190571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetőkbe, különösen egyhéjú lapos meleg tetőkbe bejutó ill. ott kialakuló nedvesség mértékének és eloszlásának meghatározására, valamint a nedvesedés megszüntetésére
8 190571 9 Ez az érték (JH_ _ D 5fl2 303 nek adódik. Számításainkban egy napot vettünk csak egy évból. Természetesen ezt a számítást az év minden napjára el kell végezni, mart a napsugárzás intenzitása és a levegő hőmérsékletének átlagértéke minden napon más és más. A számításokat a BME számítóközpontjában elvégeztük és az adódott, hogy amennyiben a tető 1 miének szabad levegő kapacitása 100-120 liter, akkor a tető belsejében tartós páralecsapódás a legszélsőségesebb páraterhelés esetén sem jón létre, sőt a .Nap hópumpa" a bezárt nedvességet is elszállítja. Természetesen télen van nedvesedés, de ez a nedvesedés a tavaszi- nyáriőszi hónapokban eltávozik. A közölt számításaink igazolására készítettünk egy kísérleti tetőszerkezetet, amelynek a felülete 5 m2 volt és a szigetelő rendszerben lévő szabad légtérfogat 120 1. Az előzőekben említett nedvességmérő berendezés segítségével mérhető volt a tetőszerkezetben kialakuló nedvesség. A tetőszerkezet külső felületét a mindenkori időjárás viszontagságainak tettük ki, mig a belső térben 20 °C-t és 90%-os páraterhelést állítottunk be. A kísérleteket két évig folytatva arra az eredményre jutottunk, hogy páralecsapódás a tetőszerkezetben nem keletkezett. A találmány egyik előnyös foganatositási módja szerint hőszigetelő anyagként legalább 0,124 m vastagságú ásványgyapot vagy üveggyapot hószigetelést alkalmazunk, amelyet szellőző-kürtők révén ismert módon a külső levegővel hozunk összeköttetésbe. A találmány egy másik célszerű foganatosítási módja szerint közvetlenül a teherhordó födémre legalább 0,175 m vastag fagyapot lemezt helyezünk, amelyet szellőző-kürtők révén, ismert módon, a kölsö levegővel hozunk összeköttetésbe. A találmány egy további előnyös foganatosítási módja szerint a teherhordó födémre legalább 0,15 m vastag habüveg granulátum feltöltést helyezünk rá, majd erre he-, lyezzük a műanyaghab hőszigetelést és ez utóbbit szellőzőkürtő révén, ismert módon, a külső levegővel hozunk összeköttetésbe, a csapadékvíz szigetelést pedig a megfelelően dilatált aljzatbetonra helyezzük. A találmány szerinti eljárással, a leírtak alapján a lapostetőben az építés során bezárt párát és a határolt tér felől diffúzió útján beérkező páramennyiséget gyakorlatilag a tető hőmérsékletváltozása automatikusan szállítja el. Az ebből származó előny, hogy tetszőleges hőszigetelő anyag alkalmaz-C ható, továbbá, hogy párazáró illetve páranyomást kiegyenlítő rétegeket nem kell beépíteni, aminek következtében a tetők könynyebbek lesznek, ugyanakkor a tető a páratechnikai igényeket önmagában elégíti ki és a tető hő- és páratechnikai szempontból megfelelő lesz. Ez az eljárás természetesen nemcsak új épületek tetőszerkezeteinél alkalmazható, hanem bármilyen tetőfelújításnál vagy javításnál is. A nedvesség találmány szerinti meghatározása azon a tényen alapszik, hogy a különféle okokból származó elnedvesedések térbeli eloszlásának és mértékének időbeli változása különböző és így az időbelileg egymást követő mérésekből nedvességtérképek vehetők fel és az elnedvesedés meghatározható. A leírtakat az alábbi példán keresztül mutatjuk be. Tételezzük fel, hogy egy tető nedvességtérképet készítettünk, amelyik mutatja, hogy a tető különböző koordinátájú pontjaiban mekkora a nedvesség nagysága. Ezután a tetőt a szokásos módon vízzel elárasztjuk és amennyiben az első nedvességtérkép eltért az elárasztás előttitől, óránként készítünk egy-egy nedvességtérképet. Az időben egymás után következő térképekből meghatározható a beázás helye, mert a diffúziós páralecsapódásból származó nedvességeloszlás időbeli változásai heteket vesznek igénybe. Ha az elárasztás utáni nedvességtérkép nem tér el az elárasztás előtti nedvességtérképtől akkor a tetőnedvesség nem beázásból, hanem páralecsapódásból származik. A födémszerkezetek nedvességtartalmának meghatározására alkalmazott találmány szerinti készülék azt az elvet használja fel, hogy a nedves anyagok permittivitása a szárazanyag permittivitásához képest - a nedvességtartalommal arányosan - megváltozik. A mérés során rendkívül nagy jelentősége van a mérési frekvencia megválasztásának. A mérőműszer kidolgozásánál a viz frekvenciafüggó dielektromos viselkedése mellett megvizsgáltuk a jég permittivitásának frekvenciafüggését is. A vizsgálat egy szembetűnő eredménye 1. ábrán látható. Az ábrából kitűnik, hogy a MHz-s frekvenciatartományban, ahol a viz permitti; vitása még 80-nak vehető, ott a jég permittivitása már erősen lecsökken. A mérések szerint, értéke 10 MHz-n 2,4. A jég jelenléte ilyen frekvencián már nem lenne kimutatható. A szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett födémszerkezetekben a nedvesség fagyott állapotban is előfordulhat. Véleményünk szerint a magas mérési frekvenciával dolgozó mérőműszereknek - hasonló épületszerkezeti vizsgálatokra való felhasználásuk esetén - egyik hiányosságuk, hogy a fagyott állapotban levő víz kimutatására nem képesek. 5 10 15 20 25 30 35 .40 45 50 55 60 65
