190531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talaj javítására
1 190.531 2 A találmány mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek (hulladékok) hasznosítására vonatkozik talajjavítás!, környezet- és természetvédelmi, továbbá mezőgazdasági célokra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés során nagy mennyiségben képződnek melléktermékként szennyvizek, szilárd- és folyékony állati trágyák, szerves, bornló hulladékok. Ezek mennyiségét szaporítják a lakótelepi szennyvíz.tiszítók szilárd maradékai, állait teteinek, a cementálódott műtrágya készítmények. Ezek az atmoszferilliák hatására, a levegő összetétele, a páratartalom és a hőmérséklet függvényében különböző fizi kai-kérni ai átalakuláson mennek keresztül. Ennek következtében nagy tömegben -mérgező gázok és folyékony hulladékanyagok képződnek, amelyek a légkörbe és talajvízbe kerülve fertőző, mérgező hatást fejtenekki a bioszférára, szárazföldi és vízi állatok és növények tömeges pusztulását okozzák, de káros hatásuk az emberi szervezetben is kimutatható. A talajba kerülve borrűó anyagok mélyreható változást hoznak létre a talaj szerkezetében és összetételében. A talajok elsavanyodnak, gyengül mezőgazdasági termőképességük és egyre fokozódik a talajok biokémiai lepusztulása és eróziója. A talajvíz közvetítése útján a fertőzés egyre távolabbi területekre teijed ki és teszi egyre használhatatlanabbá a termőtalajt. Megváltozik ugyanis a talaj kolloidális állapota. A kutak ivóvize is használhatatlanná válik a megváltozott baktériumok hatására. A termőtalaj elsavanyodását a túlzott és tartósan alkalmazott műtrágyázás éppúgy előidézi, mint a savas esők, mivel a foszforsavak, kénessavak és szénsav részben a műtrágyák kémiai lebomlása során képződnek, részben a légkörből csapadék útján a talajba jutnak és károsítják a talaj szerkezetét. A talajba került fémkationok, így a kálium-, a vas-, z. mangán-, a kalciumion továbbá a foszfor kioldódik és ionos állapotban a talajvízzel elszállítódik. A fémionok a talajból kimosódnak vagy mélyebb talajszintekbe kerülve ott deldúsulnak és mindenképpen felhasználhatatlanná válnak a növények számára. A növényzetben biokémiai hiánytünetek lépnek fel, a zöld részek elsárgulnak, a fejlődés csökevényessé válik, súlyosabb esetben pedig a növény elpusztul. A talajvíz nitrátban is továbbá fémelemekben is feldúsul és ihatatlanná válik embernek, állatnak egyaránt. A túlzott és tartós műtrágyázás során megbomlik a talaj kolloidos szerkezete is, és a szerves kolloid anyagok hiánya a termőtalajtönkremeneteléhezvezet. A talaj leromlásának és a talajvízzel történő fertőződés kiterjedésének megakadályozása fontos megoldandó feladat. A 157 509 sz. magyar szabadalmi leírásban laza szerkezetű, főként homokos talajok javítására szervesanyag-tartalmú vegyesagyag felhasználását javasolják, amelyet a talajba tárcsázással vagy szántással dolgoznak be. A talaj javítására használt szenes agyag, szénbányák meddőterméke vagy a mezőgazdaságban szokásos trágyával kevert agyag lehet. A talajba bekevert agyag a csapadék hatására rögzítődik és a finom eloszlású agyagrészecskék kolloidokká alakulnak át. A vegyesagyag kálóin, montmorillonit, bentonit vagy illit lehet. A 165.653 sz. magyar szabadalmi leírásban olvasható eljárás során a vízben oldható, természetes konçlex kötésű szerves alumínium-hidroszilikátok elkülönítését a szén mellől ún. mechanokémiai aktivásal végzik. Ennek lényege az, hogy az. ásványi anyagot megőrllk és ahhoz peptizátorként nátriiim-hidroxidot, káliumhidroxídot vagy nátrium-karbonátot adagolnak és 60-120°Con az ásványi anyagot feltárják majd a peptizált oldatot elkülönítik. A peptizált anyagot alkalmazzák a talajjavítására. A 2 936 214. sz, NSZK-beli nyilvánosságra hozatali iratban ismertetett eljárás. során folyékony műtrágyák előállítására úgy járnak el, hogy agyagsó- és gipsztartalmú ásványi nyersanyagot vízben szuszpendálnak majd kálcium-karbidot adnak a szuszpenzióhoz és a kapott műtrágyasűrítményt kívánt esetben vízzel hígítják. A 184 867 sz. mr-gyar szabadalmi leírás szerint fokozott bioaktivitású szerves trágya előállítására legalább 20 tömeg% szárazanyagtartalmú fekáliákból álló anyaghoz káliuin-humátot és mikro tápelemek bumin-kelátjait adagolják, és homogenizálás után a mikroorganizmusok hőpusztulási hőmérsékletén (120-130 °C) kezelik az elegyet majd aprítják és granulálják. Műtrágyaszóró gépekkel juttatják ki a földre a granulátumot. A felsorolt eljárások mindegyike felhasználható a talaj szerves anyagtartalmának javítására, a műtrágya kiegészítésére, azonban a ráfordítások magasak, a mezőgazdasági és se ínségükkel az ipari hulladékok hasznosítása csak részben válik lehetővé, Nem javasoltak még eljárást a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés növekedésének arányában felhalmozódó szennyvizek, kommunális szennyvíziszapok vagy bomló (rothadó) szerves hulladékok feldolgozására úgy, hogy azok talaj javítására alkalmasak legyenek. Másfelől a szennyvizek tisztítására ismert eljárások többségükben a gravitációs ráépítésen, szellőztetésen és biológiai tisztításon alapszanak. Ezek azonban költséges eljárások, amelyek csökkentik ugyan a fertőzés veszélyét, de a problémát véglegesen nem oldják meg, mivel a folyékony és szilárd anyagok szétválasztása utón keletkező iszap elhelyezése továbbra is gond marad. Így a fertőzési veszély sem szűnik meg, legfeljebb áthelyeződik egy újabb, valamivel távolabbi területre, ahol hosszú évek, évtizedek alatt ismét táptalaja lehet káros mikrobáknak, mérgező gázok és anyagok képződésének. A találmánnyal az volt a célunk, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés során képződött melléktenné keket hulladékokat talajjavítási, környezet- és természetvédelmi célokra hasznosítsuk. Felismertük azt, hegy ha a mezőgadazdasági melléktermékeket és hulladékokat a kommunális szennyvizek iszapját, a cementálódott műtrágyát szennyvízben szuszpendáljuk és a szuszpendációhoz 1 mm alatti szeme se méretre megőrült agyagot vagy agyagrnárgát adunk, - adott esetben a szuszpenzáció pH értékét 9-11 közötti értékre állítjuk be oltott mész vagy égetett mész hozzáadásával — akkor olyan tixotrop szuszpenzióhoz jutunk, amely a talajra kijuttatva a talaj javítására alkalmas. Az agyag szuszpenzió a szennyvíz vivőközegben lebegésben tartja a többi hulladékot, a keveréket a talajba kijuttatva ott a patogén baktériumok Elbomlanak, a keverék alkalmas a terméshozam növelésére is. A szuszpenzió relatív sűrűségét 1,2-1,5 értékre állítjuk be az agyag hozzáadásával, a felhasznált mész mennyisége pedig a szuszpenzió teljes mennyiségére számítva 20-40 tömeg/é lehet. A szuszpenziót sűrített levegővel vagy mechanikusan zagyszivattyúvd követjük, majd folyékony 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
