190513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénezett ergot-alkaloidokat és heparint tartalmazó trombózis ellenes új készítmény előállítására

1 190513 2 A találmány szerinti készítményt a találmány ér­telmében úgy állítjuk elő, hogy az I) komponenst a II) komponenssel bensőleg összekeverjük. Eljár­hatunk azonban úgy is, hogy a> I) komponenst a II) komponenssel együtt egy gyógyászati szempont­ból ártalmatlan oldószerben oldjuk. Ha olyan oldato­kat készítünk, amelyek a 111), IV) és V) és adott esetben VI) komponeseket is tartalmazzák, akkor a következők szerint járhatunk el: 1) Az I) és adott esetben IV) komponenst az V) komponenst tartalmazó oldószerközegben old­juk, 2) A II) és III) komponenseket a IV) komponenst tartalmazó oldószerközegben oldjuk, 3) Az 1) és 2) szerint készített oldatokat egyesítjük, és 4) adott esetben az így kapott oldathoz a IV) és/vagy V) komponensek további mennyiségeit adjuk. Az eljárást célszerűen közömbös gázatmoszférá­ban, például szén-dioxid atmoszférában végezzük, és a kapott oldat pH-értékét egy gyógyászati szempont­ból alkalmas savval, például (az I) komponens metán­­-szulfonitjának alkalmazása esetében) metán-szulfon­­sawal 4-6-ra állítjuk. Ha az I) komponens egyéb sóit alkalmazzuk, akkor az oldat pH-értékét a megfelelő savval kell beállítani. Az így kapott készítményeket a kívánt adagolási formába hozhatjuk, például a ka­pott, injekciós célra alkalmas oldatokat szűrés után injektációs ampullákba tölthetjük (célszerűen szén­dioxid-atmoszférában). A találmány szerinti, I) és II) komponeseket tartalmazó készítménynek trombózisok — különösen műtét utáni trombózisok - megelőző kezelésére való alkalmazása szintén a találmányhoz tartozik. Erre a célra különösen előnyös egy olyan terápiás készítmény, amely 0,5 mg dlhidroergotamin-metán­­-szulfonát mellett 2500, előnyösen 1500 NE kis molekulasúlyű (átlagosan 7000 t 1000 molekula­súlyú) heparint tartalmaz. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 6000-től körülbelül 9000-ig terjedő molekula­súlyú heparin-nátrium-frakció előállítása 1000 g kö­rülbelül 15 000 átlagos molekulasúlyú heparin­­-nátriumot 6,66 liter desztillált vízben oldunk, és az így kapott oldat pH-értékét pH-mérő segítségé­vel meghatározzuk, majd az oldat pH-értékét körülbelül 145 ml 25%-os sósavval 2,7-re állítjuk, és 520 b 1/2 számú (320 mm átmérőjű) Schleicher- Schüll gyártmányú redős szűrőn szüljük. A szür­­letet fénytől védve egy óra alatt egy névlegesen 10 000 molekulasúly kizárási hátánál rendelkező moickulaszűrő membránon az alábbi feltételek mel­lett átszivattyúzuk, majd szüljük: Hőmérséklet: Szobahőmérséklet Szűrő: Pellicon szűrőkazetta (katalógusszám: PTGC 00001 Fa. Millipore) Nyomás a bementi oldalon: 3,2x10* Pa Nyomás a rétén­tátum oldalán 1,2x10* Pa összes á ramlás : ~ 200 ml/perc A retentátum itáramlása: ~ 196 ml/perc A szürlet átáramlása: ~ 4 ml/perc. Egy órás szivattyúzás után a szürletet külön edénybe vezetjük és felfogjuk. A szűrést körül­belül 24 óra eltelte után megszakítjuk. A körül­belül 1000-1200 ml térfogatú szürletet pH-mérő alkalmazásával a heparin-nátrium oldat idbidulási EH-értékére, tehát körülbelül 7-re állítjuk körül­elül 3 ml 30%-os nátronlúg hozzáadásával. Ez az oldat az 1. frakció. A retentátum pH-értékét körülbelül 10 ml 30%-os nátronlúggal 3,5-re állítjuk, és a fentebb megadott feltételek mellett további 24 órán át szűrjük. Az így kapott, körülbelül 800 ml térfo­gatú szürlet pH-értékét pH-mérő alkalmazásával ismét a kiindulási, körülbelül 7-es pH értékre állítjuk. Ez az oldat a 2. frakció. Ennek a szűrésnek a retentátumát körülbelül 60 ml 30%-os nátronlúg hozzáadásával 4,2 pH-ér­­tékre állítjuk, és a fentebb megadott feltételek mellett további 24 órán át szűrjük. Az így kapott, mintegy 500 ml térfogatú szürlet pH-értékét pH- mérő alkalmazásával a kiindulási, körülbelül 7-es értékre állítjuk. Ez az oldat a 3. frakció. A három frakciót külön-külön dolgozzuk fel az aöábbiak szerint: A közömbösített szürletet 1,1-szeres térfogatú acetonnal elegyítjük, s így a szürletben lévő hepa­­rin-nátriumot kicsapjuk. Az olajos, viszkózus folya­dék alakjában leváló anyagot éjszakán át ülepít­jük, és a felülúszó oldószert dekantáljuk. A mara­dékot körülbelül háromszoros mennyiségű metanol­lal felülrétegezzük, és körülbelül 1000 fordulat/ perc sebességű keverővei alaposan átkeverjük. Ekkor a heparin közel fehér színű csapadék alak­jában jelenik meg, ezt dörzsmozsárban, metanol alatt granulálhatjuk. Az így kapott szuszpenziót szűrjük, és 60°C hőmérsékleten, körülbelül 200 Pa nyomáson vákuum-szárítószekrényben megszá­rítjuk. Ha nátrium-klorid tartalma 0,5%-nál na­gyobbnak adódik, akkor egy második ldcsapás szükséges. Az így kapott frakciók a következőképpen Jellemezhetők: Elemanalízis 1. frakció 2. frakció 3. frakció C% 23,7 24,9 24,4 H% 3,3 3,1 3,2 N% 2,9 2,4 2,7 0% 47,1 45,9 46,8 S% 11,7 11,9 11,6 Na% 12,3 11,8 11,3 Heparin-aktivitás (PTT-vizsgálat, a III. WHO-stan­­iardra vonatkoztatva) ~ 75 ± 5 NE/mg~ 80 ± 5 NE/mg ~ 90 ± 5 NE/mg Anti-X aktivitás ~ 150 ± 10 E/mg —155 ± 10 E/mg *~60 ± 10 E/mg Leggyakrabban fellépő molekulasúly ~ 6000±1000 ~ 8000 ±1000 ~ 9000±1000 Nátriumklorid­tartalom <0,5% <0,5% <0,5% 2. példa 1500 NE kis molekulasúlyú (6000 ± 1000 átla­gos molekulasúlyú) heparint és 0,5 mg dihldro­­ergotamlnt tartalmazó, stabilis injekciós oldat elő­állítása a) Dihidroergotamln-oldat előállítása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom