190531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talaj javítására
1 2 állapotban, permcts/erüen egyenletesen terítjük a talaj felszínére A talaj kezelést az egyes talajkezelési periódusokban többször ismételjük. Kötött talajok javítása esetén 1,2-1,3 sűrűségű laza talajok esetében 1,5 sűrűségű s/uszpenziót alkalmazunk Szikes vagy nagyon elsavanyodott talajokon agyag helyett márgát vagy öO 40 tömegarányú agyag-mész keverékét használjuk. A feldolgozható melléktermékek- a mezőgazdaságban keletkező szilárd és híg állapotú állati trágyák,- az élelmiszeriparban (konzervgyárak, húsfeldolgozó üzemek, malomipar) keletkező szilárd és folyékony állapotú hulladékok,- a lakótelepi szennyvíztisztító szilárd fázisa. Az eljárással feldolgozhatok az állati tetemek is, ha a felaprítás után égetett mésszel fertőtlenítjük a tetemeket. Vizes közegben ugyanis az égetett mészből oltott mész képződik, miközben hő keletkezik és ez a hő valamint a kémiai átalakulási folyamat megöli a fertőző baktériumokat. Az oltott mész az állati maradványokkal és az agyaggal kolloid jellegű talajjavító keveréket és növényi tápanyagot is képez. A műtrágyák egy részét ömlesztve szállítják ki a nagyüzemekbe, a levegő páratartalmától függően előbb vagy utóbb magukba szívják a yizet, ami oldja ».műtrágyát és az elveszíti a szemcsézett, granulált állapotát, összeragad, (cementálódik), amorf tömeggé válik, ezáltal alkalmatlanná válik a termőterületre való kiszórásra és felhasználatlanul kárba vész. Az eljárásban ezek is felhasználhatók adalékanyagként felaprítva és oldatba bekeverve és az agyaggal elkeverve. A felhasználási terület igénye szerinti mennyiségben keverjük a szuszpenzióba. A kolloid szuszpenzió készítéséhez a szennyvizet, pl. sertéstelepek szennyvizét használjuk .fel a szükséges sűrűségérték (1,2— 1,5) beállításához. Amennyiben kevés lenne a szennyvíz, más forrásból is pótolható a szükséges víz menynyiség. A sűrűség befolyásolja a talajjavító anyag viszkozitását, folyékonyságát és tapadóképességét. A sűrűség növelésével növekszik a viszkozitás és a tapadóképesség és csökken a folyékonyság. A sűrűség csökkenésével (pl. víz adagolással) fordított helyzet áll elő. A tixotrópia pedig olyan fizikai tulajdongága a kolloid szuszpenziónak, amely meghatározza a kolloid szemcsék gravitációs süllyedési sebességét, illetőleg lebegtethetőségét, az újbóli mozgásba hozatalhoz szükséges energia mértékét. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezése során először megvizsgáljuk a szennyvíztározókat, a tározott anyag fizikai-kémai összetevőit, állapotát, szervesanyag tartalmát. Ennek megfelelően választjuk meg az adalékanyagot. A megfelelő adszorbens anyagon kívül a tározott szennyvíz (tárgya, vágóhídi meUéketermék, hulladék, stb.) mennyiségének megfelelően adagolunk a kémiai semlegesítéshez vagy lugosításra és a biológiai ferőtlenítésre égetett vagy oltott meszet. Keverőgéppel és/vagy sűrített levegő befúvással kolloid elegyet készítünk. A kiszállítást olyan kompresszoros szippantós tankkocsival célszerű elvégezni, ami menet közben kevertetni képes a kolloid elegyet, vagy amelyben zagyszivattyú működtethető, főként nagyobb távolságú szállítás esetén, hogy a dermedés ne álljon be a kiterítés előtt. A találmány szerinti keveréket a termő földre a szokásos, folyékony trágyák kivitelére alkalmas gépekkel teríthetjük a termőfóldre. A feszabaduló gízok nagy része kémiailag is beépül az alkalmazott agyagásványok rácsszerkezetébe, másrészt kötődik az adszorbenshez. Ez ■ folyamat segíti a szennyvízben oldott állapotban lévő egyéb fém (kation) elemek megkötését is, amelyek a talajba kerülve ismét hasznos elemeivé válnak a talajnak. Működő szennyvíztisztító keverőmedencéje alkalmassá tehető a koíloidos taljjavító anyag előállítására. Ennek érdekében bármilyen mód szerint üzemeltetett szennyvíztisztító-telepnél-át kell alakítani a szennyvíz belfolyási helyét úgy, hogy a szennyvíz sz.Öárd hordalékával együtt egy törő-, ödő- és darálórendszeren át jusson be a tárolómedencébe. A folyékony anyag gravitáció útján bejut a tározóba, míg a szilárd anyag először kiszűrődik: a törő-őrlő-rendszerben. Megfelelő mennyiségű szilárd anyag felgyülemlése után a törő- és őrlő-berendezést működtetve felaprítjuk a szilárd anyagot 1 mm alatti méretre. Itt adagoljuk az agyagot is, mivel ennek aprítását is elvégzi a berendezés. A szennyvíztdrozóban a felaprított anyag keverése a szennyvíztisztító cirkuláltató rendszerével történhet. Elegyítéskor lapátos hengeres vagy kerekes keverőket alkalmazunk turbínafúróra szerelve, amelyet a medence belsejében vagy egy kompreszszorral előállított sűrített levegővel keverte tjük az anyagot, A sűrített levegő oxidációs kémiai folyamatok lezajlását elősegíti, és a szerves anyagok gáztalam'tását is elősegíti. Az agy agásványok és a mészhidrát elősegíti a szerves bomlásból származó gázok semlegesítését a szuszpenziós elegyben. Szükség szerint a tározó fenekén elhelyezhető megfelelő nagyságú és mennyiségű láncosvcnszoló és/vagy gumiszalag, amelyeken 40-50 cm távolságban keverőlapátok vannak beépítve. Ezek segítségével a kolloid anyagnak a medencefenékre való leülepedése és újbóli tömő rodé se megakadályozható. A tározóban az 1,2-1,5 sűrűségi határérték elérésekor 9—10 pH értéknél elszállításra kész állapotba kerül a kolloid talajjavító tápanyag, amelyeket' a szennyvíztározó kifoivónyílásánál távolítunk el. A ki folyónyílásnál azonnal elszállítható szippantókocsikban a termőföldre. Ha a növényi vegetáció, vagy ez időjárás ezt nem teszi lehetővé, akkor a felhasználási időig tárolható atixotrop talajjavító anyag, az erre a célra készítendő tejeskannaszer, cserére is alkalmas tartályokban* amelyekből egyszerűen vízzel való elegyítéssel folyékony állapotba hozható és a kívánságnak megfelelő sűrűségre állítható a területre való kiszóráskor. Nagyüzenileg öntözőkocskkal vagy a folyékony műtrágyázásnál alkalmazott berendezéssel, kiskertekben permetezőgéppel (nagylyukú szórófejjel) szórható ki a szuszpenzió az árasztó, áztató permetezés során a vetés előtt. Ha a szántásra már nincs lehetőség, tárcsázással, kiskertekben gereblyézéssel enyhén a talajba keverjük a keveréket, hogy az esetleges záporeső ne moshassa le a kiperír etezett anyagot a megművelt területről. Olyan mélységig kívánatos az anyagot a talajba juttatni, hol a növény gyökérzete számára a tápaanyagfelvétel a legoptimálisabb. Példa Egy sertéstelepi hígtrágya bentonit- és mész talajjavító hatását vizsgáltuk, Az előállított talajjavító keverék növényi tápanyagként fejti ki hatását és á kezelt területen a termeseredmények javulnak. A vizsálatokat Gödöllőn 1985-ben végeztük. Az 1.0 sűrűségű sertéstelepi hígtrágyát bentonittal kevertük össze különböző arányban és egyes esetben a bentonit + trágya keverék összmennyiségére számítva 33 tömeg% oltott mészet adagoltunk. A sertés-190.53 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
