190582. lajstromszámú szabadalom • N,N-diszubsztituált azol-karboxamid származékait tartalmazó mezőgazdaságban és kertészetben használatos fungicid és nematocid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

3 190582 4 A találmány tárgya N,N-diszubsztituált azol-karboxamid új származékát tartalmazó mezőgazdaságban és kerti kultúrákban egy­aránt alkalmazható nematocid és fungicid ké­szítmény valamint eljárás a hatóanyag előállí­tására. A találmány szerinti N,N-szubsztituált azol-karboxamid új származékait az (I) álta­lános képlettel jellemezhetjük - ahol a kép­letben Rí jelentése hidrogénatom, metil-, etil- vagy propilcsoport; Rí jelentése 1-6 szénatomos alkil­csoport; R3 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; A jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; X és Y jelentése külön-külön CH-cso­port vagy nitrogénatom, azzal a feltétellel, ha X jelentése nitrogénatom, akkor Y jelenté­se nitrogénatom vagy CH-cso­­port és ha X jelentése CH­­-csoport, akkor Y jelentése nitrogénatom és Z jelentése oxigén- vagy kén­atom, azzal a feltétellel, hogy ha Z jelentése kénatom, akkor A jelentése kizárólag hidro­génatom Mindezideig azonban mezőgazdasági és kertészeti kultúrák betegségektől való meg­védésére gombaölöszerként szerves klór-ve­­gyúleteket, szerves kénvegyületeket, vala­mint gázhalmazállapotú vegyületeket ismertek és használtak. A szerves klórvegyületeknek azonban az a hátrányuk, hogy fitotoxikusak a gabona növényekre és gyakran visszama­radnak a növényi részekben és a talajokban az alkalmazott nagy koncentrációk miatt, mi­vel alacsonyabb koncentrációk esetén a hatá­sosság csekély. A szerves kénvegyületek hátránya, hogy gyakran fitotoxikus hatással rendelkeznek a gabona növényekre és köz­vetlen érintkezés esetén a kezelő személyen bárgyulladást okozhatnak. Továbbá a gázhal­mazállapotú vegyületeknek az a hátránya, hogy irritáló és kellemetlen szaguk van. Nematocidként az úgynevezett füstölő anya­gok alkalmazhatók. Azonban a füstölő anya­goknak az a hátrányuk, hogy gyakran fito­toxikus hatásúak a gabona növényekkel szemben és irritáló vagy kellemetlen szagú­­ak, valamint nem alkalmazhatók közvetlenül a nó\ényeken. Azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletú új vegyületek rendkívül hutékonyan alkalmazhatók gabona betegségek, nemutódák ellen, így például a fuzériumos fonnyadás, lisztharmat, varasodés, szürke penész, rizs leperzselödés, rizs hüvely bámulás, barnu pettyes rizsbetegség, Verticillium fonnyadás, sárgulás, elrothadás, citrusfélék tárolási betegsége, magok betegsége, fehér rizs nematódák, krizanténum levélnematód, gyö­kércsomó nematódák, nematód károsodás, ciszta nematódák, fenyőfa nematódák ellen, anélkül, hogy a mindezideig ismeri és al­kalmazott fungicidek, baktericidek és nenm­­tocidek hátrányos sajátságaival rendelkez­nének és ezen kívül egészen váratlanul na­gyon hatékonyak a gabona növények beteg­ségeivel szemben, így például a lisztharmat, szürke penész, varasodás stb. szemben, azon a talajon alkalmazva, ahol a gabona növény növekszik anélkül, hogy káros hatással, pél­dául fitotoxikus hatással rendelkeznének a gabona növényekre, ilyen módon a feltalálók teljesítették a jelen találmány célkitűzését. Bér bizonyos azol-karboxamid-származé­­kok fungicidként való alkalmazása már isme­retes, például az 50-31047. számú (1975) és az 53-130668. számú (1978) közzétett japán szabadalmi leírásokban ismertetnek ilyen al­kalmazást, ezek a vegyületek lisztharmat és más fertőzések ellen a növény levélzetére felvíve hatásosak ugyan, de a hatóanyagok­ból vízzel készült készítménnyel a termőföld talaját kezelve az ismert azol-karboxamid származékok nem bizonyulnak hatásosnak. Ezeknek a származékoknak ugyanis gyenge a szisztemetikus hatásuk, azaz a termesztett növény gyökerén ét felszívódva gyenge be­hatolásuk és transzlokációjuk folytán kevés­sé hatnak. A találmány szerint előállított vegyü­letek viszont, az ismertektől eltérően mind a termesztett növény levélzetére, mind vizes oldat formájában a talajára juttatva nagy­mértékű betegség-ellenes hatást fejtenek ki. Például az uborka lisztharmat fertőzésének leküzdésére, amely a növénynek a talaj fe­letti, levegőn lévő részeit támadja meg, sike­resen használjuk a találmány szerint előállí­tott vizes készítményeket a talaj átitatására. Ugyancsak hatásosak a találmány szerint elő­állított vizes készítmények a talaj átitatáséra felhasználva a Verticillium okozta fonnyadás és a talajból eredő fertőzések ellen. A találmány szerint előállított vegyüle­teknek ugyanis az egyik jellemző tulajdonsá­ga az, hogy a gyökerén át a teljes növényre szisztemikus hatást fejtenek ki. A találmány szerinti vegyületeket az (a) vagy i.b) eljárás szerint a következőképpen állítjuk elő. Az (a) eljárásváltozat szerint a (II) általános képletú karbamoil-halogenideket reagáltatjuk a (III) általános képletü ve­­gyületekkel, előnyösen inert oldószerben 50- 150 °C közötti hőmérséklet-tartományban, 10 perc, illetve néhány órás időtartam alatt. A (II) és (III) általános képletekben Ri, R2, R3, A, X, és Y jelentése a fenti és Hal jelentése balogé natom. A reakció során fejlődő hidrogén-halo­­genidet megkötik tercier aminek, igy például trietil-amin vagy piridin vagy feleslegben lévő (III) általános képletü azol vegyületek segítségével. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom