190886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzotienil-allil-aminok előállítására

3 190.886 4 órával kezdve vagy helyi alkalmazással bedörzsölve a kísérleti anyagot (polietilén-glikolban felvéve) a bőr­felületbe, vagy szájon át vagy bőr alá beadva a kísér­leti anyagot szuszpenzióként. A Candida-ellenes ha­tást in vivo szokásos intravaginális/intrauterin vagy disszeminációs fertőzési modellekben alkalmazva láthatjuk egereken vagy patkányokon. A hatás helyi alkalmazáskor például 0,01-0,5%-os koncentrációk­nál látható. A szájon át való alkalmazáskor a hatás in vivo tengerimalac-trichophytosisban például 2-70 mg/kg dózisoknál látszik. A vegyületek ezért kemoterapeutikumokként való 'alkalmazásra, különösen gombaellenes szerekként javalltak. Amint jeleztük, a napi adag körülbelül 70-2000 mg, például körülbelül 17,5-1000 mg-ot tartalmazó egységdózis formákban naponta 2-4-szer beadva, vagy késleltetett kibocsátási formában. A hatóanyag helyileg is alkalmazható. A vegyületek alkalmazhatók a szabad bázis formá­ban vagy kemoterápiásán elfogadható savaddíciós sók formájában. Az ilyen sók ugyanolyan hatást fej­tenek ki, mint a szabad bázis formák. Ilyen alkalmas só formák például a hidrokloridok, hidrogén-fuma­­rátok vagy naftalin-l,5-diszulfonátok. A találmány gombák okozta betegségek vagy fer­tőzések kezelésének módszerére is vonatkozik, ami abból áll, hogy valamely alanynak ilyen kezelés szük^ séglete szerint valamely (I) általános képletű vegyü­­let vagy ennek kemoterápiásán elfogadható savaddí­ciós sója hatásos mennyiségét adjuk be, valamint (I) általános képletű vegyületeket vagy ezek kemoterá­piásán elfogadható savaddíciós sóit kemoterápiás szerekként, különösen gombaellenes szerekként való használatra alkalmas formában. A vegyületek szokásos kemoterápiásán elfogadott hígítókkal vagy hordozókkal keverhetők, és adott esetben más segédanyagokkal is, és például szájon át tabletták vagy kapszulák formájában adhatók be. A vegyületek más módon helyileg (szokásos kenő­csök vagy krémek formájában), parenteralisan vagy intravénásán is alkalmazhatók. A hatóanyag kon­centrációja az alkalmazott vegyülettől, a kívánt keze­léstől és a készítmény formájától függően változik. Általában azonban kielégítő eredményeket kapunk helyi alkalmazásra szolgáló formák esetében 0,05-5, különösen 0,1-1 súly% koncentrációk esetében. Az ilyen készítmények is a találmány tárgyát képe­zik. A szubsztituensek előnyös jelentései a követke­zők: R, = hidrogénatom; R2 = metilcsoport; a) 4-6 szénatomos tercier alkilcsoport; b) terc-butil- vagy terc-pentil-, különösen terc­­butil-csoport; c) 3-6 szénatomos alkenilcsoport; d) allil-, különösen /1-allil-csoport; R4, R5 = hidrogénatom vagy a) 1-4 szénatomos alkilcsoport; b) 1-2 szénatomos alkil-, különösen metil-cso­­port; c) halogénatom, különösen klóratom; d ) 1-4 szénatomos hálogénezett alkilcsoport, kü­lönösen trifluor-metilcsoport; e) 2-5 szénatomos alkanoiï-, különösen acetil­­csoport; f) 1-4 szénatomos hidroxi-alkil-, különösen hid­­roxi-metil-csoport ; g) cianocsoporf, h) 1-4 szénatomos alkiltio-, például metíltio-cso­­port; i) formilcsoport; j) 2-4 szénatomos alkenil- (például vinil-) cso­port, amely adott esetben halogénatommal van szubsztituálva; k) 2-4 szénatomos alkinil-, például etinil-cso­­port; ahol R4 és R5 csoportok közül egyikük előnyösen hidrogénatomot jelent. Az allil-amin oldallánc előnyösen a benzolgyűrű­höz kapcsolódik, különösen a 4- vagy 7-helyzetben, ahol az utóbbi előnyösebb. A meglévő R4 és/vagy R5 szubsztituensek előnyösen a tienil-gyűrűn vannak, azaz 2 és/vagy 3-helyzetben. Az olyan vegyületek előnyösek, amelyekben a láncban a nítrogénatomhoz közelebb eső kettőskötés transz (E) konfigurációjú. Különösen előnyös vegyület az: (E)-N-(3-klór-7-benzo[b]tieniI-metil)-N-metil-(6,6- dimetil-2-heptén-4-inil)-amin. A következő példák szemléltetik a találmányt, ahol a leírás során a hőmérsékleti értékeket <’C-ban adjuk meg. 1. példa: N-(7 Benzo[b]tienil-metil)-N-metil-(6,6-dimetil- 2-heptén-4-inil)-amin, (E)- és(Z)-forma, (l.a, illetve l.b vegyületek): a) eljárás: 12 g l-bróm-6,6-dimetil-2-heptén-4-int adunk cseppenként 10,5 g N-(7-benzo [b] tienil-metil)-N- metil-ainin, 8,2 g kálium-karbonát és 100 ml dimetil­­formamid elegyéhez, és egy éjszakán át keverjük. A reakcióelegyet megszűrjük, és az oldószert vá­kuumban eltávolítjuk. A maradékot dietil-éterrel és telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal összerázzuk, elválasztjuk, és a szerves fázist megszá­rítjuk, rotációs bepárlón bepároljuk, és szílikagélen kromatografáljuk (eluálószer = toluol: etil-ace­­tát = 4:1). így előbb az (E) és utána a (Z) izomert kapjuk olajként. Az (E) izomer hidrokloridjának ol­vadáspontja = 148-158 °C. 2. példa: N-(3-Klór-7-benzo[b]tienil-metil)-N-metil-(6,6- dimetil-2-heptén-4-inil)-amin, (E) és (Z) forma. (2a illetve 2.b vegyületek): b) eljárás: 690 mg N-(6,6-dimetil-2-heptén-4-mil)-N-metil­­amint oldunk dimetil-formamidban és cseppenként hozzáadjuk 1,4 g 7-(bróm-metil)-3-klór-benzo[b]tio­­fén és 480 mg nátrium-karbonát 40 ml dhnetil-forma­­middal készített elegyéhez, és egy éjszakán keresztül keverjük. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, és a maradékot dietil-éter és víz elegyével összeráz­zuk. A szerves fázist telített nátrium-hidrogén-kar­bonát oldattal mossuk, szárítjuk, és bepároljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom