191116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrobiológiailag szennyezett felületek klór-dioxid gázzal való sterilizálására
1 191 116 2 A találmány tárgyát mikrobiológiaiiag szennyezett Felületek sterilizálására szolgáló eljárás, ehhez való készítmény és eszköz képezi. Ismeretes, hogy egyre több olyan új anyag kerül forgalomba, amely sugárzással, hővel vagy Folyékony rendszerekkel nem sterilizálható, ezért egyéb sterilizáló módszerek kidolgozására van szükség. Ilyen célra szolgáló modern módszer gázalakú vegyszerek alkalmazásán alapszik. Az ilyen vegyszereket azonban szelektíven kell alkalmazni, mert csak azok tekinthetők kémiai sterilizálószereknek, amelyek elpusztítják a spórákat. Számos mikrobaölőszer kapható, a legtöbb esetben azonban ezek nem pusztítják el a rezisztens baktériumspórákat. A mikrobicid szerek csak azokat az organizmustípusokat pusztítják el, amelyek az elnevezésükben a „cid” utótag előtt szerepelnek, így például a baktericidek a baktériumokat, a fmigicidck a gombákat, a viricidck a vírusokat és a sporicidek a bakteriális és gombaspórákat pusztítják. Minthogy a baktériumspórákat a legnehezebb elpusztítani, csak a sporicidek tekinthetők a kemosterilizálószerek szinonimáinak. Ezeket olyan kémiai szerekként definiálhatjuk, amelyek megfelelően alkalmazva a mikrobiológiai élet összes formáit elpusztíthatják, beleértve a bakteriális és gombaspórákat és vírusokat. Sok kórházban és gyógyászati kutatólaboratóriumban gázalakú etilén-oxidot és formaldehidet használnak az olyan eszközök és munkafelületek sterilizálására, amelyek hővel vagy folyékony készítményekkel nem sterilizálhatok megfelelően, lia a formaldehidet nagy koncentrációban alkalmazzák, fennáll annak a veszélye, hogy szilárd p-formaldehid maradékot hagy maga után. Ezért különleges műszerek sterilizálására vagy olyan esetekben, amikor ezzel az anyaggal szemben allergiás reakciók léphetnek fel, gyakran nem alkalmazzák. Az etilén-oxidot, amely a formaldehiddel ellentétben jól behatol a pórusos anyagokba, a gumi és sok műanyag erősen abszorbeálja, így a gőzöket rövid szellőztetéssel nem lehet könnyen eltávolítani. Mind az etilén-oxid, mind a formaldehid mutagenicitására és onkogenicitására vonatkozó kutatások publikálása azzal fenyeget, hogy erősen korlátozzák vagy teljesen megtiltják ezeknek a vegyületeknek a sterilizálószerként való alkalmazását. A korlátozások jelentősen megnövelnék az etilén-oxidos sterilizálással kapcsolatos költségeket. Eltekintve a potenciális egészségkárosító veszélytől, az etilén-oxidot nagyon nehéz a hatásos sterilizáláshoz szükséges koncentrációban és hőmérsékleten kezelni. Az etilén-oxid levegőn, 3- 80 %-os koncentrációban nagyon robbanásveszélyes, ezért általában valamilyen közömbös gázzal, így valamilyen fluortartalmú szénhidrogénnel összekeverve alkalmazzák, ilyen keverék például 12 % etilén-oxid és 88 % Frcon 12 keveréke. Gyógyászati termékek sterilizálásakor I 300—1200 mg/liter etilén-oxid koncentráció esetén a sterilitás biztosítására általában 54-60 °C hőmérsékletet alkalmaznak. Általában előnedvesítést alkalmaznak, majd a sterilizálandó anyagot legalább 4,0 órán át érintkeztetik a gázzal. Az etilén-oxid hatásosabban pusztítja el a száraz spórákat pórusos anyagokon, így papíron vagy textílián, mint nem pórusos anyagokon, így üvegen, kerámián, kemény műanyagokon és fémeken (lásd Bruch, C. W. és Bruch, M. K.: Gaseous Disinfection, M. A. Benardc, Ed., Marcel Decker, Pub., New York /1970/ 149-207. oldal). A klór-dioxidnál régen megállapították, hogy biológiailag aktív és korai vizsgálatok azt jelezték, hogy legalább 0,20 0,25 mg/liter koncentrációjú vizes oldatban alkalmazva baktericid, viricid és sporicid tulajdonságokat mutat (lásd Masschelein, W. J.: Chlorine dioxide: Chemistry and Environmental Impact of ;Oxychlorine Compounds, R. C. Rice, Ed., Ann Arbor Science Pub. /1979/; Ridenour, G. M. és munkatársai, .Water and Sewage Works, 96, 279. /1949/). Az újabb szabadalmi leírásokban azonban az szerepel, hogy a vizes klór-dioxid-oidat önmagában nem mutat sporicid hatást, csak stabilizálniuk jelenlétében (4 073 888 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A vizes ldór-dioxid-oldattal végzett sterilezés ugyanazokat az általános hátrányokat mutatja, mint általában a vizes stcrilizálószerekkcl végzett sterilezés, beleértve a formálás és kezelés nehézségeit, azt, hogy segítségével a nedvességre érzékeny berendezések és anyagok nem sterilizálhatok és száradáskor maradék válik ki. Kevéssé ismert a klór-dioxid gázfázisú kémiája levegőn. Körülbelül 10 % (azaz körülbelül 288 mg/liter) fölötti koncentrációk esetén a vegyiilet instabil és néha robban, valószínűleg rázkódás vagy fény által katalizált bomlás következtében. Ezért a klór-dioxid gáz nem tárolható. Ugyanolyan koncentrációban, vizes oldatban teljesen stabilis. A klór-dioxid kémiáját vízben feltehetően hidrátok képződése befolyásolja. Alacsony hőmérsékleteken (azonban 0 °C fölött) a klór-dioxid nagy koncentrációban kiválik változó összetételű hidrátok alakjában, melegítés hatására ezek újra oldódnak. Valószínű, hogy az ilyen felmelegített oldatokban még vannak vízmolekulák, amelyek a klór-dioxid köré gyűlnek. Ilyen hidrátok gőzfázisban természtesen nem fordulhatnak elő. Általában mind a molekulák egymástól való távolsága a gázfázisban, mind a poláris oldószerei!éktusok hiánya mélyrehatóan meg kell hogy változtassa a klór-dioxid kémiáját levegőn. Végül csak viszonylag kis molekuláknak van megfelelő gőznyomása ahhoz, hogy a klór-dioxiddal együtt létezzenek. Így a természetes vízben reakcióhoz gyakran jelenlevő vegyületek (például proteinek, bizonyos aminosavak, huminsavak és fulvinsavak) nem találhatók meg a gőzfázisban. A 3 591 515 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban Lovely elporított készítményeket ismertet, amelyek elkészíthetők olyan formában, hogy 10—10 000 ppm klór-dioxid gázt szabadítsanak fel. A felszabadított klór-dioxid gáz a leírás szerint baktériumok elpusztítására és gyümölcsökön hajón való szállítás során a gombanövekedés megelőzésére használható. A klór-dioxid kezelésével kapcsolatos nehézségek, a gázfázisban és oldatban tapasztalható tulajdonságok közötti különbségek és a fentiekben idézett cikk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 eo 65 2
