190674. lajstromszámú szabadalom • Stabil, vizes polimerdiszperziók, eljárás előállításukra és ilyen diszperziókat tartalmazó készítmények
18 190674 19 A. Ciano-etil-kukoricakeményí tő-származékok készítése 10 liter kukoricakeményitó-szuszpenzióhoz (40,8 t% száraz keményítő súlyban) hozzáadunk 10 LX vízmentes nátrium-szulfátot (a száraz keményítőre számítva %-ban) és 590 ml maró hatású oldatot (1,65 egyenértéknyi marónátron/liter nátrium-hidroxid- és nátrium-klorid-oldat, amelynek a sűrűsége 27 Be0 20 °C-on mérve). A szuszpenzió lúgossága (30 ml szuszpenzió semlegesítéséhez szükséges 0,1 n HC1 ml-ben) 24,0. Ezután 6,6 literes edényekbe beviszűnk 1597 ml szuszpenziót (amely 728 g száraz keményítőnek felel meg keverőedényenként). Az edényeket, amelyek keverővei és a reagensek bevitelére alkalmas részekkel vannak ellátva, vízfürdőre tesszük, amely 45 °C-os (fülké- 5 ben). Mindegyik edénybe az alábbi táblázatban megadott akril-nitril-mennyiségeket visszük be. Az elegyek pH-ját 16 órás reakcióidő után 6,3-ra állítjuk be, utána szűrjük és kétszer mossuk, majd 82 °C-on szárítjuk. 10 Mindegyik mintának meghatározzuk a nitrogénért ékét Kjeldahl-féle módszerrel és a nitrogénértékből kiszámítjuk a ciuno-etil-csoportok helyettesitési fokát (a nitrogénérték 0,04%-nál kevesebb). 15 A-l A-2 A-3 A-4 A-5 A-6 használt akril-nitril (t% a szá-1.0 2.5 3.0 3.5 4.0 6.0 ráz keményítőre számítva) nitrogénanalízis (N%) 0.259 0.585 0.674 0.709 0.844 1.324 számított helyettesítési fok 0.030 0.069 0.080 0.084 0.101 0.161 A ciano-etil-kukoricakeményító-származékokat enzimmel hidrolizáljuk és ojtásos polimerizálásnak vetjük alá, majd a keletkező termékek viszkozitásának a stabilitását meghatározzuk. B. Acetil-kukoricakeményító-származékok készítése C. B. Smith és J. V. Tuschhoff módszerét használjuk különböző helyettesítési fokú kukoricakeményítő-acetét-származékok előállítására, amelyhez vinil-acetátot alkalmazunk vizes közegben, ahogy a 3 081 296. számú amerikai szabadalomban leírják. Szárított, porított kukoricakeményítőt (4369 g szárazanyag) keverés közben annyi vízhez adunk, hogy 9 000 ml 23,0 Be°-os keményítő-szuszpenziót kapjunk (40,8 t% szárazanyag). Az elegy pH-ját 7,0-re állitjuk be 45 25 és 1600 ml szuszpenziót teszünk hat darab 6,6 itérés keverőedénybe (megfelel 728 g keményítő szárazanyagnak edényenként). Az edényeket, amelyeket keverővei és anyaghozzávesető részekkel látunk el, állandó hőmér- 30 séklt tű vízfürdőbe visszük. Ezt kővetően 27 °C-os fürdóhőraérséklet mellett előbb a megfelelő mennyiségű nátrium-karbonátot, majd a megfelelő mennyiségű vinil-acetátot (amelyet az alábbi táblázatban adunk meg) 35 adagoljuk. Minden egyes szuszpenzió pH-ját 6,4-re állítjuk be híg hidrogén-klorid-olduttal 45 perces reakcióidő után. Az egyes edényekben lévő szuszpenziókat szűrjük, a szűrőpapíron fennmaradt anyagot kétszer mos- 40 suk vízzel és mesterséges huzatban körülbelül 82 °C-on szárítjuk. Az acetil-tartalmat szabványos módszerekkel meghatározzuk és így megkapjuk az acetil-helyettesílési fokot mindegyik termékre. B-l B-2 B-3 B-4 B-5 B-6 használt nátrium-karbonátmennyiség (%, a száraz ke-0.63 1.44 1.92-2.64 3.33 4.29 ményítőre számítva) adagolt vinil-acetát mennyiség {%, a száraz 2.10 4.80 6.40 8.80 11.11 14.3 keményítőre számítva) számított helyettesitési fok 0.032 0.068 0.103 0.127 0.152 0.192 A keményító-acetát-származékokat enzimmel hidrolizáljuk és ojtásos polimerizációnak vetjük alá, majd a keletkező termékek viszkozitásának a stabilitását meghatározzuk. C. Dielil-amino-etil-kukoricakeményitó-származékok készítése Négy darab 6,6 literes edénybe, amelyek mindegyike keverővei van felszerelve és 60 amelyeket vízfürdőn helyezünk el, beviszünk '500-1500 ml keményítő-szuszpenziót, amelyek mindegyike 728 g porított kukoricakeményítót tartalmaz. Mindegyik szuszpenzióhoz hozzáadunk 158 g nátrium-szulfátot, megfelelő 65 mennyiségű dietil-amino-etil-kloridot (amely-11
