190702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(fenil-szulfonil)-N'-pirimidinil- és triazinil-karbamid-származékokat hatóanyagként tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

n 190702 fi N-(2-/difluor-metoxi/-fenil-szulfonil)-N’­-(4-/difluor-metoxi/-6~metil-pirimidin-2-il)­-karbamid. Az (I) általános képletű vegyületeket va­lamely inert, szerves oldószerben állítjuk elő. Az egyik eljárás szerint az (I) általános kép­letű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy (II) általános képletű fenil-szulfonamidot - a képletben A, Ri, R2, X és m a fent megadott- bázis jelenlétében egy (III) általános kép­letű N-pirimidinil- vagy -triazinil-karbamáttal- a képletben E, Ra, R< és Z a fent megadott jelentésű és R11 hidrogén- vagy halogén­atom, nitro- vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport- reagáltatunk. Egy másik eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületeket úgy nyerjük, hogy (IV) általános képletű fenil-szulfonil-izocianátot vagy -izotiocianátot - a képletben A, Rí, Rí, m, X és Z a fent megadott - adott esetben bázis jelenlétében (V) általános képletű amin­­nal - a képletben E, R3 és R< a fent meg­adott - reagáltatunk. Az (I) általános képletű karbamid-szárma­­zékokat kívánt esetben aminokkal, alkálifém­vagy alkálifőldfém-hidroxidokkal vagy kva­­terner ammónium-bázisokkal addíciós sókká alakíthatjuk át. Ez például egyenértéknyi mennyiségű bázissal végzett reakcióval, majd az oldószer lepárlásával végzehetó. A (II) és (IV) általános képletű fenil­­szulfonamidok a 44 807. számú közzétett eu­rópai szabadalmi bejelentésből ismertek. A (III) éB (V) általános képletű kiindulási anyagok részben ismertek. A (III) általános képletű új vegyületek önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő a megfelelő (V) általános képletű vegyületekből. Az (V) általános képletű új fluor-alkoxi­­-amino-piridin- és -triazin-származékokat és előállításukat, valamint az előállításukhoz szükséges (III) és (VI) általános képletű ve­gyületeket a 3527/82-8. számú svájci szaba­dalmi bejelentés ismerteti. Az (I) általános képletű vegyületek előál­lításánál a reakciókat előnyösen aprotikus, inert, szerves oldószerekben végezzük, pél­dául metilén-kloridban, tetrahidrofuránban, acetonitrilben, dioxánban vagy toluolban. Bá­zisként vagy szerves bázisokat, például ami­­nokat, például trietil-amint, kinuklidint, ki­­nolint, piridint stb., vagy szervetlen báziso­kat, például hidrideket, például nátrium­vagy kalcium-hidridet, hidroxidokat, például nátrium- és kálium-hidroxidot, karbonátokat, például nátrium- és kálium-karbonátot vagy hidrogén-karbonátokat, például kálium- és nátrium-hidrogén-karbonátot, alkalmazunk. A reakciók hőmérséklete -20 és +120 °C között van. A reakciók általában enyhén exo­­termek és szobahőmérsékleten végezhetők. A reakcióidő csökkentésére vagy a reakció be­indítására, célszerűen rövid ideig, a reakció­­elegyet forráspontjáig melegítjük. A reakció termékei az oldószer bepárlásá­­val és/vagy teljes lepárlásával választhatók el és átkristályosítással vagy a szilárd mara­dék valamely gyengén oldó oldószerben tör­ténő eldörzsőlésével, például éterben, aromás szénhidrogénekben vagy klórozott szénhidro­génekben, tisztíthatok. Az (I) általános képletű vegyületek stabi­lak, ezért kezelésük és tárolásuk nem jelent problémát. Kis hatóanyag-mennyiségnek megfelelő koncentrációban alkalmazva a találmány sze­rinti, (I) általános képletű vegyületeket tar­talmazó készítmények jó szelektív növekedést gátló és szelektív herbicid hatásokat mutat­nak, amely alkalmassá teszi azokat megfelelő haszonnövény ültetvényeken, elsősorban kö­les, gyapot, szója, kukorica és rizs földeken történő alkalmazására. Egyidejűleg mór ilyen konoentórációban is károsítják a gyomnövé­nyeket, amely eddig csak a totális herbici­­dekkel volt lehetséges. Az ilyen típusú hatóanyagok ilyen jellegű hatása nem általános. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai, transzlokálhatók azaz a növény felveszi azokat és más helyre szállítja, ahol aztán a hatást kifejtik. Ily mó­don lehetővé vált például széleslevelű gyo­mok felületi kezelésével a növényeket egé­szen gyökerükig károsítani. Az új, (I) általá­nos képletű vegyületeket tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmé­nyek az eddig ismert herbicidekkel és nö­­vénynövekedést szabályozó készítményekkel ellentétben már igen kiB dózisok esetén is hatékonyak. Az (I) általános képletű vegyületeket ha­tóanyagként tartalmazó készítmények ezenkí­vül erős növényi növekedést szabályozó ha­tással rendelkeznek, ez a hatás a haszonnö­vények terméshozam-növekedésében jelentke­zik. Ezenkívül számos (I) általános képletű vegyületet tartalmazó készítmény koncentrá­ciótól függő növényi növekedést gátló hatás­sal rendelkezik. E készítmények mind az egyszikű, mind a kétszikű növények növeke­dését gátolják. így például e készítmények a trópusi te­rületen talajborítóként ültetett hüvelyesek növekedését szelektív módon gátolják, így a talaj eróziója a kultúrnövények közt ugyan gátolt, azonban a talajt borító hüvelyesek a kultúrnövényekre nézve nem jelentenek gát­lást. A vegetatív növekedés gátlása lehetővé teszi, hogy különböző kutúrnövényeket sű­rűbben vessenek, ezáltal a talaj jobban ki­használható. A növényi növekedést gátló szerekkel el­érhető terméshozam-növekedés egy másik formája, amikor a tápanyagok nagyobb része használódik fel a virág- és gyümőlcsképzés­­nél a vegetatív növekedés egyidejű vissza­szorulása mellett. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom