190641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás potencirozott szulfonamidok vizes oldatainak és ezek szárazmaradékának előállítására

5 190641 6 2.4- diamino-5-(3,5-dimetoxi-4-dimetilamino­­benzil)-pirimidin; 2.4- diamino-5-(3,4-dimeloxi-benzil)-pirimidin (Diaveridinl: 2.4- diamino-5-(p-klór-fenil)-6-etil-pirimidin (Pyrimethamin) és 2.4- diamino-5-(2-metil-4,5-dimetoxi-benzil)-pi­­rimidin. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állításához (II) általános képletű aldehidként előnyösen kis szénatomszámú alifás aldehide­ket - különösen formaldehidet - alkalmazha­tunk. (II) általános képletű aldehidként to­vábbá glikolaldehid és glicerinaldehid hasz­nálható. Az általános képletű vegyületeknek a szulfonamid és a (II) általános képletű alde­hid reakciójával történő előállítását célsze­rűen oly módon végezhetjük el, hogy a szul­­fonamidot sav hozzáadása mellett vízben old­juk és a kapott, adott esetben átszűrt olda­tot az aldehid vizes oldatával elegyítjük. A kiváló (I) általános képletű vegyületet pl. szűréssel izolálhatjuk. Savként célszerűen ásványi savakat (pl. sósavat) alkalmazhatunk. A sav-koncentráció nincs szűk határok közé korlátozva és általában 0,1-2 n oldatokat (különösen 1 n oldatokat) alkalmazhatunk. A reakciót a reakciópartnerek célszerűen szo­bahőmérsékleten történő elegyítésével hajt­hatjuk végre. A találmányunk tárgyát képező eljárás különösen előnyös foganatosílási módja sze­rint az alábbi kombinációkat állítjuk elő: Trimethoprim és Sulfamethoxazolból, Sulfadia­­zinból, Sulfadoxinból és Sulfametrolból le­származtatható (I) általános képletű vegyüle­­tek kombinációja; Tetroxoprim és Sulfadiazin-vegyületekből le­szár máz latható (I) általános képletű vegyü­­letek kombinációja; Pyrimethamin és Sulfadoxin-vegyületekből le­származtatható (I) általános képletű vegyüle­­tek kombinációja. A vizes oldatok találmányunk szerinti e­­lőállítását a komponensek összekeverésével és melegítéssel (célszerűen kb 80 °C-ig) vé­gezhetjük el. A találmányunk tárgyát képező eljárás másik foganatosílási módja szerint az (I) ál­talános képletű vegyületet és a polencírozó szert inert, aprotikus szerves oldószerben (pl.dioxánban) oldjuk, előnyösen melegítés közben (pl. 80 °C-ig terjedő hőmérsékleten), majd az oldószert eltávolítjuk (pl. ledesztil­láljuk). Az ily módon kapott oldószermentes maradékot a jelenlevő szulfonamiddal ekvi­valens mennyiségű bázis hozzáadása közben vízben oldhatjuk. A találmányunk szerinti eljárással előál­lítható oldatokban a szulfonamid illetve az (I) általános képletű vegyület mennyisége a szulfonamid-potencírozó szer kombináció gyó­gyászati hatékonyságától függ. A kereske­delmi forgalomban levő kombinációkban a szulfonamid-potencírozó szer mólarány 2 1:1; a kereskedelmi forgalomban levő Sulfamet­hoxazol: Trimethoprim kombináció esetében a mólarány kb. 5,7:1 (ez 5:1 súlyaránynak felel meg). A fenti kombinációkat tartalmazó olda­tok előállításához 1 mól potencirozó szerre célszerűen 2 0,5 mól, előnyösen 1,5-2,5 mól (I) általános képletű vegyületet alkalmazha­tunk. Az oldathoz kívánt esetben további mennyiségű szulfonamidol adhatunk; ezt a szulfonamidot valamely sója formájában alkal­mazhatjuk vagy az oldathoz a hozzáadott további szulfonamiddal ekvivalens mennyisé­gű bázist adhatunk. A sóképzéshez bázisként különösen alkálifém-hidroxidok (pl. nátrium­vagy kálium-hidroxid) vagy gyógyászatilag alkalmas szerves bázisok (pl. N-melil-gluka­­min) vagy bázikus aminosavak (pl. lizin, ar­­ginin vagy ornitin) alkalmazhatók. Az ily módon előállított oldatok koncent­rációja (azaz oldott anyagtartalma) 40 súly% vagy ennél nagyobb lehel; előnyösen 10- -20 %—os oldatokat állíthatunk elő. Bizonyos szulfonamid-potencírozó szer kombinációk előállítása esetén az oldathoz célszerűen to­vábbi megfelelő vízzel-elegyedő szerves oldó­szert (pl. glukofurol vagy polietilénglikol 400) adhatunk. Az oldatokat önmagukban ismert galeni­­kus módszerekkel hozhatjuk száraz állapotra (pl. fagyasztva- vagy porlasztvaszárítás út­ján). Az ily módon előállított száraz készít­mények - melyek ugyancsak találmányunk tárgyát képezik - adott esetben előzetes ste­­rilezés után víz hozzáadásával ismét oldatok­ká (pl. injekciós oldatokká) alakíthatók. Az oldatokat továbbá a gyógyszergyár­tás parenterális készítmények előállítására ismert módszereivel sterilezhetjük (pl. hőbe­­halással történő sterilozéssel vagy steril szűréssel). Az (I) általános képletű vegyületek fel­használási területe nem korlátozódik injekci­ós oldatok előállítására; e vegyületek szulfo­­nainid-potencirozó szer kombinációk oldott formában történő felhasználásán alapuló más célokra is alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületekból és szulfonamid-potencirozó szerekből elő­állított készítmények in vitro és in vivo an­­tibakteriális aktivitása megegyezik a megfele­lő szulfonamid-potencirozó szer kombinációk hatásával, így azonos indikációs területen al­kalmazhatók. A találmányunk szerinti eljárás előnye, hogy arilibakteriális hatású szulfonamid-po­­tencirozószer-kombinációk fiziológiai szem­pontból káros oldószert nem tartalmazó inji­­ciálható oldatainak előállítását teszi lehetővé. Az ismert módszerek szerint ilyen injekciós oldatok csupán szerves oldószerek felhasz­nálásával készíthetők. Ezek a fiziológiai szempontból alkalmatlan leslidegen oldósze­rek az érfalak ingerlését és izgatását, trom­bózist és allergiás reakciókat eredményez-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom