190936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5-helyzetben helyettesített 2-amino-1,2,4-triazolo-[1,5-c]-pirimidin-származékok előállítására

7 (I. táblázat) Immunológiáikig stimulált basophil leukocytákből a hisztamin-kiválasztás gátlása Kísérleti vegyület (ED5ll;/rm) 2-amino-5-(3-metiI-fenil)-l,2,4--triazolo-[l,5-c]pirimidin 78 2-amino-8-metil- 5-(3-nitro-fenil)-1,2,4- -triazolo[l,5-c]pirimidin 8,7 2- amino-5-[3,5-bisz-(trifluor-metil)-fenil]­-l,2,4-triazolo-[l,5-c]pirimidin 0.7 3- (2-amino-l ,2,4-triazolo[l,5-c]pirimidin­-5-il)-N,N-dimetiI-benzamid 11 3- (2-amino-1,2,4- triazolof 1,5-c]pirimidin-5--ilj-benzoesav-etilészter 11 4- (2-amino-l ,2,4- triazolo[ 1,5-c]pirimidin-5 -ilj-benzoesav-etilészter 16 2-amino-5-[3-(dikIór-metil)-fenil]-l ,2,4--triazolo[ 1,5-c]pirimidn 1,2 2-amino-5-(3-bróm-fenil)-l,2,4-triazolo[l ,5-cj­-pirimidin 3,3 2-amino-5-[3-(difluor-metoxi)-fenil]-l,2,4--triazolo[l,5-c]pirimidin 3 2-amino-5-(3-metil-4-piridinil)-l,2,4-triazolo--[l,5-c]pirimidin 3,8 2-amino-5-[3-(trifluor-metil)-fenil]-l,2,4--triazolo[l,5-c]pirimidin 2,7 2-amino-5-(4-fluor-fenil)-l,2,4-triazolo[l,5-c]­-pirimidin 31 2-amino-5-(3-klór-fenil)-l,2,4-triazolo[l,5-c]­-pirimidin 4,3 2-amino-5-(3-nitro-fenil)-l ,2,4-triazolo[l ,5-c]­-pirimidin 3,8 2-amino-8-metil-5-[3-(trifluor-metil)-fenil]­-1,2,4-triazolo[ 1,5-c]pirimidin 5,6 2-amino-5-(3-piridinil)-l ,2,4-triazolo[l ,5-c]­-pirimidin 49,4 2-amino-5-(4-piridinil)-1,2,4-triazolo[l ,5-c]­-pirimidin 33 2-acetamido-5-[3-trifluor-metil)-fenil]­-1,2,4-triazolo[l ,5-clpirimidin 20 N-[8-metil-5-(3-nitro-fenil)-l,2,4--triazQlo[l ,5-c]pirimidin-2-il]-acetiamid 11 N-{8-metil-5-[3-/(4-metiI-fenil)-szulfonil/­­-amino-fenil]-l ,2,4-triazolo[l ,5-c]pirimidin- 34,4-2-il}-acetamid 2- N-metil-amino-5-[3-(trifluor-metil)-fenil]­-l,2,4-triazolo[l,5-c]pirimidin 16 3- (2-amino-l ,2,4-triazolo[ 1,5-c]pirimidin­-5-il)-benzaldehid 0,8 2-amino-5-(l-oxido-4-pridinil)-1,2,4- -triazolo[l,5-c]pirimidin 4,9 1- klór-3-{[5-/3-(trifluor-metil)-fenil/­-l,2,4-triazolo[l,5-c]pirimidin-2-il]-amino}- 9,5-2-propanol N-(5-[3-(4-metil-fenil)-szulfonil-amino-fenil]­­-l,2,4-triazolo[l ,5-c]pirimidin-2-il]-acetamid 1,7 N-[3-(2-amino-1,2,4-triazolo[ 1,5-c]pirimidin-5- -il)-fenil]-4-metil-benzolszulfonamid 1,5 2- amino-5-(3-etinil-fenil)-l,2,4-triazolo--[l,5-c]pirimidin 14 2-amino-5-[3-(trifluor-metil)-fenil]T,2,4- -triazolo[l,5-c]pirimidin 100 Passzív anafilaxis kísérlet Az antigénnel történő kezelés időpontját 0-nak vé­ve, 48 órával korábban 250-300 g súlyú, nőstény, Hartley-törzsbe tartozó tengerimalacoknak intrape­­ritoneálisan 2-2 ml, 0,2-0,05 IgH hiperimmun-szé-8 rumot (a konkrét esetben alkalmazott antitest adott koncentrációjától függően) tartalmazó sóoldatokat adunk be. Az említett 0 időpontot egy órával megelő­zően a kísérleti vegyületet tíz kísérleti állatnak oráli­san beadjuk 4 ml/kg dózisban 0,5%-os karboxi-me­­til-cellulóz-oldattal alkotott szuszpenzió formájában. A standard dózis 50 mg/kg. Tíz kontrollállatnak csak az említett oldatot mint hordozót adjuk be. A 0 idő­pontban intravénás injekció formájában 0,25-2,0 mg ovalbumint adagolunk 1 ml sóoldatban. Mindegyik kísérleti állatnál feljegyezzük az anafilaxis első észre­vehető szimptómájának (normális körülmények kö­zött ez az orr vakargatásaként jelentkezik) és a ki­­egyenesedési reflex (righting reflex) elvesztésének az időpontját. A 0 időpont után 30 perccel feljegyezzük az elpusztult és az élő állatok számát. A kezelt és a kontrollcsoportokat összehasonlítjuk egymással a Mann-Whitney-féle „teljes összegű" vizsgálatban a szimptómák megjelenésének és az el­pusztulásnak az időpontjában. Ezenkívül Fisher-féle pontossági tesztet is végrehajtunk az elpusztult és a nem elpusztult állatok számával kapcsolatban a ke­zelt és a kontrollcsoportoknál. Ha a Fisher-test szig­nifikáns eredményt ad, a kísérleti vegyületet aktív­nak tekintjük. Ha a „teljes összegű” vizsgálat szigni­fikáns, a kísérleti vegyületet gyenge aktivitásúnak te­kintjük. Ezekben a vizsgálatokban megállapítható, hogy az 5-(2-piridinil)-2-amino-l,2,4-triazolo[l,5-c]pirimi­­din hatásos. A találmány szerinti eljárással előállított új (I) ál­talános képletű vegyületek hatásos antiasztmatikus ágensek emlősöknél, naponta testsúlykilogrammon­ként mintegy 0,1 mg és mintegy 100 mg közötti mennyiségekben beadva. Optimális eredmények biz­tosítása céljából előnyös dózistartomány a napi 0,1— 25 mg/tcstsúlykg, ilyen dózisoknál tehát 24 óra alatt egy átlagosan 70 kg testsúlyú egyénnek mintegy napi 7 mg és 1,8 g közötti mennyiség kerül beadásra. E dózistartományon belül a konkrét esetben alkalma­zott dózist az optimális terápiás hatás függvényében választjuk meg. így például naponta többszöri be­adást alkalmazhatunk, vagy a dózist arányosan csök­kenthetjük a terápiás helyzet megszabta szükségle­tek függvényében. Határozott gyakorlati előnynek bizonyul az, hogy a találmány szerinti eljárással elő­állítható vegyületek bármely szokásos módon, így például orálisan, aeroszol formájában, intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután beadhatók. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tek beadhatók orálisan, például közömbös hordozó­­anyaggal vagy egy emészthető hordozóanyaggal kombinációban, vagy pedig kemény- vagy lágyhéjú zselatinkapszulákba tölthetők, vagy tablettákká saj­tolhatok , vagy akár közvetlenül az étrendben alkal­mazott élelmiszerekhez adhatók. Orális terápiás al­kalmazás céljából felhasználhatók továbbá ezek a ve­gyületek megfelelő hordozó- és/vagy segédanyagok­kal alkotott kombinációban emészthető tabletták­ként, bukkális tablettákként, gyógycukrokként, kap­szulákként, elixírekkérit, szuszpenziókként, sziru­pokként, ostyaformájü készítményekként vagy kú­pokként . Az ilyen készítmények és kompozíciók leg­alább 0,1% mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak. 190.936 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom