190423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajtüzelésű kalorikus berendezésekhez használatos olajok hidegfolyási tulajdonságainak javítására, polimer adalékokkal
1 2 .190423. ! Az I. táblázat folytatása Minőségi jellemzőit I. gázolaj II. gázolaj Viszkozitás/50 *C-on °E . -1,16 Zavarosodáspont °C + 8-7 Dermedéspont •c-1-12 Lobbanáspont (M) *C 76 106 Lobbanáspont (PM) •c 68 72 Kéntartalom % 0,69 0,95 Savasság mg KOH/100 ml Engler lepárlási próba : 3,4 1,9 Kezdőforrpont •c 175 194 5 tf% átdeszt. •c-ig 192 210 10 tf% átdeszt. “C-ig 202 232 20 tf% átdeszt. •C-ig 219 244 30 tf% átdeszt. •C-ig 236 253 40 tf% átdeszt. •C-ig 251 262 50 tf% átdeszt. •C-ig 270 273 60 tf% átdeszt. •C-ig 292 285 70 tf% átdeszt. •C-ig 314 302 80 tf% átdeszt. •C-ig 342 317 90 tf% átdeszt. •C-ig 368 336 95 tf% átdeszt. •C-ig 387 348 Végforrpont •c 394 357 Maradék % 3,0 2,2 Cetánszám 54 54 Szín UNION 2,5 1 Jódszám g/100 g 0,35 Szürhetőség QC-7 + 7 A hivatkozott 1. ábrán jól megfigyelhető, hogy az alacsonyabb nyomáson nyert termék az I. gázolaj szűrhetőségi határértékét 6 °C-kal csökkenti, míg dérmedéspontját 3 °C-kal növeli. így az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy a kompozíció dermedéspontja nagyobb, mint a szűrhetőségi határértéke. A szintézis kezdeti nyomását növelve a termék dermedéspont-csökkentő hatása előbb rohamosan javul, majd ismét csökken. A dermedéspont-, illetve a szűrhetőségi határérték-csökkentő hatás egymással semmi összefüggésben nincs. Megvizsgáltuk azonos mennyiségű etilén bemérése mellett, különböző hőmérsékleten előállított adalékok hatását is. Ezt szemlélteti a 2. ábra, az I. gázolajjal kapcsolatban. Az ábrán látható, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten (145-150 "C) keletkező anyagok rontják, a magasabb hőmérsékleten előállított (155-160 *C) anyagok pedig javítják az I. gázolaj dermedéspontját. A szűrhetőségi határérték változása ugyanekkor ezzel teljesen ellentétes tendenciát mutat. A fenti két kísérlet alapján megállapítható volt, hogy a polietilén adalék hatása nem hozható összefüggésbe a polietilén szintézis külön-külön vizsgált alapvető paramétereivel, ezért újabb kísérleteket végeztünk arra nézve, hogy az adalék hatékonyságát egyéb körülményekkel hozzuk összefüggésbe. Mint már utaltunk rá, általános szakmai vélemény szerint az adalék hatékonyságában döntő szerepe van az átlagos molekulasúlynak. A 3. ábra jiqüetijcD adalékokkal 0,1 s%-ban adalékolt I. gázolaj dermedéspontját és szűrhetőségi határértékét mutatja be, az adalék átlagos mo]ekulasúlyának függvényében. Jól látható, hogy az M„ = 800-2600 5 tartományban a hatékonyság és az átlagos moleku- 3 lasúly között semmilyen összefüggés nem mutatható ki. Egy kb. 1000 átlagos molekulasúlyú termék 10-15 °C-kal csökkentheti a gázolaj dermedéspontját, de 4 °C-kal növelheti is ; továbbá a szűrhetőségi . határérték változása sem hozható összefüggésbe a 0 molekulasúllyal. Olyan álláspont is ismeretes, ami szerint szűkebb, kisebb polídiszperzitási-fokú polimer frakciók hatékonyabbak, mint a szélesebb molekulasúlyeloszlásúak. Ezt a megfigyelést látszólag alátámasztja a következő 2. táblázat, amely szerint a termékek polidiszperzitási fokának növekedésével csökken az adalék hatása. 2C 2. táblázat A termék dermedéspont-csökkentö hatásának változása II. gázolajban az átlagos molekulasúly és 25 a polidiszperzitási fok függgvényében Mn Mw/Mn Dp, 'C CFPP, °C 1036 1,65 20 6 1168 1,81 18 6 1558 1,91 16 6 Tekintettel azonban arra, hogy közben a molekulasúly is növekszik, az adalék haatásának csök- 35 kenése nem írható egyértelműen a szélesebb polimerfrakció rovására. A helyzetet tovább bonyolítja a 3. táblázatban bemutatott összehasonlitás; melyből látható, hogy azonos átlagmolekulasúlyú adalékok esetén a polidiszperzitási fok kisebb emelke- 40 dése mellett ugrásszerűen növekszik a dermedéspont-csökkentő hatás. 3. táblázat 45 Azonos átlagmolekulasúlyú és eltérő polidiszperzitásfokú termékek dermedéspont-csökkentö hatásának vizsgálata I. gázolajban 50 Mn Mw/Mn Dp, 'C CFPP, °C 1385 1,82 9 6 1366 2,01 16 6 55 A 2. és 3. táblázatban bemutatott tendenciákból megállapítható, hogy a vizsgált tartományon belül sem a termék átlagos molekulasúlya, sem pedig a polidiszperzitási foka nem jellemző a hatékonyságra. gQ Ezt a megállapítást igazolták a termékek frakcionálása révén nyert eredményeink is. Egy ilyen kísérlet eredményeit foglalja össze a 4, táblázat._____^ 4
