190571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetőkbe, különösen egyhéjú lapos meleg tetőkbe bejutó ill. ott kialakuló nedvesség mértékének és eloszlásának meghatározására, valamint a nedvesedés megszüntetésére
2 190571 3 A találmány tárgya eljárás tetőkbe, különösen egyhéjú lapos meleg tetőkbe bejutó ill. kialakuló nedvesség mértékének és eloszlásának meghatározására, valamint a nedvesség megszüntetésére. A korszerű iparosított építési eljárások egyik alapvető gondja az, hogy az épületeken végzendő helyszíni szakipari munkák előmunka-igénye, időtartama lényegesen hosszabb, mint az épület összeszereléséhez szükséges idő, ezért ezeknek a munkafázisoknak az ütemezése nehéz. Jó ideig a korszerű elóregyártott épületek szakipari munkái a hagyományos anyagokból és technológiával készültek, az így támadt feszültség feloldására azonban ezen a területen is új anyagok és új technológiák jelentek meg. Az új megoldások hatékonynak és gyorsaknak bizonyultak, de bevezetésük idején azokat még nem igazolta elegendően hosszú gyakorlati tapasztalat. Különösen a tető vízszigetelések területén vetődött fel számos olyan probléma, amelyek az elegendő tapasztalati adat hiányára vezethetők vissza. A paramétereit tekintve jónak minősített, technológiai és gazdaságossági szempontból megfelelő megoldások a várható élettartam tőrt része alatt használhatatlanná váltak, tönkrementek. Ennek oka nyilvánvalóan egyrészt az a rendkívül sokféle, együttesen és egymással kölcsönhatásban lévő kémiai és fizikai igénybevétel, amelyeknek a tető- és viz-szigetelés ki van téve, másrészt az a tény, hogy a tetőszigetelés élettartamát befolyásoló tényezők közül eddig többnek a szerepe ismeretlen vagy tisztázatlan volt. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a legtöbb meghibásodás az egyhéjú lapos melegtetőknél fordul elő. A nedvesedés megakadályozására már különféle szerkezeti megoldásokat dolgoztak ki. A korszerű réteges tetőfödémeket világszerte úgy tervezik, hogy a használatból adódó páradiffúzió hatását hatékony párazáró vagy fékező pl. alufólia réteggel kizárják a tetőfödémből, elsősorban a hőszigetelésből. Az esetleg a tetőbe jutott nedvesség kiszellőztetésére a következő, diffúziót feltételező megoldásokat alkalmazzák: a csapadékvíz-szigetelés alá kavics vagy műanyag-granulátum hintésű bitumenes lemezt építenek be úgy, hogy az ennek a szemcséi között lévő néhány milliméter nagyságrendű rétegnek kell a párát a rétegbe helyenként (kb. 20 msenként) beépített kiszellőzőkhöz elvezetni Ez a legelterjedtebb módszer. Emellett alkalmaznak olyan páradiffúziót elvezető szerkezeteket, hogy magában a szigetelő rétegekben alakítanak ki csatornákat. Ezek vagy az alsó-, vagy a felső-, néha mindkét felületen helyezkednek el, bemarva, beégetve vagy egybeőntve. így a hőszigetelés alsó, középső vagy felső síkjában egy csatorna-hálózat keletkezik. Nagy felületű tetők esetében meghatározott távolságokban szellőzőket építenek be, ezek biztosítják az összeköttetést a szigetelőréteg és a külső levegő között. Azon tetőmeghibásodások nagyszámú elemzéséből - ahol a kivitelezési hibák kizárhatók voltak, - valamint a páralecsapódás megakadályozására kialakított szerkezeti megoldások gyenge hatékonyságából arra a tapasztalati következtetésre jutottunk, hogy a nedvesség diffúziós úton a tetőből nem tud eltávozni. A tetővizsgálatok során szerzett tapasztalatainkat az elméleti meggondolások is megerősítik. Ennek bemutatására Fick I. törvénye alapján számítsuk ki egy 25 m*-es tetőből elszállított páramennyiséget az előzőekben leirt párakiszellőző rétegen keresztül. Ha az áramlást megindító adatokat messze túlbecsüljük, azaz azt tételezzük fel, hogy a kiszellőző kürtőnél a páranyomás 0, míg a 25 m^-es körnek feltételezett legtávolabbi pontján a páranyomás a 35 °C-ra becsült felületi hőmérsékletű tető telítési nyomása, azaz 5333 Pa (40 torr)- akkor a 2-3 mm-es résben elszállított pára mennyisége: ap Am : 4 A aT"---------r összefüggés alapján meghatározható, ahol g g (é = 0,081 ----------------) m2 h torr a vízszintes síkban a levegő páravezetési tényezője, A =1,25 . 0,2 . IO'3 m2 felület, A7"= 1 óra idő, Ap = 5333Pa (/40-0/ torr) nyomás, r = -=çhelyettesítve közelítőleg a kővetkező eredményre jutunk Am = 5 . 10"4 --------------25 m2 h vagyis a 25 ingről 1 óra alatt kidiffundáló nedvesség 0,5 g, ami gyakorlatilag zérus. Ugyanerre az eredményre jutott Seiffert, K.: .Der Glaube an die Entspannungsschicht Bitumen-Teere-Asphalte-Peche"cimü dolgozatában (21, 10 1969 kiadás), valamint több nyugatnémet vizsgálóintézet, amelyek egybehangzóan megállapították, hogy a párakiszellőzési sík 2-3 mm-es rétege nem tudja sem a bezárt, sem az épületből a tetőbe be5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
