190823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9-bróm-prosztaglandin-származékok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 190 823 2 O II Egy további lehetőség a —C—NHR3 általános képletű amidcsoportnak - ahol R3 jelentése valami­lyen sav maradéka - R, helyére történő bevitelére abból áll, hogy valamely (I) általános képletü 1- karbonsavat (R2 = H), melyben a szabad hidroxil­­csoportok adott esetben átmenetileg védett formá­ban vannak, valamilyen (III) általános képletü ve­­gyülettel, ahol R3 jelentése a fentiekben megadott, reagáltatunk. Az (I) általános képletű vegyület (R2 = H) és a (III) általános képletű izocianát közötti reakciót adott esetben egy tercier amin, mint például trietil­­amin vagy piridin hozzátétele mellett folytatjuk le. A reakciót véghezvihetjük oldószer nélkül is, vagy pedig valamilyen inert oldószert, előnyösen aceto­­nitrilt, tetrahidrofuránt, acetont, dimetil-acetami­­dot, metilén-dikloridot, dietil-étert vagy toluolt használunk és — 80 °C-tól + 100°C-ig terjedő hő­mérsékleten, előnyösen 0-30 °C-on dolgozunk. Amennyiben a kiindulási vegyület a prosztán­­részben hidroxilcsoportokat tartalmaz, úgy ezek a hidroxilcsoportok is reakcióba léphetnek. Ezért, ha olyan végtermékeket kívánunk előállítani, melyek a prosztán-részben szabad hidroxilcsoportokat tar­talmaznak, úgy célszerűen olyan kiindulási vegyü­­leteket alkalmazunk, melyekben a szóbanforgó csoportok előnyösen valamilyen könnyen lehasít­ható étercsoporttal vagy acilcsoporttal átmenetileg védve vannak. A (II) általános képletü kiindulási vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (IV) általános O II képletü ketont, ahol R, valamely—C — OR2 vagy O II —C—NHR3 általános képletű csoportot jelent, A, B, D, E és Rs jelentése az előbbiekben már meg­adott és a W-ben levő, illetve az R4 szabad hidroxil­­csoport védett alakban van, nátrium-bór-hidriddel, lítium-tisz(terc-butoxi)-alumínium-hidriddel és ha­sonlókkal redukálunk és ezt követően adott eset­ben az epimer 9a- és a 9ß-konfiguräciojü (II) általá­nos hidroxivegyületeket szétválasztjuk. Az új 9-bróm-prosztaglandinok az egyéb PGE- származékokhoz képest nagyobb stabilitásukkal tűnnek ki. Az (I) általános képletü új 9-bróm-prosztánszár­­mazékok értékes gyógyszerek, mivel ugyanolyan hatásspektrummal rendelkeznek, mint a megfelelő természetes prosztaglandinok, de a hatásuk lénye­gesen jobb az utóbbiaknál, amennyiben ez a hatás specifikusabb és mindenekelőtt hosszabb időtarta­mú. Az új prosztaglandin-analógok erős luteolitikus hatással rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy luteolízis kiváltására lényegesen kisebb dózisokra van szük­ség a megfelelő természetes prosztaglandinokhoz képest. Abortusz előidézéséhez is jelentősen kisebb mennyiségű új prosztaglandin-analógot kell hasz­nálni a természetes prosztaglandinokhoz képest, különösen orális vagy intravaginális alkalmazási mód esetén. Narkotizált patkányokon és izolált patkánymé­­hen az izotonikus méhösszehúzódások regisztrálá­sa arra mutat, hogy a jelen találmány szerinti ve­­gyületek jelentős mértékben hatásosabbak, mint a természetes prosztaglandinok és hatásuk időtarta­ma is hosszabb, mint a természetes prosztaglandi­­noké. Az új prosztaglandinszármazékok képesek egy­szeri enterális vagy parenterális alkalmazás esetén menstruáció előidézésére vagy terhesség megszakí­tására. Alkalmasak továbbá nőstény emlősállatok, így például nyulak, szarvasmarhák, lovak és serté­sek stb. nemi ciklusának szinkronizálására. A talál­mány szerinti prosztaglandinszármazékok méh­nyaktágításra is alkalmasak, akár diagnosztikai akár terápiás beavatkozás előkészítése céljából. A találmány szerinti antifertilis hatású vegyüle­­tek kiváló szövetspecifitását sima izomzattal ren­delkező egyéb szerveken, így például tengerimalac csipőbelén vagy nyúl izolált légcsövén is ki lehet mutatni, amikoris lényegesen kisebb stimulálást le­het megfigyelni, mint amilyeneket a természetes prosztaglandinok okoznak. A találmány szerinti vegyületek, így a hörgők görcsét oldó hatással is rendelkeznek és az orrnyálkahártya duzzadt álla­potának mérséklésére is alkalmasak. A találmány szerinti vegyületek gátolják a gyo­morsav szekrécióját, sejtvédő és fekélygyógyító ha­tással rendelkeznek, ennélfogva a nem-szteroid gyulladásgátlók (prosztaglandin-szintézis inhibito­rok) által okozott nem kívánt mellékhatások ellen is hatásosak. Ezenkívül sejtvédő hatásúak mind a máj, mind a nyálkahártya vonatkozásában. Összehasonlító farmakológiai vizsgálatok A találmányunk szerinti vegyületek és a PGE2 citoprotektív hatását vizsgáltuk patkányokban az indometacinnal előidézett gyomornyálkahártya károsodásoknál. A megítélés alapját az eróziók száma és hossza képezte. A sejtvédő-hatást a gyomornyálkahártya erózióknak a vizsgálandó vegyület orális adagolása után bekövetkezett %-os csökkenéséből - összeha­sonlítva a kontrollállatok eróziójával - állapítottuk meg. Az indometacint 20mg/kg adagokban ada­goltuk intraperitoneálisan. Táblázat A vizsgált Relatív vegyület citoprotektív hatás patkányokon 16. példa vegyülete ( 13E)-(9R, 1 ÍR, 15R)-9-bróm-11,15-dihidroxi-16-fenoxi-17,18,19,20-tetranor-13-prosztén­sav 1000 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom