190571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetőkbe, különösen egyhéjú lapos meleg tetőkbe bejutó ill. ott kialakuló nedvesség mértékének és eloszlásának meghatározására, valamint a nedvesedés megszüntetésére
6 190571 7 Vi V* Ti T2 ahol Vi a levegő térfogata Ti hőmérsékleten, V2 a levegő térfogata T2 hőmérsékleten. Ha a T2 hőmérséklet nagyobb, mint Ti akkor T2 V2 = ----- Vi -el Ti V2 nagysága a hőmérsékletváltozáson kívül Vi-től is függ, ami azt jelenti, hogy a térfogatváltozás értéke aV = V2 - Vi = Vi(—------1) Ti annál nagyobb minél nagyobb Vi. Ez a páraelszállitás szempontjából azért jelentős, mert minél nagyobb a felmelegedés annál több közel 100%-os relatív páratartalmú levegő távozik a külső térbe, és annál nagyobb a lehűlés során a külső térből beszívott jóval kisebb páratartalmú levegő, ami azzal egyenértékű, hogy a .hőpumpa" a tető automatikus lélegzését teszi lehetővé, automatikusan szállítva ezzel a levegőt és vele együtt a tetőben felhalmozott párát is. Állításainkat számszerűen is igazoljuk. Példaként egy napra elvégzett számítást mutatunk be. Ezt a számítást az év minden napjára el kell végezni és az eredményeket összegezni kell. Legyen a tető hőszigetelés átlaghőmérsékletének a változása 20 °C. Ez az adat kiszámítható egyrészt a sugárzást és léghőmérsékleteket megadó Magyarország Éghajlati Atlasza, másrészt a Ring: "Épületek és határolószerkezetek felületi paramétereinek vizsgálata a hótechnikai tervezés szempontjából" című kandidátusi értekezése alapján. A meteorológiai adatok alapján, a felhősödések következtében, a napsugárzás intenzitásának a jelentős, direkt sugárzásos része átlagosan óránként ötször lesz zérus. Vegyünk egy 0,2 m vastag vasbeton födémet, amely egy nagy nedvességterhelésű helyiséget pl. konyha, fürdőszoba stb. határol. Ha a vizsgált helyiség 20 °C mellett 90% nedvességtartalmú, akkor a vasbeton, a határolt tér felé eső felületen, a páranyomás értéke 2626,4 Pa (19,7 torr). Legyen a másik oldalon a páranyomás értéke 0 torr. (Ekkor lesz a páraáram a legnagyobb, ez a legkedvezőtlenebb eset.) A vasbeton páravezetési tényezője g g Fick I. törvénye értelmében 1 m^es felületen 1 óra alatt átmenő pára mennyisége, (tömege): 19 7 g am = 0,0004 —— <* 0.4 -----0,2 m.h Ha a külső levegő hőmérséklete 20'°C és a relativ páratartalom 50%-os, akkor a levegő páratartalma: 0,00864 kg/m3. Miután a napsugárzás miatt a tetőszigetelés átlaghőmérséklete 20 °C-al magasabb, mint a levegő átlaghőmérséklete, azért 100%-os relativ páratartalom mellett páratartalma 0,05115 kg/m3. A páratartalomra vonatkozó adatokat Dr.Imre László: .Szárítás Kézikönyv”(Műszaki könyvkiadó 1974) című könyvéből vettük. 1 m3 tetőszigetelésben lévő levegő kicserélődése azt jelenti, hogy 42,51 g pára is eltávozik. Egy napon egy m^es felületen a tetőszigetelésbe beérkező pára mennyisége 24.0,4 = 9,6 g Miután 1 m3 levegő kicserélődése 42,51 g párát visz el, 9,6 g párát 0,23 m3 levegő fog elszállítani. Egy tavaszi napon a tetőt 12 órán keresztül éri változó napsugárzás intenzitás. A kővetkezőkben meg kell határoznunk, hogy mekkora tető térfogatból tudja a napsugárzás ezt a mennyiséget kipumpálni. Az általános gáztörvény szerint pi Vi p2 V2 Ti T2 ahol tíz 1-es index jelöli a felmelegedés előtti és a 2-es index a felmelegedés utáni állapot határozókat. A felmelegedés után (rásüt a tetőre a nap) a tető 1 miének térfogata V2 = ----- Vi lesz. Ti Miután pi = p2 a térfogatváltozás T2 V 2 - Vi = aV = (—------1) . Vi Átlagosan óránként ötször megváltozik a napsugárzás intenzitása a felhősödések miatt, Így az összes térfogatváltozás aV = (—-“■“ - l)Vi 5.12 lesz. Ti ' Miután a szükséges térfogatváltozás az előbbiek szerint adott (0,23 m3) meghatározható a felirt összefüggésből az a térfogat, amelyből a .Nap hópumpa" a párát el tudja szállítani. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
