190487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstkatalizátorok előállítására

1 190 487 2 A találmány eljárás új, hőálló porózus hordozóa­nyagra felvitt ezüstből és promotorból álló ezüstka­talizátorok előállítására. A találmány szerinti eljá­rással előállítható új ezüstkatalizátorok előnyösen alkalmazhatók az etilénoxid etilénből oxigénnel történő katalitikus oxidáció útján lefolytatott elő­állítására. Az etilénoxidot nagyiparilag úgy állítják elő, hogy etilént ezüstkatalizátoron oxigénnel közvetle­nül oxidálnak. Az eljárást általánosságban a követ­kező szakirodalmi hely ismerteti: Kirk-Othmer, Encyclopedia of Chemical Technology, 9. kötet, 432.-471. oldal, John Wiley, London-New York, 1980. Az ismert eljárás során etilént és oxigént tartal­mazó gázt vezetnek be a reaktorba, annak felső részén. A reaktor több ezer csőből kialakított cső­kötegből áll, ahol a csövek hosszúsága 6 méter és több mint 10 méter között lehet. A gáz a csövekben található katalizátor felett áramlik, rendszerint 150-400 °C hőmérsékleten és 0,15-3 MPa túlnyo­máson, és az alkalmazott etilén mennyiségének 5-20%-a alakul át. Az etilénoxid képződése mellett az etilén jelentős része, mintegy 25%-a, szén-dioxiddá és vízzé oxidá­lódik (teljes oxidáció). Ez az alábbi reakcióegyenle­tekkel szemléltethető: Etilénoxid képződése 2C2H4 + 02 — 2C2H40 Teljes oxidáció C2H4 + 302 2C02 + 2H20 A hőmérséklet szabályozása és a hő elvezetése érdekében a csövek körül hőátadó közeg található, amely eltávolítja a felszabaduló hőt a reaktorból. Az etilénoxidot és szén-dioxidot tartalmazó reakció­gáz a reaktorból a feldolgozó részbe kerül, ahol az etilénoxidot és a szén-dioxidot elválasztják. Az eti­­lénoxidtól és szén-dioxidtól megszabadított gázt ismét feldúsítják etilénnel és oxigénnel, s újból a reaktorba táplálják. így az ismert eljárásnál folya­matos körfolyamatot valósítanak meg heterogén katalízis mellett. Katalizátorként ezüsttartalmú katalizátort hasz­nálnak. Az ilyenfajta katalizátor minőségét lénye­gében a szelektivitása, az aktivitása és az élettarta­ma jellemzi. A szelektivitáson a reagáltatott etilénnek azt a mólszázalékban kifejezett hányadát értjük, amely etilénoxiddá alakul. Az aktivitást a reaktorkimenetnél egyébként ál­landó feltételek mellett fennálló etilénoxid­­koncentráció jellemzi. (Ilyen feltételek például a következők: hőmérséklet, nyomás, gázmennyiség, katalizátormennyiség.) Minél nagyobb az etilén­­oxid-koncentráció, annál nagyobb az aktivitás. Más szavakkal kifejezve: minél alacsonyabb az a hőmérséklet, amely egy meghatározott etilénoxid­­koncentráció eléréséhez szükséges, annál nagyobb az aktivitás. Az ezüsttartalmú katalizátoroknak az előállítása már hosszú ideje ismert. Ez a következőképpen történik : A hordozót átitatják valamely ezüstsó oldatával. Az átitatott hordozót megszárítják, és ekkor kivá­lik az ezüstsó a hordozón. Az ilyen módon ezüstsó­val impregnált hordozót olyan körülmények beha­tásának teszik ki, amikor az ezüstsó elbomlik, s elemi ezüst képződik, amely finom eloszlásban he­lyezkedik el a hordozón. Ez az elbontás tisztán termikus úton is elvégezhető, 170-400 °C közötti hőmérsékletre történő felmelegítéssel, vagy például redukálószerek, így formaldehid segítségével. A termikus redukció közömbös gázok - például levegő, nitrogén, szén dioxid vagy elegyeik - átve­zetése közben történhet. Rendszerint az ezüst mellett úgynevezett promo­­torokat, például káliumot, rubídiumot és/vagy cé­ziumot is felvisznek a hordozóra, mivel ezek az anyagok jelentős mértékben javítják a kész katali­zátor hatékonyságát. Újabban megállapították, hogy akkor érhető el nagy hatékonyságú ezüstkatalizátor, ha a vivő­anyagot meghatározott ezüstsó-amin komplex ve­­gyületekkel impregnálják. Erre vonatkozólag idő­közben számos javaslat született. A 21 59 346 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat szerint - amely a 3 702 259 sz. ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásnak fe­lel meg - a hordozót olyan vizes oldattal itatják át, amely legalább egy eziistkarboxilátot és legalább egy szerves amint tartalmaz az ezüstkarboxilát­­amin komplex kialakításához, ahol a szolubilizáló/ redukáló szerves amin előnyösen etilén-diamin, eti­­lén-diamin és etanol-amin elegye, ammóniumhid­­roxid és etilén-diamin elegye vagy ammóniumhid­­roxid és etanol-amin elegye. A 23 00 512 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat szerinti katalizátor a katalizá­tor mennyiségére von atkoztatott 3-20 tömeg % ezüstből és promotorként 0,003-0,05 súly % káli­umból, rubídiumból és/vagy céziumból áll, s az ezüst és a promotor hőálló, porózus hordozón he­lyezkedik el, és az ezüstnek a hordozóra való felvi­teléhez szintén egy eziistkarboxilát-etiléndiamin­­és/vagy -etanolamin komplex vegyületet alkalmaz­nak. A 26 22 228 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban és a 26 40 540 sz. német közzétételi iratban az alábbi vegyületeket említik meg mint amelyek komplexképző aminként a szer­ves vagy szervetlen ezüstsóhoz használhatók: 1-8 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó primer ami­­nok, a legfeljebb mintegy 6 szénatomos alkánok poliaminjai, aliciklusos aminok, például ciklohexil­­amin, heterociklusos aminok, például pirrolidon, piperidin és morfolin, továbbá az (R,R )—CH—NH2 általános képletü aminok, ahol R és R' jelentése alfás csoport. A 26 55 738 és 27 34 912 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratokból ismert, hogy az ezüstnek és a cézium promotornak hordo­zó anyagra történő leválasztásához olyan átitató oldatot alkalmaznak, amely legalább egy ezüstkar­­boxilátot, legalább egy amint és legalább egy, az ezüstkarboxilát-amin komplexben oldható cézium­­vegyületet tartalmaz. Aminként meghatározott ali­fás diaminokat, alifás poliaminokat és meghatáro­zott alifás aminoétereket használnak. Az átitató oldat vizet is tartalmazhat. A 4 235 757 sz. amerikai egyesült államokbeli 5 10 15 ?0 75 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom