190702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(fenil-szulfonil)-N'-pirimidinil- és triazinil-karbamid-származékokat hatóanyagként tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

I 190702 8 A találmány szerinti készítmények fel­használhatók a vermelt, illetve tárolt burgo­nya csírázásának gátlására is. A burgonya téli tárolása során sűrű csírázás jelenik meg, mely puhulást, súly veszteséget és egyéb ká­rokat okoz. A találmány szerinti készítményeket na­gyobb mennyiségben használva valamennyi vizsgált vegyület növekedése oly mértékben gátlódott, hogy a növények elpusztulnak. A találmány tárgya tehát olyan herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmény, amely valamely (I) általános képletű, új ható­anyagot tartalmaz. Ezek a készítmények az (I) általános képletű vegyületet az ilyen jellegű készítmé­nyek előállítására általánosan használt segéd­anyagokkal együtt tartalmazzák, és például emulzió-koncentrátumként, közvetlenül per­metezhető vagy hígítható oldatként, híg emulzióként, szóróporként, oltható porként, porozószerként, granulátumként vagy polimer anyagokba kapszulázva formálhatók. A ké­szítmények alkalmazása történhet például permetezéssel, kődképzéssel, porzással vagy öntözéssel. A készítményeket, azaz az (I) általános képletű hatóanyagot és adott esetben egy vagy több, szilárd vagy folyékony adalék­anyagot tartalmazó szert önmagukban ismert módon állíthatjuk elő, például a hatóanyag hordozóanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív szerekkel (tenzidekkel) való ala­pos elkeverésével. Alkalmas oldószerek például az aromás szénhidrogének, különösen a 8-12 szénatom­számú szénhidrogének, például xilol-elegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsav-észte­­rek, például a dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinek, alkoholok és glikolok, vala­mint ezek éterei és észterei, például az eta­­nol, etilén-glikol, etilén-glikol-monometil­­vagy -etil-éter, ketonok, például a ciklohexa­­non, erősen poláros oldószerek, például a ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, például az N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szul­­foxid vagy dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, pél­dául epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj. Szilárd hordozóanyagok, például szórópo­rok vagy diszpergálható porok előállítására általában a természetes kőzetlisztek, például a kalcid, talkum, kaolin, montmorillonit, vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására nagydiszperzitású kovasavat vagy nagydisz­­perzitású nedvszívó polimerizátumokat is adagolhatunk. Adszorptív granulátum-hordo­zók például a porózus típusok, például a habkő, téglapor, szepiolit vagy bentonit, nemBZorptív hordozóanyag például a kálóit vagy homok. Ezenkívül alkalmazható még számos szervetlen vagy szerves természetű, előre granulált anyag, például főleg a dolomit vagy őrölt növényi részek is. Felületaktív szerként a formálandó (I) ál­talános képletű hatóanyag természetétől füg­gően a neinionos kation- ós/vagy anionaktiv tenzidek jönnek számításba, amelyek jó emul­­geáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonsá­gokkal rendelkeznek. Tenzidek alatt a tenzi­dek elegyei is értendők. Alkalmas anionos tenzidek például az úgynevezett vízoldható szappanok vagy víz­oldható, szintetikus, felületaktív vegyületek. Szappanok a hosszú láncú zsírsavak ( 10— 22 szénatomszámú) alkálifém-, alkáliföldfém­­vagy adott esetben szubsztituált ammónium­­sói, például az olaj- vagy sztearinsav nátri­um- vagy kéliumsói, vagy természetes zsír­­sav-elegyek, például a kókusz- vagy fagy­­gyúolaj megfelelő sói. Ide tartoznak a zsír­­sav-metil-taurin-sók is. Általánosabban alkalmazottak azonban az úgynevezett szintetikus tenzidek, főleg a zsírszulfonátok, zsírszulfátok, szulfonát­­benziinidazol-származékok vagy alkil-aril­­szulfonétok. A zsírszulfonátok vagy -szulfátok általá­ban alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsóként állnak, és 8-22 szénatoinos alkilcsoportot tartalmaz­nak, ahol az alkilcsoport egy acilgyök alkil­­részét is jelentheti, ilyen például a lignin­­szulfonsav nátrium- vagy kalciumsója, a do­­decil-kénsav-észter nátrium- vagy kalcium­sója, vagy valamely természetes zsírsavakból előállított zBÍralkohol-szulfát-elegy megfelelő sói. Ide tartoznak a zsíralkohol-etilén-oxid­­adduktok, kénsav és szulfonsav észtereinek sói is A szulfonát-benzimidazol-származékok előnyösen két szulfonsavcsoport és egy 8-22 szénatomos zsírsavgyököt tartalmaznak. Alkil­­aril-szulfonátok például a dodecil-benzol­­szulfonsav, a dibutil-naftalinszulfonsav vagy egy naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzá­ciós termék nátrium-, kalcium- vagy trieta­­nol-amin-sói. Alkalmasak ezenkívül bizonyos foszfátok, például egy p-nonil-fenol-(4-14 etilén-oxid)­­addukt, foszforsav-észter-sói is. Nemionos tenzidek elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telített vagy telí­tetlen zsírsavak és alkil-fenolok poliglikol­­éter-származékai, melyek 3-30 glikol-éter­­csoportot és 8-20 szénatomot tartalmaznak az alifás részben és 6-18 szénatomot az alkil-fe­nolok alkilrészében. További, megfelelő nemionos tenzidek a vízoldható, 20-250 etilénglikol-éter-csoportot és 10-100 propilénglikol-éter-csoportot tar­talmazó poli(propilén-glikol)-, etilén-diamino­­poli(propilén-glikol)- és alkil-poli(propilón­­glikol)-poli(etilén-oxid)-adduktok, melyek az alkilláncban 1-10 szénatomot tartalmaznak. Ezen vegyületek általában 1 propilénglikoi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom