190571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetőkbe, különösen egyhéjú lapos meleg tetőkbe bejutó ill. ott kialakuló nedvesség mértékének és eloszlásának meghatározására, valamint a nedvesedés megszüntetésére

8 190571 9 Ez az érték (JH_ _ D 5fl2 303 nek adódik. Számításainkban egy napot vettünk csak egy évból. Természetesen ezt a számí­tást az év minden napjára el kell végezni, mart a napsugárzás intenzitása és a levegő hőmérsékletének átlagértéke minden napon más és más. A számításokat a BME számító­központjában elvégeztük és az adódott, hogy amennyiben a tető 1 miének szabad levegő kapacitása 100-120 liter, akkor a tető belse­jében tartós páralecsapódás a legszélsősége­sebb páraterhelés esetén sem jón létre, sőt a .Nap hópumpa" a bezárt nedvességet is el­szállítja. Természetesen télen van nedvese­dés, de ez a nedvesedés a tavaszi- nyári­őszi hónapokban eltávozik. A közölt számításaink igazolására ké­szítettünk egy kísérleti tetőszerkezetet, amelynek a felülete 5 m2 volt és a szigetelő rendszerben lévő szabad légtérfogat 120 1. Az előzőekben említett nedvességmérő beren­dezés segítségével mérhető volt a tetőszer­kezetben kialakuló nedvesség. A tetőszerke­zet külső felületét a mindenkori időjárás vi­szontagságainak tettük ki, mig a belső tér­ben 20 °C-t és 90%-os páraterhelést állítot­tunk be. A kísérleteket két évig folytatva arra az eredményre jutottunk, hogy párale­csapódás a tetőszerkezetben nem keletkezett. A találmány egyik előnyös foganatosi­­tási módja szerint hőszigetelő anyagként le­galább 0,124 m vastagságú ásványgyapot vagy üveggyapot hószigetelést alkalmazunk, amelyet szellőző-kürtők révén ismert módon a külső levegővel hozunk összeköttetésbe. A találmány egy másik célszerű foga­­natosítási módja szerint közvetlenül a teher­hordó födémre legalább 0,175 m vastag fa­gyapot lemezt helyezünk, amelyet szellőző­­-kürtők révén, ismert módon, a kölsö levegő­vel hozunk összeköttetésbe. A találmány egy további előnyös foga­­natosítási módja szerint a teherhordó födém­re legalább 0,15 m vastag habüveg granulá­tum feltöltést helyezünk rá, majd erre he-, lyezzük a műanyaghab hőszigetelést és ez utóbbit szellőzőkürtő révén, ismert módon, a külső levegővel hozunk összeköttetésbe, a csapadékvíz szigetelést pedig a megfelelően dilatált aljzatbetonra helyezzük. A találmány szerinti eljárással, a leír­tak alapján a lapostetőben az építés során bezárt párát és a határolt tér felől diffúzió útján beérkező páramennyiséget gyakorlati­lag a tető hőmérsékletváltozása automatiku­san szállítja el. Az ebből származó előny, hogy tetszőleges hőszigetelő anyag alkalmaz-C ható, továbbá, hogy párazáró illetve pára­nyomást kiegyenlítő rétegeket nem kell beé­píteni, aminek következtében a tetők köny­­nyebbek lesznek, ugyanakkor a tető a pára­­technikai igényeket önmagában elégíti ki és a tető hő- és páratechnikai szempontból megfelelő lesz. Ez az eljárás természetesen nemcsak új épületek tetőszerkezeteinél alkalmazható, hanem bármilyen tetőfelújításnál vagy javí­tásnál is. A nedvesség találmány szerinti megha­tározása azon a tényen alapszik, hogy a kü­lönféle okokból származó elnedvesedések tér­beli eloszlásának és mértékének időbeli vál­tozása különböző és így az időbelileg egy­mást követő mérésekből nedvességtérképek vehetők fel és az elnedvesedés meghatároz­ható. A leírtakat az alábbi példán keresztül mutatjuk be. Tételezzük fel, hogy egy tető nedvességtérképet készítettünk, amelyik mu­tatja, hogy a tető különböző koordinátájú pontjaiban mekkora a nedvesség nagysága. Ezután a tetőt a szokásos módon vízzel elárasztjuk és amennyiben az első nedves­ségtérkép eltért az elárasztás előttitől, órán­ként készítünk egy-egy nedvességtérképet. Az időben egymás után következő térképek­ből meghatározható a beázás helye, mert a diffúziós páralecsapódásból származó nedves­ségeloszlás időbeli változásai heteket vesznek igénybe. Ha az elárasztás utáni nedvességtérkép nem tér el az elárasztás előtti nedvességtér­képtől akkor a tetőnedvesség nem beázásból, hanem páralecsapódásból származik. A födémszerkezetek nedvességtartalmá­nak meghatározására alkalmazott találmány szerinti készülék azt az elvet használja fel, hogy a nedves anyagok permittivitása a szá­razanyag permittivitásához képest - a ned­vességtartalommal arányosan - megváltozik. A mérés során rendkívül nagy jelentősége van a mérési frekvencia megválasztásának. A mérőműszer kidolgozásánál a viz frekvenciafüggó dielektromos viselkedése mellett megvizsgáltuk a jég permittivitásának frekvenciafüggését is. A vizsgálat egy szem­betűnő eredménye 1. ábrán látható. Az ábrából kitűnik, hogy a MHz-s frekvenciatartományban, ahol a viz permitti­­; vitása még 80-nak vehető, ott a jég permitti­­vitása már erősen lecsökken. A mérések sze­rint, értéke 10 MHz-n 2,4. A jég jelenléte ilyen frekvencián már nem lenne kimutatható. A szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett födémszerkezetekben a nedvesség fa­gyott állapotban is előfordulhat. Véleményünk szerint a magas mérési frekvenciával dolgozó mérőműszereknek - hasonló épületszerkezeti vizsgálatokra való felhasználásuk esetén - egyik hiányosságuk, hogy a fagyott állapot­ban levő víz kimutatására nem képesek. 5 10 15 20 25 30 35 .40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom