190571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetőkbe, különösen egyhéjú lapos meleg tetőkbe bejutó ill. ott kialakuló nedvesség mértékének és eloszlásának meghatározására, valamint a nedvesedés megszüntetésére

4 190571 5 jutó nedveséget elvezetni. Ezen elméletileg számítható eredményeket kísérletileg is iga­zoltuk a következő módon: Készítettünk egy későbbiekben ismer­tetésre kerülő elektromos berendezést, amelynek segítségével kapacitiv úton mérni tudtuk a nedvességet és annak változásait az idő főggvényében az anyag vastagságá­ban. Ezenfelül egy 3 m^es felületi kísér­leti tetőt is készítettünk egy olyan kiszellőző kürtővel, amelyet egyébként 20-25 m^es te­tőfelületre alkalmaznak. A külső tér hőmér­sékletét állandó, a relatív páratartalmát 50% értéken tartva mértük a nedvesség változá­sát a tetőben, amelyet előzőleg nedvesítet­tünk. Az eredmény az volt, hogy a tető ned­vességtartalma 2 hét alatt mérhetően nem változott, ami azt mutatta, hogy a feltétele­zettnél sokkal kedvezőbb körülmények esetén (kisebb felület esetén kisebb a pára által megtett út) sem működött az a diffúziós áramlás , amelynek a feltételezésével tervez­ték és tervezik a tetőket. A hibahelyek számos esetben a rendel­kezésre álló eszközökkel vagy csak túl ké­sőn, vagy egyáltalán nem derithetök fel és Így a javítások csak indokolatlanul nagy te­­tófelbontásokkal történhetnek. Ismeretesek speciális célokra mint pl. szemcsés termények, öntödei homok, faipari termékek, élelmiszeranyagok nedvességtartal­mának meghatározására kifejlesztett nedves­ségmérő műszerek. Tetőkön ill. épületszerkezetekben fizi­kailag kötött víz mennyiségének meghatáro­zására mérési elvükbűl adódóan (AW-01 Fl­­-07: villamos vezetőképesség mérés), illetve konstrukciós felépítésük és mérőelektróda kialakításuk miatt nem alkalmasak. (TAK­­-25:henger alakú elektródák által körbefogott szemcsés anyagot vizsgál, Higropress: mérő­hengerében a mérendő anyagból vett minta vizsgálatát végzi.) Egy másik ismert műszer a szintén mé­­rőkapacitással dolgozó angol gyártmányú DEC SCANNER műszer. A mérőműszer nagy mérete miatt azonban nehezen szállítható, a vele végzett mérés körülményes. (Befoglaló mérete 860x470x240 mm, súlya 14 kg.) A DEC SCAN­NER műszerrel a mérési adatok rögzítése az egyes mérési pontokban a kijelző mutatósmű­­szerről való számérték leolvasáséval és fel­jegyzésével történik. Már néhány száz négyzetméter területű tetőkön is a nedvességtérkép felvételéhez szükséges nagyszámú mérési adat, műszerről való leolvasása és feljegyzése a mérést hosz­­szadalmassá és fáradságossá teszi. A mérési adatok hibás feljegyzése (azaz szubjektív mérési hiba) is könnyebben előfordulhat a tetőn adott körülmények között. A találmány feladata tehát olyan eljá­rás létrehozása, amelynek segítségével a te­tőkbe, különösen egyhéjú lapos meleg tetők­be bejutó illetve a tetőbe bezárt nedvesség mértékét és eloszlását a tető szerkezetének megbontása nélkül meg lehet határozni, és a tetőbe bejutó, illetve a tetőbe bezárt ned­vességet a tető hőszigetelő anyagától függet­lenül az eddigieknél kedvezőbb eredménnyel lehet elvezetni. A tető nedvesség eloszlásának ismerete mellett lényeges - a nedvesség megszünteté­se érdekében - tudni még azt is, hogy az elnedvesedés milyen módon jött létre: beázás, páralecsapódás vagy ezek kombinációja. A találmány feladata tehát továbbá olyan mérési módszer kidolgozása, amelynek segítségével az egyes elnedvesedési okok szétválasztha­tok. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a nedvesség mérté­két és eloszlását roncsolásmentesen, a hőszi­getelő anyagban létrehozott elektromos erő­térrel mérjük, amelynek frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy ezen értéknél a jég és a viz azonos permittivitással rendelkezzék, és a vázszerkezetben a hőszigetelő anyagot a méréssel meghatározott nedvesség térkép is­meretében úgy helyezzük el, hogy a laposte­tő négyzetmétereként a tetőben a szabad le­vegő térfogata a tetőszerkezet eredeti kiala­kításától függően 100-120 liternél nagyobb legyen. A találmány szerinti eljárással olyan tetőt hozunk létre, amelyben a nedvességi helyeket roncsolásmentesen meg lehet hatá­rozni, és az ennek ffifegfelelően elhelyezett hőszigetelő anyagból az építés során bezárt párát és a határolt tér felől diffúzió útján beérkező páramennyiséget a tetőben létrejö­vő felmelegedés és lehűlés hatására bekövet­kező nyomásváltozás automatikusan elszállít­ja. A találmány szerinti eljárás helyessé­gét az alábbi fizikai megfontolásokkal igazol­juk. Abból indulunk ki, hogy a tető hömér­­sékletváltozását mindenkor a tetőben foglalt levegő térfogatváltozása követi. Ugyanis az általános gáztörvény szerint, ha feltételez­zük, hogy a tetőben a nyomás állandó, akkor a hőmérsékletemelkedés hatására térfogat­­változás jön létre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom