. így lehetőség van arra, hogy a növényeket úgy védjük meg a gombakárosodástól, hogy a talajt kezeljük a hatóanyagokat tartalmazhó készítményekkel, mert a növények a gyökéren keresztül fel tudják venni a hatóanyagot és az a talajból ily módon a növény egyéb részeibe is eljut. A találmány szerint előállítható hatóanyagok szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolos készítményekké, polimer anyagokba beágyazott mikrokapszulákká, és vetőmagok csávázására alkalmazott anyagokká, valamint ULV-késztíményekké alakíthatók. A készítmények előállítása ismert módon történik, például úgy, hogy a hatóanyagot elkeverjük hordozóanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok, tehát cmulgcálószcrck cs/vagy diszpcrgálószcrck cs/vagy habzási elősegítő anyagok együttes felhasználása mellett. Ha hordozóanyagként vizet használunk, például szerves segédoldószerek is felhasználhatók. Folyékony oldószerként elsősorban a következő vcgyüíctck alkalmazhatók: aromás vcgyiiletck, így xilol, toluol vagy alkil-naftalin; klórozott aromás vcgyülctek vagy klórozott alifás szénhidrogének, igy például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy parafinok, például köolajfrakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei; ketonok, így acélon, mctil-etil-kcton, mctil-izobutil-kcton vagy ciklohcxanon; erősen poláros oldószerek, igy dimctilformamid és dimctil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz aiakú hordozóanyagokon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és normál nyomáson gáz halmazállapotúnk, azaz aeroszolos vivőgázokat, amilyenek például a halogénezett szénhidrogének, valamint a bután, a propán, a nitrogén és a szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagokként például a következő anyagok használhatók: természetes kőlisztek, így kaolin, agyagok, (alkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorrilonií vagy diatómaföld, és szintetikus kőlisztek, így például nagydiszperzitású kovasav, aluminiumoxitl és szilikátok. Granulátumok szilárd hordozóanyagaiként például a következő anyagok alkalmazhatók : tört és frakcionált természetes kőzetek, így például kalcit, márvány, csillám, szepiolit, dolomit és szervetlen vagy szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, valamint szerves anyagokból készült granulátumok. Erre a célra például fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacsutka vagy dohányszár használható. Emulgeáló és/vagy habzást elősegítő anyagként például a következők alkalmazhatók: nemionos és anionos emulgeátorok, így például poli(oxi-etilén)zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)-zsira!kohol-éterek, így például alkil-aril-poli(glikoi-éter), alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, valamint fehérjehidrolizátumok. Diszptergálószerként például lignin, szulfitszennylúgok és metil-cellulóz használható. A készítmények tartalmazhatnak még ragasztóanyagokat, így például karboxi-mctil-cclluiózl, természetes és szintetikus porszerű, szemcsés vagy iálcxformájú polimereket, így például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot. A készítményekben jelen lehetnek még színezőanyagok, így szervetlen színezékek, például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék és szerves színezékek, így például alizarin, ázol-, fém-ftalocianin-típusú színezékek és nyomelemek, így például vas-, mangán-, bőr-, réz-, kobalt-, molibdén- és cink-sók. A készítmények általában 0,1-60 tömeg %, előnyösen 0,5-60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerint előállítható hatóanyagok a készítményekben egyéb hatóanyagokkal, így fungicid, inszekticid, akaricid vagy herbicid hatású anyagokkal vagy trágyákkal és egyéb növekedésszabályozó anyagokkal is összekeverhetők. A hatóanyagok felhasználása koncentrált készítmények vagy az azokból előállított alkalmazásra kész készítmények formájában történik. Az utóbbiak közé tartoznak az alkalmazásra kész oldatok, emulgeálhaló konccntrátumok, emulziók, habok, szuszpenziók, permetporok, paszták, oldható porok, porozószerek és granulátumok. A felhasználás szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, porlasz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
