190345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több rétegből, ill több szálrétegből és vívőanyagból álló többnemű anyag mintázására
1 190 345 2 A találmány tárgya eljárás több szálrétegből, illetve több szálrétegből és vivöanyagból álló többnemű anyag mintázására. Tárgya még a találmánynak az ilyen célú berendezés is. A több szálrétegből, illetve a több szálrétegből és vivőanyagból álló többnemü anyagok, például Polfliz kelmék vagy tűs filcek a korábban ismerté vált megoldásokkal csak korlátozott mértékben mintázhatóak. Az egyszínű termékek mellett elsősorban különböző színű, különböző fajtájú, különböző vastagságú vagy különböző hosszú szálakból, illetve ezek kombinációjából álló keverékeket állítanak elő. A 29 616. sz. NDK szabadalmi leírásból ismerté vált nem-szőtt textília mintázására vonatkozó eljárás elemi szál, cérna, előcéma vagy könnyű szövet felhelyezésével, ahol a rétegeket valamilyen ismert módon, például átvarrással egyesítik egymással. Az elemi szálak, a cérnák vagy előcérnák itt olyan távolságban helyezkednek el egymástól, hogy a közöttük lévő részen az alapkelme, a nem-szött textília láthatóvá válik. Az elemi szálak, a cérnák vagy előcérnák alkalmazása azonban csak hosszanti orientáltságú minták vagy kígyóvonalak létrehozását tette lehetővé, még akkor is, ha oldalirányban el lehetett őket tolni. A 2 014 324. sz. NSZK szabadalmi leírás, ruhadarabok előállítására szolgáló eljárást ismertet. Ennek során a kész darabból a díszítést szolgáló részt kistancolják vagy kivágják és más színű, ugyanolyan alakú darabbal helyettesítik. Hasonló eljárást ismertet a 454 140. sz. szovjet szabadalmi leírás. Itt a mintázott szőnyegeket úgy állítják elő, hogy a kész síkalakzatból díszítő részeket vágnak ki, és ezeket a szabad felületeket más színű, de ugyanakkora nagyságú és alakú díszítőelemmel helyettesítik intarziaszerűen. Az anyagtakarékosság érdekében a díszítő részeket egymásra fektetett szőnyegek halmából stancolják ki, aminek következtében egyforma nagyságúak lesznek és egymás között variálhatóvá válnak. Ezt az eljárást azonban csak kézzel lehet megvalósítani, ezért a gazdaságossági szempontokat nem elégíti ki. Az l 510 327, az 1962 352 és a 2041 354. sz. NSZK szabadalmi leírás szálszalag előállítására vonatkozó eljárást ismertet, amiben mintaszerűen vastag és vékony helyek váltakoznak. Ezt a mintázást vagy nyomást az előállításhoz felhasznált nyomóhengerek relief-szerű kidudorodásaival érik el. A relief-szerű kidudorodásokkal rendelkeznek az 1 224 261. sz. NSZK szabadalmi leírásban ismertetett megoldás nyomóhengerei is elemi szálakból álló nem-szött textília mintázására. Polfliz kelmék előállításakor a magas-mély mintázatot magas és mély nyomólapok egymás melletti alkalmazásával érik el. Ezt a fajta mintázást azonban csak olyan termékeknél lehet alkalmazni, amit nem fognak bolyhosítani. Bolyhosított termékek esetében ez a magas-mély hatás tönkremegy, illetve lefedődik. A nyomással való mintázást nyersáruk, de késztermékek esetében is alkalmazzák. A nyomott nyersáruk esetében rendkívül életlen kontúrok keletkeznek, Polfliz késztermékek nyomása esetében pedig a nyomómélység nem elegendő ahhoz, hogy a minta a felületi fátyolon áthatoljon. Mintázatnak késztermékben hossz- és keresztirányban való kivágására vonatkozó eljárás szintén ismeretes már, éppen úgy, mint a száltakaró kuszálása vagy tumbel alkalmazása. Tűs filcek esetében a mintázatot polslingeléssel is létre lehet hozni, amit utólag visznek fel a késztermékre. Az 53 675. sz. NDK szabadalmi leírásból ismerhető meg az a megoldás, amelyben a mintaképző felületi motívumokat szálakból, nem-szőtt kelméből vagy cérnákból állítják elő, ezt alapszövetre fektetik fel és átvarrással, tűzéssel vagy más egyesítési eljárással összekötik őket. Ennek során a felületi motívumok felhelyezését kézzel végzik. A 2 114 974. sz. NSZK szabadalmi leírás esetében kártoló vagy keresztegyesítő segítségével előállított fátylat kiegészítő mintázóhengerhez vezetik. Ezen a kárt-tüs szalaggal ellátott hengeren a mintát határoló részek száltaszító kiképzésüek, illetve a kárt-tűs szalag mintaszerűen el van távolítva. Lehúzóhenger segítségével a megmaradó kárt-tűs szalagra rátapadó elemi szálakat leveszik és odahaladó anyagpályára rakják le. Az eljárásnak az a hátránya, hogy rendkívül nehézkes a levett elemi szálakat mintaszerűen áttenni. A kárt-tűs szalag eltávolításának továbbá az a hátránya is megvan, hogy a mintázatot csak úgy lehet változtatni, ha a hengert újra bevonjuk. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan eljárás és berendezés kialakítása több szálrétegből, illetve több szálrétegből és vivőanyagból álló többnemü anyag mintázására, amivel a mintázás lehetősége megnövekszik, a korábban tapasztalt monotónia megszűnik és mindez folyamatos gyártás mellett. Az eljárás találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében legalább egy szálrétegből helyenként mintaszerűen szálakat távolítunk el, ezután az egyes szálrétegeket, illetve a szálrétegeket és a vivöanyagot egyesítjük. A találmány értelmében célszerű az a foganatosítási mód, amelyben a szálakat az egy vagy több szátrétegből mintasablon segítségével távolítjuk el mintaszerűen. Ekkor eljárhatunk úgy is, hogy a szálakat leszívással, lefújással, lekezeléssel vagy ezek valamilyen kombinációjával távolítjuk el a mintasablonok által előre megadott mintáknak megfelelően. A találmány értelmében célszerű a mintázandó szálrétegként hosszirányban orientált nem-szőtt textíliát alkalmazni. A berendezés találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében szitaszerü szállítószalag fölött az egyes szál rétegekhez rendelt mintasablonnal együttműködő száleltávolító készülék van elrendezve. A találmány értelmében célszerűen a száleltávolító készülék fújó-, illetve szivófúvóka, kefe vagy ezek kombinációja lehet. A találmány értelmében egyszerűen kivitelezhető a mintasablon, ha végtelenített, vezetőkerekeken megvezetett szalagként van kialakítva. Célszerű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
