190558. lajstromszámú szabadalom • Sínváltó
2 190558 3 A találmány sínváltóra vonatkozik, különösen nagy sugarú sínváltóra, amelynél a csúcssinek egy állítómű segítségével két véghelyzetbe állíthatók, amelyben mindenkor egy csúcssln a hozzátartozó tóslnhez fekszik, különösen a nagy sugarú sínváltóknál a váltósinek rugalmassága és hosszúsága miatt nincs biztosítva a váltó középső ill. közbenső tartományában a váltósinek helyes fekvése. Emiatt fennáll annak veszélye is, hogy ezekben a tartományokban a távolesö váltósin és a tősin közötti belső távolság túl csekély a kerekek nyomkarimájának szabad átfutásához. Ez a nyomkarimák sérülésének következményével járhat, ami kisikláshoz vezethet. A DE-AS 27 28 413 sz. leírásból egy olyan váltó ismerhető meg, amelynél átfutó sínek a váltótartományban a fővágány helyzetébe vagy a mellékvágány helyzetébe vannak hajlítva. A sínek meghajlitása két beálló kocsi által történik, amelyből az egyik egy a fővágánnyal párhuzamos pálya mentén, a másik egy mellékvágánnyal párhuzamos pálya mentén halad. Ezek a beállító kocsik a hajlított átfutó síneket is a megfelelő hajlított helyzetükben minden talpfához hozzákapcsolhatják. Ez az elrendezés azonban rendkívül költséges és nem is alkalmazható olyan sínváltókhoz, amelyeknél a csúcssinek mindenkor a hozzátartozó tősinhez vannak fektetve vagy onnan elemelve. A találmány célja ilyen váltóknál a váltók közbenső ill. középső tartományában a váltósínek helyes állását és ezzel a távoleső váltósin és a tősin közötti szükséges minimális távolságának biztosítása. A feladat eléréséhez a találmány lényegében abban áll, hogy a csúcssínek hosszának legalább egy közbenső, különösen középső tartományában a csúcssinek helyzetének biztosítására egy helyzetbiztositó berendezés van elrendezve, amely legalább egy a csúcsinekhez csuklósán erősített, egy rögzített forgástengely körül elfordítható erótárolóval terhelt emelővel rendelkezik, amely az állítómű segítségével állítható csúcssinek által működtethető és amely a csúcssíneket a váltósinek mindenkori állásának megfelelő, ütköző által meghatározott helyzetben tartja. Az erőtároló tartja az emelőt a biztosító berendezés mindenkori állásában és azáltal, hogy a csúcsinek az emelőhöz csuklósán vannak erősítve, a csúcsinek a helyes helyzetben vannak tartva. Az ütköző vagy ütközők határozzák meg ezt a helyes helyzetet és ez biztosítja nagy rugalmasságú csúcssinek esetében is, hogy a csúcssínek a közbenső és a középső tartományban a helyes helyzetben legyenek, igy a távoleső csúcssln és a hozzátartozó tősín közötti szabad átfutás biztosítva van. A váltó átállítása történhet továbbá egy a csúcsBÍnek csúcstartományában elrendezett kapcsolózárral is és egy vagy több közbenső tartományban igy a csúcssinek helyes helyzete lesz beállítva, miközben a biztosító berendezés átállítását maguk a csúcssinek automatikusan végzik, anélkül, hogy egy saját működtető berendezésre lenne szükségük. A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint különösen egy nyomórugó által képzett erótároló erejének hatóvonala az emelő mindkét véghelyzetében annak forgótengelyének különböző oldalain fekszik. Itt az emelőt a csúcssinek állítják az erőtároló energiájának leküzdésével egy billenéspontra, amire azután az erótároló a másik irányban hat és az emelőt a másik véghelyzetbe nyomja, amelyben az a csúcssineket ismét a helyes helyzetben tartja. A találmány értelmében az emelőnek a tősíntől távoleső csúcsain távolságát meghatározó véghelyzetét egy az emelővel együttműködő, rögzített, adott esetben állítható ütköző határozza meg. Ebben az esetben a csúcssínek megfeleld helyzetét az emelő véghelyzetei határozzák meg. A találmány értelmében itt az emelő, ill. emelők célszerűen hosszában állítható rudak segítségével vannak csuklósán a váltócsúcsokhoz erősítve. A rudak hosszában való állithatóságával, amely segítségével a váltócsúcsok az emelőhöz, ill. emelőkhöz vannak csuklósán erősítve, vagy adott esetben az ütközők állithatóságával állíthatók be a csúcssinek megfelelő helyzete a közbenső tartományokban ill. a középső tartományban. A találmány értelmében itt a biztosító berendezés két kétkarú könyökkel rendelkezhet, amelynek egyik karja egy-egy csúcssínhez van csuklósán erősítve, másik karja pedig az erótárolóhoz van kitámasztva. Ebben az esetben minden könyök egy külön erőtárolóhoz támaszkodhat, amely a maga részéről ismét egy rögzített támasznak támaszkodik. A könyök ilyen kialakítása ismerhető meg a DE-AS 15 30 341 sz. leírásból. Itt a könyököket ugyan nem a csúcssinek működtetik, amelyek egy külön állítóművel állíthatók, hanem ezek a könyökök maguk képezik a váltó szándékosan működtethető állítóművét, amely a csúcssinek csúcsaihoz van kapcsolva. A csúcssinek állítása ezekre a könyökökre ható elektromágnesekkel történik. Ezek a könyökök ezért nem biztosíthatják a csúcssínek helyzetét a váltó egy közbenső vagy középső tartományában. A találmány egy előnyös kiviteli alaja szerint mindkét könyök karjai egyetlen közös erőtárolóhoz támaszkodhat. A váltó átállításakor mindkét könyök különböző forgásirányban fordul el. Az erőtároló alátámasztási pontjai így ellentétes irányban tolódnak el. Ezáltal a könyökök, amelyek az erőtároló erőirányát mindkét könyöknek az erötárolóra ható karjaival annak véghelyzeteiben bezárják, megnagyobbodnak és mindkét könyök nagyobb biztonsággal tartható meg véghelyzeteiben. Ennek a megnövelt biztonságnak akkor van nagy jelentősege, ha a csúcssineket egy közbenső tartományban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
