191108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás M 9026 jelű antibiotikum-komplex komponensek előállítására
7 191 108 8 Az M 9026 antibiotikum 1. komponense Az M 9026 1. komponense kristályos szilárd anyag, olvadáspontja 235 C. Oldódik kloroformban, metanolban, kevéssé oldódik acelonban, szénhidrogénekben, nem oldódik vízben. Elem-analízissel a következő százalékos összetételt kapjuk: szén 68,83 %; hidrogén 8,7 %; nitrogén 5,56%; oxigén (a különbség alapján) 16,91 %. A nujolban felvett infravörös elnyelési spektrumot a kísérő rajzok között a 3. ábrán mutatjuk be. A következő elnyelési maximumok figyelhetők meg: 3670, 3550, 3460, 3320, 3100, 3080, 3040, 2740, 1720, 1660, 1630, 1545, 1500, 1260, 1245, 1220, 1190, 1140,1090, 1040,985,950,895,750, 725.700. Az ultraibolya spektrum metanolban terminális elnyelést mutat 215 nm-nél (2. ábra). A mágneses magrezonancia (4. ábra) a következő jellegzetes csúcsokat tartalmazza: 5 0,70-0,73 (2d, 6H, J=6,5), 0,83 (d, 6H, 3=7), 1,0-2,0 (m, 4H), 1,06 (m, III), 1,24 (cl, 311, J=6,5), 1.5- 2,0 (ni, 211), 1,66(1 sept, III, J=7,5), 1,98 (ddd, 2H, J=7,5 —7,5—1); 2,49 (ddd, 1H, 1H, J=7—10; 2,5), 3,00 (d, 2H; J=7,5), 3,91 (dddd, 1H, J=9; 8; 2.5- 9,5), 4,08 (dd, 1H), 4,32 (ddq, 1H; J=2,5—10), 4,57 (dt, 1H; J=8), 5,69 (dt, 1H, J=15), 6,15 (d, 1H), 6,22 (d, 1H), 6,73 (dt, 1H), 7,18 (m, 5H). A tömegspektrum az 5. ábrán látható. A főcsúcsok a következők (az első szám az m/z arány, a második, zárójelben levő pedig a viszonylagos mennyiség százalékban): 486 (35); 91 (18); 111 (81); 120 (37); 216 (18); 217 (19); 230 (70); 231 (34); 258 (100); 344 (48); 372 (8,3); 395 (3,5); 486 (2,6); 471 (1,1). Az M 9026 antibiotikum 2. komponense Az M 9026 2. komponense szürkés-fehér por, olvadáspontja 280 °C fölött van. Oldódik metanolban, etanolban, acetonban, etil-acetátban, kloroformban, gyengén oldódik acetonitrilben, nem oldódik vízben, petroléterben, etilétcrben. Elem-analízis során a következő közelítő százalékos összetételt kaptuk (számos meghatározás átlagaként): szén 68,82 %; hidrogén 9,04 %; nitrogén 5,70 %; oxigén (a különbség alapján) I 7,09 %. A nujolban felvett infravörös elnyelési spektrumot a 6. ábrán látjuk a kísérő rajzok között. A következő elnyelési maximumok figyelhetők meg: 3340, 3295,3070,2730,1720,1670, 1655,1630, 1540, 1500, 1270, 1240, 1215, 1190, 1140, 1090, 1040.980.945.760.720.700. Az ultraibolya spektrum metanolban terminális elnyelést mutat 215 nm-nél (lényegében megegyeznek a 2. ábrával). A mágneses magrezonancia spektrumban (7. ábra) a következő jellegzetes csúcsok vannak: 6 0,78 (d, 6H; J=7), 0,87- 0,90 (2d, 611; J=6,5), 1,4-2,0 (m, 8H), 1,24 (d, 3H; 3=6,5), 1,27 (d, 3H; J=7), 1,92 (ddd, 2H, J=7,5-7,5-l), 2,60 (ddd, 1H; J=2,5-711), 3,27 (dq, 1H; J=9), 4,08 (dddd, 1H, J=9; 9-9-2), 4,14 (dd, 1H), 4,38 (ddq, 1H, J=2-l 1). 4,54 (dd, III, J=8), 5,62 (dt, 1H, J=15), 6,13 (d, III), 6.60 (dt, 111), 7,23 (m, 511), 7,27 (d, III). A lömegspcklrumot a 8. ábrán mutaljuk be. A fő csúcsok a következők (az első szám az m/z arány, a második, zárójelben levő pedig a viszonylagos menynviség százalékában): ' 500 (9), 105 (28), 1 11 (78), 134 (40), 230 (12), 231 (20), 244 (82), 245 (34), 272 (100), 358 (42), 386 (18), 395 (34), 482 (6), 485 (3). A Merck 60 F 254 szilikagél vékonyréteg lemezen a következő Rf értékeket kapjuk: 0,54 ha futtatószerként diklórmetán:metanol 95:1 arányú elegvét használjuk, 0,76 ha futtatószerként diklórmetán:metanol 9:1 arányú elegyét használjuk. Az M 9026 antibiotikum 3. komponense Az M 9026 3. komponense fehér kristályos anyag, olvadáspontja körülbelül I 10 °C (Koller). Elem-analízissel a következő százalékos összetételt kapjuk: szén 67,01 %, hidrogén 9,24 %, nitrogén 5,52 %, oxigén (különbség alapján) 18,33 %. A CDCI3 -ban felvett infravörös elnyelési spektrum a 9. ábrán látható. Az elnyelési maximumok a következők: 3700, 3610, 3420, 3300, 3040, 29(,0, 2935, 2880, 1730, 1665, 1635, 1600, 1500, 1455, 1435, 1370, 1275,1235,1200, 1170. Az ultraibolya spektrum terminális elnyelést mutat metanolban 215 nm-nél (2. ábra). A mágneses magrezonancia spektrum a 10. ábrán látható, a következő jellegzetes csúcsokkal: 5 0,88 (d, 6H; J=7), 0,91-0,94 (2d, 6H, J=7), 1,4-2,0 (m, 8H), 1,16 (d, 3H; J=6,5), 1,31 (d, 3H, 1=7), 1,99 (ddd, 2H, J=7—7—1), 2,49 (ddd, 1H, J=2,5; 7-11), 3,07 (b, 1H), 3,34 (dq, 1H; J=8), 3,68 (S, 3H), 3,70 (m, 1H), 3,75 (dd, 1H, J=10), 3,88 (b, 1H), 4,01 (dddd, J=9, J=2—11), 4,54 (dd, III, J=9), 5,62 (dt, 111, J=15), 6,16 (d, 111), 6,52 (d, 1H), 6,65 (dt, 111), 7,27 (m, 5H). A tömeg-spektrumot a 8a. ábrán mutatjuk be. \ fő csúcsok a következők (az első szám az m/z irány, a második, zárójelben levő pedig a viszonylagos mennyiség százalékban): 532 (0,6), 105 (28), 111 (76), 134 (40), 230(12), 231 (20), 244 (82), 245 (34), 272 (100), 358 (40), 386 (6), 395 (5), 427 (7), 482 (2), 500 (1,2). A Merck 60 F 254 szilikagél vékonyréteg lemezen a következő Rf értékeket kapjuk: 0,41, ha futtatószerként diklórmetán-metanol 95:1 arányú elegyét használjuk és 0,63, ha futtatószerként diklórmetánmetanol 9: I arányú elegyét használjuk. Az M 9026 komplex és 1., 2., 3. jelű komponensei in vitro antimikrobáiis hatással rendelkeznek, különösen Gram-pozitív baktériumokkal szemben. A IV. táblázatban az M 9026 MIC értékeitmutatjuk be. Az eredmények nagyon hasonlóak, ha az M 9026 antibiotikum 2. és 3. komponensét vizsgáljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
