191052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbapeném származékok előállítására

1 191 052 2 gyületek, melyekben az (5a) képletű molekularész 20 képletű csoport. Legelőnyösebbek a XXXVIII általános képletű vegyületek, amelyekben az (5a) képletű helyettesítő a (25), (20), (22) vagy (26) képletű csoport. Az I általános képletű termékek optikai izomer­ként vagy ezek epimer keverékeiként is keletkezhet­nek. A jelen találmány minden ilyen optikai izo­mert és epimer-keveréket felölel. Például, ha a 6-os helyen a helyettesitő hidroxi-etil-csoport, a helyet­tesítő R- vagy S-konfigurációjú egyaránt lehet, és a keletkező izomerek és epimer keverékek előállítá­sa egyaránt a találmány körébe tartozik. Az I általános képletű karbapenem-származéko­­kat a XXXIX általános képletű vegyületekből állít­juk elő, amelyben R1 az előbbiekben megadott, és amelyben R2 egy hagyományos, könnyen eltávolít­ható karboxilt védő csoportot jelent. E képlet sze­rinti vegyületeket irt le például a 38 869 sz. európai szabadalmi bejelentés (7 vegyület), és ezek az abban leírt általános módszerekkel állíthatók elő. A XXXIX vegyületből kiindulva az I általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a (XXXIX) általános képlet szerinti intermedi­ert, amelyben R1 jelentése a fenti és R2 egy hagyo­mányos, könnyen eltávolítható karboxil-védőcso­­port, inert szerves oldószerben difenil-klór-foszfát­­tal reagáltatjuk bázis jelenlétében, az így nyert (XL) általános képletű intermediert, ahol R1 és R2 a fenti, inert szerves oldószerben, bázis jelenlétében HS—A—OH általános képletű merkaptán-származékkal reagáltatjuk, amelyben A jelentése a fenti, az így kapott (XLI) általános képletű intermedi­ert, ahol R1, A és R2 a fenti, inert szerves oldószer­ben, bázis jelenlétében metánszulfonil-kloriddal vagy ennek acilező származékával reagáltatjuk, az ily módon előállított (XLII) általános képletű intermediert inert szerves oldószerben jodid ion­forrással reagáltatjuk, majd a keletkezett (XLII) általános képletű inter­mediert, ahol R1, A és R2 a fenti, inert szerves oldószerben, ezüst ion jelenlétében (5) általános képletű aminnal reagáltatjuk, ahol R5 a fenti, végül a keletkezett (XLIV) általános képletű ve­­gyületről, amelyben X° egy ellen-ion és R1, A, R5 és R2 jelentése a fenti, kívánt esetben az R2 karbo­­xil-védőcsoport önmagában ismert módon lehasít­juk, és kívánt esetben egy keletkezett szabad (I) általános képletű vegyületet gyógyszerészetileg el­fogadható sójává alakítunk. A fenti eljárásban a (XXXIX) általános képletű vegyület inert szerves oldószerben, például metilén­­kloridban, acetonitrilben vagy dimetil-formamid­­ban ekvimolekuláris körüli mennyiségű difenil­­klór-foszfáttal reagáltatjuk bázis, például diizopro­­pil-etil-amin, trietil-amin, 4-dimetil-amino-piridin vagy hasonló jelenlétében, és így a (XL) általános képletű vegyületet nyerjük. Az acilezést, előnyösen - 20° és + 40 °C, célszerűen 0 °C hőmérsékleten végezzük. Az (XL) általános képletű intermedier kívánt esetben izolálható, felhasználható azonban a következő lépésben izolálás és tisztítás nélkül is. A következőkben a (XL) általános képletű inter­mediert hagyományos helyettesítési reakcióval (XLI) általános képletű vegyületté alakítjuk. A (XL) intermediert körülbelül ekvimolekuláris mennyiségű HS—A—OH általános képletű mer­­kaptánnal reagáltatjuk inert szerves oldószerben, mint például dioxánban, dimetil-formamidban, di­­metil-szulfoxidban vagy acetonitrilben, bázis, pél­dául diizopropil-etil-amin, trietil-amin, nátrium­­hidrogén-karbonát, kálium-karbonát vagy 4-dime­­til-amino-piridin jelenlétében. Az átrendeződés szempontjából a hőfok nem kritikus, de az előnyös hőfokhatárok - 40 °-tól 25 °C-ig terjednek. Legal­kalmasabb, ha a reakciót hűtés mellett játszatjuk le, például 0 °C körüli hőmérsékleten. A (XLI) általános képletű intermediert metán­­szulfonsav-kloriddal vagy ennek valamely funkcio­nális acilező származékával, például metánszulfon­­sav-anhidriddel inert oldószerben, bázis jelenlété­ben acilezzük az (XLII) általános képletű interme­dier eltávolítható metánszulfoniloxi-csoportjának kialakítására. Az acilezést inert szerves oldószer­ben, például tetrahidrofuránban, metilén-klorid­­ban, acetonitrilben vagy dimetil-formamidban, egy megfelelő bázis, például diizopropil-metil-amin, trietil-amin, 4-dimetil-amino-piridin és hasonlók jelenlétében végezzük. A reakció széles hőfoktarto­mányban, például - 40 ° és + 40 °C között, de leg­­inkább előnyösen hűtést alkalmazva, például —30 és -40 °C közötti hőmérsékleten is végbemegy. A (XLII) általános képletű intermediert helyette­sítési reakciónak vétjük alá, az eltávolítható jód­­atom bevitelér . Úgy találtuk, hogy ez a sajátos helyettesítő na \ mértékben megkönnyíti az (I) ál­talános képleté karbapenem végtermékek előállítá­sát. Az eltávolítandó metánszulfoniloxi-csoport ki­cserélése úgy történik, hogy a (XLII) általános kép­letű intermediert inert oldószerben, például aceton­­ban, dimetil-formamidban vagy dimetil-szulfoxid­­ban olyan vegyülettel reagáltatjuk, amely jód iono­kat szolgáltat. Bármely olyan vegyületet használha­tunk, amely az alkalmazott oldószerben jód iono­kat ad le, például egy alkálifém-jodidot, előnyösen nátrium- vagy kálium-jodidot. A reakció kivitelezé­sében a hőfok szerepe nem kritikus, de a legelőnyö­sebb a reakciót szobahőfokon vagy e felett lefoly­tatni. A jodidiont leadó vegyületet a (XLII) vegyü­lettel ekvivalens mennyiségben vagy enyhe mólfe­leslegben használjuk. Az (I) általános képletű karbapenem-származék előállítása úgy történik, hogy a (XLIII) általános képletű intermedier jódatomját nukleofil szubszti­­túciós reakcióban cseréljük a nukleofil (5a) általá­nos képletű, nitrogéntartalmú heterociklusos cso­portra. A (XLIII) általános képletű intermediert legalább mólegyenértéknyi mennyiségű, de előnyö­sen enyhe mólfeleslegben vett megfelelő (5) általá­nos képletű amin reagenssel inert oldószerben, ezüst ion jelenlétében reagáltatjuk. Alkalmas inert szerves oldószer például a tetrahidrofurán, dioxán, metilén-klorid, diglim, dimetoxi-etán és hasonlók. Minden olyan ezüstvegyület, amely az inert oldó­szerben ezüst iont és inert aniont képez, felhasznál­ható ezüst ionforrásként, például az AgC104. Álta­lában a (XLIII) általános képletű intermedierre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom