190910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlnyomásos egy és sokrétegkromatográfiához szorbensréteg rögzítésére alkalmas ragasztó előállítására
3 190.910 4 zítésére poli(akril-amid)-ot és/vagy poli(metakrilamid)-ot és származékaikat alkalmaznak. Az 1 915 963. számú német szabadalmi leírás pedig, mint kötőanyagot, alkálifém-szilikátot használ. Ezeknek a szerves alapanyagú ragasztóknak azonban az a hátránya, hogy különösen agresszív reagenseknek (például kénsav), főleg magas előhívási hőmérsékleten nem mindig állnak ellent, elszíneződnek, továbbá olyan fontos reakció, mint a ninhidrin-reakció, olyan méretben játszódik le a ragasztókkal, hogy például a mennyiségi értékelés nehézségekbe ütközik. Az elkálifém-szilikát ragasztó esetében pedig nehéz a standard körülmények biztosítása. E hátrányok tehát nem teszik alkalmassá ezeket a ragasztókat a minden igényt kielégítő OPLC réteglapok előállításához, amelyekkel szemben a következő igényeket kell támasztani: 1. A túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfiában az oldószerelegy kényszeráramlás (adagoló szivattyú segítségével) hatására vándorol, így lehetőség van viszkózus oldószerelegyek (vizes pufferek stb.) használatára is, és a ragasztónak, illetve a vele rögzített rétegnek bírni kell ezeket a vizes-viszkózus elegyeket, nem válhat le, nem púposodhat fel stb. 2. A túlnyomásos ultramikro kamrában ugyanakkor a réteglap jelentős külső nyomásnak is ki van téve, így a szorbensréteg ragasztásának ezt a nyomást is bírnia kell. 3. A ragasztónak ninhidrin-reakcióval szembeni mérsékelt érzékenysége különösen fontos, mivel a túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfia az aminosav-peptid mennyiségi analízisben különösen előnyös. Külön hagsúlyozni kell a nyomnyi mennyiségű aminosavak (például Nf-metilezett lizinek) kimutatásának fontosságát, amelyek esetenként a lila-háttérben „elvesznek”. 4. A túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfia kívánalmaihoz tartozik a finomszemcséjű és szűk szemcseméret-tartományú szerves és szervetlen alapú szorbensek egymás melletti ragasztásának megoldása, valamint szerves és szervetlen alapú szorbensek tetszőleges keverékének biztonságos ragasztása is, azaz-az eltérő duzzadás, egyéb anyagjellemzők nem szabad, hogy a ragasztást befolyásolják. 5. A túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfia nagy előnye, hogy különösen finomszemcséjű (például 3-5 ,«m) és különösen vékony, filmszerű (például 45 //m vastag szorbensréteglapok felhasználására is alkalmas, ami egyben minden eddiginél jobb felbontást jelent. A ragasztónak ilyen szorbensek ragasztására is alkalmasnak kell lennie. 6. A túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfiában alapvető követelmény - függetlenül a szemcsemérettől - a szűk szemcseméret-tartományú réteglapok használata, mivel az oldószer kényszeráramlása miatt a jelentősen eltérő szemcseméret-tartományú szorbensek szemcséi között az egyenetlen lokális áramlás növekedett longitudinális diffúzióhoz vezet. Ilyen szorbensek rögzítése azonban nehezebb, mint az eltérő méretű szorbensszemcséké, de a megfelelő ragasztónak e célra is alkalmasnak kell lenni. 7. A kész réteglapok egyik kétségtelen hátránya az oszloptöltetekkel szemben, hogy a szorbensrétegek rögzítésére alkalmazott ragasztóanyag jelenléte a kifejlesztés hatékonyságát és főleg a mennyiségi értékelés megbízhatóságát csökkenti. Olyan ragasztóra van tehát szükség, amely kis mennyiségben alkal nazva is a kívánt rögzítést biztosítja. 8. Végül a túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfia elválasztási hatékonyságában különösen nagy szerepe van a hőmérsékletnek, amelynek optimuma rendszerenként más és más, így alacsony és magas hőmérséklet egyaránt lehet. Célszerű tehát olyan ragasztót készíteni, amely a megfelelő hordozólappal [(például alumínium-fólia) és borítólappal, (például teflon)] + 5 és 4- 120 °C között egyaránt stabilan viselkedik. \ találmány célja a TLC és EIPTLC lapok készítéséhez eddig ismert és használt ragasztók hiányosságait kiküszöbölő, valamint a túlnyomásos egy- és sokré eg-kromatográfia által támasztott - előzőekben ismertetett - speciális igényeket kielégítő ragasztó előáll ítása. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a különböző módon készített poli(akril-amid)-gélek szorbi nsragasztó képessége a mátrixalkotó monomerek minőségének, mennyiségének, valamint a polimeriz; ció hőmérsékletének függvényében eltérő, és a gélmátrixban maradt monomerek és oligomerek a poli! akril-amid) ragasztó hatékonyságát és indifferens felületi tulajdonságát hátrányosan befolyásolják, teli ít ezeket a kitűzött cél megvalósításának érdekében a poli(akril-amid) gélből el kell távolítani. Felismertük továbbá, hogy a szorbensréteg ragasztásához alkalmas frakciót a szabályozott hőmérséklet-tartományban készült és homogenizált gélmátrixból vízzel elegyedő oldószerrel - előnyösen acetonnal - kicsaphatjuk, és így azt a ragasztóanyag tulajdonságait hátrányosan befolyásoló monomerektől és oligomerekt íl egyszerű módon elválaszthatjuk. A találmány tárgya tehát eljárás túlnyomásos egyes sokréteg-kromatográfiához szükséges szorbensrétegek rögzítésére alkalmas poli(akril-amid) ragasztó t kiállítása oly módon, hogy a speciális összetételű szabályozott hőmérséklet-tartományban készített poli(akril-amid) gélmátrixból oldószeres kicsapással, majd e frakció vízben történő homogenizálásával, majd ismételt kicsapásokkal, illetve homogenizálá■ .okkal nyerjük a monomereket és oligomereket nem artalmazó poli(akril-amid)-gél ragasztót. A találmány szerinti eljárással előállított poli(ak:il-amid)-gél ragasztó alkalmas túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfiás szorbensrétegek rögzítésére. A ragasztóanyag sűrűsége 1,004-1,008 g/ml közötti, relatív viszkozitása 2-20 közötti, a legtöbb oldószerben oldhatatlan, vízálló, agresszív reagenseknek (például kénsavas vanillin) ellenáll, nem ninhidrin-érzékeny, a vele készült szorbensrétegek a túlnyomásos mikrokamrában mérhető jelentős külső és belső nyomás hatására, valamint a magasabb kifejlesztési hőmérséklet hatására sem reagálnak, megőrzik eredeti formájukat, továbbá alkalmasak finomszemcséjű és szűk szemcseméret-tartományú szerves és/vagy szervetlen anyagú szorbensek, valamint ezek keverékeinek ragasztására is. A találmány szerinti eljárással előállított ragasztóanyaggal rögzített szorbensrétegek a mennyiségi kiértékelés követelményeinek jobban eleget tesznek, mint az eddig ismert és alkalmazott ragasztóanyagokkal készült szorbensrétegek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
