190837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxidok előállítására

1 190 837 2 III. táblázat folytatása A példa sorszáma 11. 12. 13. A kísérlet jele 6 7 8 Az alkénszármazék konverziója, % 53,6 27,6 46,8 Áramhasznosítás, % Alkén-származék 75,9 48,6 66,4 Epoxid 65,5 32,2 51,5 Hozam, % Epoxid 86,3 66,2 77,6 Aldehid 0 9,8 4,9 Brémáikén 13,3 24,5 17,5 14. és 15. példa Bázis jelenlétében és távollétében végzett kísérletek eredményeinek összehasonlítása A kísérleteket azonos körülmények között végez­zük, azonban az egyik esetben a közegben 0,1 mól tetrabutil-ammónium-hidroxidot is adunk. Amennyiben az oldhatóbb tetraalkil-ammónium­­sókat használjuk fel (például nátriumsók helyett), a mért epoxid-hozamok és áramhasznositási érté­kek között igen csekély az eltérés. A bázis jelenléte azonban csökkenti a cellafeszültséget, és igy ener­gia-megtakarítást eredményez. A kísérletek eredményeit a IV. táblázatban kö­zöljük. IV. táblázat A példa sorszáma 14. 15. A kísérlet jele 62 64 A bromid típusa és nBu4NBr, nBu4NBr, mennyisége, M 0,1 0,1 A bázis típusa és nBu4NOH,­mennyisége, M 0,1 A kezdeti cellafeszült­9,9 12,2 ség, V A végső cellafeszült­10,4 13,4 ség, V Víztartalom, térf.% 5 5 Oldószer DMF DMF Az alkén-származék tí­A, 1,39 A, 1,34 pusa és mennyisége, M A cella típusa szűrőprés szűrőprés Anód platinázott platinázott titán titán Katód rozsdamen­rozsdamen­tes acél tes acél Elektródfelület, cm2 200 200 Áramsűrűség, 50 50 mA/cra2 Az elektródok közötti 3 3 távolság, mm A szivattyúzás sebes- 1,8 1,8 sége, 1/perc Hőmérséklet, °C 27-31 28,5-32 Az alkén-származék 45,7 46,2 konverziója, % ÍV. táblázat folytatása A példa sorszáma 14. 15. A kísérlet jele 62 64 Áramhasznosítás, % Alkénszármazék 28,3 27,6 Epoxid 24,8 23,5 Hozam, % Epoxid 87,4 86,8 Aldehid 5,9 7,9 Brém­áikén 6,6 5.3 „ 16. példa 1 liter űrtartalmú lombikba 200 g (0,75 mól) 2,4-diklór-4'-fluor-l,l-difenil-etánt, 20 g nátrium­­bromidot, 50 ml 0,880 g/cm3 sűrűségű vizes ammó­niát (víztartalom: 32,5 ml) és 50 ml vizet mérünk 35 be. Az elegy térfogatát dimetil-formamiddal 1 liter­re egészítjük ki, és az elegyet az alkénszármazék teljes mértékű feloldódásáig keverjük. A kapott oldat 0,485 mól nátrium-bromidot, 0,75 mól alkénszármazékot és 8,25 térf.% vizet tar- 40 talmaz. Az oldatot a korábban ismertetett Eberson-cellá­­hoz csatlakoztatott tartályba töltjük, és 8 liter/perc sebességgel szivattyúzzuk keresztül a cellán (előze­tes méréseink szerint az adott cella 8 liter/perc fo- 45 lyadékáramlási sebesség fenntartásakor működik optimálisan). A keringés stabilizálódása után be­kapcsoljuk az áramforrást, és 5 V kezdeti feszültsé­gen. 40 A erőáségű áramot vezetünk a cellába. A cellafeszültség a reakció végén 10 V-ra nő. A ke- 50 ringó oldatot hűtőn vezetjük keresztül, és így az oldat hőmérsékletét a teljes reakció során 23 °C és 28 °C közötti értéken tartjuk. A reakció során az elegyből időről időre mintát veszünk, és gáz/folyadék kromatográfiával vizsgál- 55 juk a kiindulási alkén és a képződött termékek koncentrációját. 270 pérces elektrolízis után az al­kén 99%-a átalakult. Az áramhasznosítás (a cellán átvezetett teljes árammennyiségre vonatkoztatva) 22,3% (alkénszármazék). 60 Az epoxid hozamát és minőségét úgy határozzuk meg, hogy az oldatot triazollal reagáltatjuk. A ter­cier alkohol-típusú fungicid vegyületet a kiindulási alkénre vonatkoztatva 60%-os hozammal kapjuk. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom