190561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tehenészeti telepeken fejt tej hűtésére és a tejből nyert hő hasznosítására

3 190561 4 A találmány tágya eljárás és berendezés tehenészeti telepeken fejt tej hűtésére és a tejből nyert hő hasznosítására. Ismeretesek olyan megoldások, amelyek­nél a testmeleg (kb. 34 °C-os) tejet hőcseré­lőbe vezetik, és a hőcserélőben ellenúramban áramoltatott hűtőközeggel (pl. etilénglikol tá­rolási hőmérsékletre (kb. 4 °C-ra) hűtik le, majd tárolótartályba vezetik. A felmelegedett hűtőközeget léghűtéses kondenzátorral összekapcsolt folyadékhűtőben regenerálják. A rendszerhez esetenként ón. hövisszanyerő bojlert kapcsolnak, amely (pl. freon közeg közvetítésével) vízmelegítésre használja fel a tejből elvont hőt. Ez a megoldás igen költséges és ener­giaigényes, mivel a testmeleg tejnek a táro­lási hőmérsékletre történő lehűtéséhez igen nagy teljesítményű hűtőgépre van szükség. Ismeretesek olyan megoldások is, ame­lyeknél a tejet hálózati vízzel előhütik, mie­lőtt a hűtőgéppel a tárolási hőfokra hűtenék. Ezeknél ugyan lehetőség van kisebb teljesít­ményű hűtőgépek alkalmazására, elterjedésü­ket azonban gátolja, hogy igen nagy mennyi­ségű hűtővizet igényelnek, és nem teszik le­hetővé a felmelegedett víz hasznosítását. A hűtött tej mennyiségének többszörösét kitevő vizet a csatornába folyatják el, így annak igen jelentős hótartalma is kárbavész. Mivel a tehenészeti telepek általában egyébként is vízhiánnyal küszködnek, ez a gazdaságtalan megoldás csak kis üzemeknél alkalmazható. Ismeretes a VEB Landbauprojekt Pots­dam cég megoldása is (lásd a T/30 101 szá­mon közzétett magyar szabadalmi bejelen­tést), amelynél az utóhűtést jeges vízzel végzik, és a jeges vizet vízhűtéses hűtőgép­ben állítják elő. Ez a rendszer a fentinél is nagyobb mennyiségű hűtővizet igényel, amely csak víztározóból (tóból) vagy igen költséges vizvisszahütö-tornyos berendezéssel biztosít­ható. Ilyen, teljes egészében vízzel üzemelő rendszerek csak ott alkalmazhatók, ahol a kutak vize 8-10 °C-os. Sok helyen (így Ma­gyarországon is) 16 °C fölött van a kutak átlagos vízhómérséklete. Ilyen körülmények között nemcsak a vízigény nő meg, de a gé­pek hűtési teljesítménye is romlik. Hiányosságot jelent ennél a megoldásnál az is, hogy a meglevő, széles körben elter­jedt berendezésekhez nem adaptálható. A találmány célja a fenti ismert megol­dások felsorolt hiányosságainak kiküszöbölé­se. A találmány feladata olyan megoldás lét­rehozása tehenészeti telepeken fejt tej hűté­sére és a tejből nyert hő hasznosítására, amely az eddigieknél lényegesen kevesebb vizet és kisebb teljesítményű hűtőgépet igé­nyel, ugyanakkor lehetővé teszi a tejből nyert hő gyakorlatilag teljes mértékű hasz­nosítását. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a vízzel történő elóhűtést oly módon kap­csoljuk a meglevő léghűtéses hűtőgépek al­kalmazásával, hogy az előhűtéshez felhasznált víz mennyiségét az elóhűtendő tej mennyisé­gével összhangban szabályozzuk (gyakorlati­lag azzal azonos értéken tartjuk), akkor a szokásosnak csak kb. 1/3-át kitevő mennyi­ségű hűtővízre van szükség, ugyanakkor a hűtőgép teljesítménye az elöhűtés nélküli rendszerhez viszonyítva kb. 50S»-kal csök­kenthető, és a felmelegedett hűtővíz - adott esetben részben tovább melegítve - maradék nélkül elhasználható a telep használati me­legvíz rendszerében, tehát elmarad a kizáró­lag vízzel történő hűtésnél és az ismert elő­­hütéses megoldásoknál elkerülhetetlen víz- és energiapazarlás. Ezen felismerés alapján az elsődleges feladat megoldása olyan eljárás tehenészeti telepeken fejt tej hűtésére és a tejből nyert hő hasznosítására, amelynek során a testme­leg tejet hőcserélőben - célszerűen fagyál­ló - hűtőközeggel ellenáramban áramoltatjuk, és a hűtőközeget léghűtéssel regeneráljuk, és amelynél a találmány értelmében a hűtőkö­zeggel történő hőelvonást megelőzően a test­meleg tejet ugyancsak hőcserélőben ellen­áramban való áramoltatás mellett hálózati víz­zel elóhütjük, és a felmelegedett vizet leg­alább részben a tehenészeti telep használati melegvíz rendszerébe juttatjuk, mimellett az elóhűtést végző víz időegység alatt beveze­tett mennyiségét az elóhűtendő tej mennyisé­gével összhangban változtatjuk, célszerűen ezzel azonos értéken tartjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a tej előhűtése során felmelegedett vizet felhasználás előtt - cél­szerűen a hűtőközegből visszanyert hővel - tovább melegítjük. Egy másik előnyös foganatosítási mód esetében a tej előhűtése során felmelegedett vizet felhasználás előtt hőszigetelt tartályban tároljuk. A másodlagos feladat megoldása olyan berendezés tehenészeti telepeken fejt tej hűtésére és a tejből nyert hő hasznosítására, amelynek tej bemenettel, tej kimenettel, hűtő­közeg-bemenettel és -kimenettel rendelkező hőcserélője, valamint a hűtőközeg-bemenet és -kimenet közé sorosan beiktatott hütókőzeg­­-tartálya, hűtőközeg-szivattyúja és folyadék­hűtője van, amely utóbbi léghűtéses konden­zátorral van összekötve, és amely berende­zésnek a találmány értelmében kétszakaszos hőcserélője van, az első szakasz bemenete vízvezetékkel, kimenete a tehenészeti telep használati melegvíz rendszerével, második szakasza pedig a folyadékhűtőt, hűtőközeg­­-szivattyút és hűtőközeg-tartályt tartalmazó körrel van összekötve, mimellett az első sza­kaszt a vízvezetékkel összekötő vezetékbe vezérelt szabályozó szerelvény, a tejvezeték­­be pedig ezen szabályozó szerelvénnyel ösz­­szekapcsolt áramlásérzékeló van beiktatva. r> 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom